2015. szeptember 15–18. között került sor az Európa legjelentősebb nemzeti Mária-kegyhelyeket tömörítő Európai Máriás Háló éves konferenciájára a magyarországi Mátraverebély-Szentkúton. Az idei házigazda, fr. Kálmán Peregrin kegyhelyigaz­gató meghívását Banneux (Bel­gium), Brezje (Szlovénia), Czes­tochowa (Lengyelország), Csík­som­lyó (Erdély), Einsiedeln (Svájc), Fatima (Portugália), Gibraltár (Gibraltár), Knock (Írország), Levoča, azaz Lőcse (Szlovákia), Máriapócs (Magyarország), Mellieħa (Málta), Walsingham (Anglia, egy római katolikus és egy anglikán kegyhely) és Zar­vanytsia (Ukrajna) képviselői fogadták el. A kegyhelyigazgatók és munkatársaik találkozója szeptember 15-én este a Szentkúti Szűzanya szentélyében közös rózsafüzér végzésével kezdődött, amelyet Székely János esztergom-budapesti segédpüspök vezetett. A rózsafüzérhez kapcsolódó elmélkedésében az egyházi elöljáró Isten szüntelen szeretetét hangsúlyozta, és az üldözött keresztényekre irányította a résztvevők figyelmét. Az Engesztelés és irgalmasság mottóval megrendezett Európai Máriás Háló szeptember 16-án előadásokkal folytatódott. Martos Balázs, a Pápai Biblikus Bizottság tagja Az engesztelés biblikus alapjai, Puskás Attila, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának dogmatikatanára Az engesztelés teológiája, Kovács Zoltán, a római Pontifica Facolta Teologica Marianum egyetemi tanára pedig Az engesztelés hitéleti jellemzői Közép-Európában címmel tartott előadást. Délután – a szentkúti kegyhely és új létesítményeinek bemutatása után – a résztvevők munkacsoportokban beszélték meg a délelőtti előadások tanulságait, a kegyhelyek életében való alkalmazhatóságuk lehetőségeit. Este, Szent Ferenc stigmatizációja ünnepének előestéjén nógrádi települések és katolikus iskolák csoportjai népviseletbe öltözve, énekelve vonultak a kegyszobor elé imádkozni, majd a konferencia képviselőinek bemutatták a liturgikus évhez kapcsolódó hagyományaikat, a ruhák szimbolikus jelentéseit, az azok viseléséhez kötődő szokásokat. A kegyhelyigazgatók által bemutatott latin nyelvű szentmisét követően gyertyás körmenetre került sor a bazilika szakrális környezetében. Szeptember 17-én délelőtt a kegyhelyképviselők a csíksomlyói tanácskozás óta eltelt egy évnek a Mária-kegyhelyükön lezajlott liturgikus eseményeiről, kulturális rendezvényeiről számoltak be, és terveikről beszéltek, amelyeknek középpontjában főként az állt, hogy miként készülnek az idén december 8-án kezdődő irgalmasság szentévére. Megállapodtak abban is, hogy az Európai Máriás Háló következő találkozóit az ukrajnai Zarvanytsia (2016), a portugáliai Fatima (2017) és a szlovéniai Brezje (2018) szervezi. A konferencia szeptember 17-én délután a máriapócsi nemzeti kegyhelyen zárult, ahol Kocsis Fülöp metropolita vezetésével parakliszt, vagyis az Istenszülő Szűz Máriához intézett könyörgő ájtatosságot imádkoztak a résztvevők, Kapin István máriapócsi kegy­helyigazgató pedig rövid előadás keretében ismertette a folyamatosan épülő görögkatolikus bú­csú­járóhely életét. A csíksomlyói kegyhely tíz éve, a 2005-ben Máriapócson meg­rendezett találkozón lett tagja az Európai Máriás Hálónak, és azóta minden évben részt vett az újabb és újabb tapasztalatszerzést jelentő konferencián, amelynek 2014-ben házigazdája is volt. Idén Mátraverebély-Szentkúton fr. Urbán Erik kegyhelyigazgató és alulírott képviselték a Székelyek Nagy­asszonyának szentélyét. [box type="shadow" ]Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely Mátraverebély (Magyarország) település határában található ferencesek által vezetett katolikus búcsújáróhely, Mária-kegyhely a Váci egyházmegyében. Az 1714-ben lejegyzett szájhagyomány szerint 1090–1100 körül egy mátraverebélyi pásztor néma gyermekével együtt őrizte a völgyben az uradalmi állatokat. A fiú megszomjazott és vizet keresett. Egy hatalmas fa lombjai között megjelent a Szűzanya, karján a kis Jézussal, és egy patkó alakú mélyedésre mutatott, ahonnan víz csillant elő. A fiú lehajolt, ivott a vízből, és érezte, hogy meggyógyult, nyelve megoldódott. A boldog apa ásni, mélyíteni kezdte a forrást, így jött létre a szent kút. Az első csodás gyógyulás és Mária-jelenés eseményét a kegytemplom főoltár fölötti mennyezetfestménye örökíti meg. A csodának hírére megindult a település felé a hívők áradata. Mivel a szent kút erdőben volt, s a tömeg elhelyezésére nem volt mód, 1210-ben az országút mentén lévő falu, Verebély részére építettek templomot Nagyboldogasszony tiszteletére. 1258-ban kaptak engedélyt az apostoli Szentszéktől, hogy búcsújáró hely legyen. Kegyszobra ülő Boldogasszony, térdén az áldást osztó és országalmát tartó gyermek Jézussal. Mária bal kezében jogar van. Alkotója ismeretlen. Festett faszobor, megkoronázott és öltöztetett. [/box] Borsodi L. László, ferences sajtóreferens [caption id="attachment_12476" align="aligncenter" width="620"] Az Európai Máriás Háló résztvevői a szentkúti kegyhely szabadtéri oltára előtt A szerző felvétele[/caption]