Hirdetés

Eposz születőben

HN-információ
Sosem gondoltam volna, még legmerészebb álmaiban sem, hogy rákattanok az ötkarikás játékokra. Igen, elismerem, nem mindegyik versenyszám lopta be magát a szívembe, és mégis. A kiemelt versenyek számomra természetesen az anyaországi versenyzők számai, de miután lépésről lépésre a román csapatot is megismertem, lassan értük is kezdtem izgulni. De nem felejthetem el, hogy hús-vér sportolók vesznek részt az olimpiai játékokon, és csak ez a mérvadó. Hiszen mindenki hatalmasan küzd, szenvedélyesen megy előre a céljaiért, engem pedig – alig egy hét alatt – gyakorlatilag rabul ejtettek. Amellett, hogy fi gyelem a nap történéseit, az érmeseket és az éremtáblázatot, látom a sportolókat és teljesítményeiket. Megtisztelő számomra, hogy olimpiával foglalkozhatom, olyan, mintha egy eposz lenne születőben. Olyan legendákat láthatok, mint Cseh László, aki utolsó versenyszámait teljesíti úszásban és egyben utolsó részvétele öt, sikerekben gazdag olimpiai játékon. De vannak regnáló, Achilleshez hasonló hősök is, akik olyan bravúrt vittek véghez, melyre csak kevesen képesek, így a történelem lapjairól kitörölhetetlen hírnevet szereztek maguknak, és országuk is büszke rájuk. Nos, ilyen például Szilágyi Áron párbajtőröző, aki zsinórban a harmadik olimpiáján harmadik egyéni aranyérmét zsebelte be. Talán nem a bezsebelte, szerezte vagy kapta a legjobb szóválasztás, hiszen az érmesek vérrel és verítékkel érdemelték ki a medálokat. Nézők nem lehetnek a helyszínen, ez a sport és a sportolók számára egyaránt érvágás. De vajon Milák Kristóf tudja-e, hogy minden magyar embert, aki kicsit is szereti a sportot, megnyert magának? A 21 éves fi atal már most világklasszis teljesítményt tett le. Az ifj ú titán helyet követel magának a halhatatlanok arcképcsarnokában – minden joggal –, mert ha így folytatja, még az istenek is irigyek lesznek rá. Nos, akár hiszik, akár nem, újabb eposz van születőben, és mi még egy héten keresztül követhetjük alakulását. Sosem értettem, hogy a brazil szappanoperákon miként lehet sírni. Néhány futballmeccset leszámítva, úgy gondoltam, nincs, ami könnyeket csaljon szemembe. Ám tévedtem, a nagy sportteljesítmények képesek rá.

Vlaicu Lajos



Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!