Olyan érzékletesen beszélt mindig Remetéről, úgy tűnt, mintha már jártam volna itt – emlékezett vissza Cseres Judit, a néhai író, Cseres Tibor lánya. A gyergyóremetei származású író születésének 100. évfordulója alkalmából tartottak emléknapot tegnap a községben, az esemény keretében tartott délutáni szimpóziumon Cseres Tibor lánya is jelen volt. A régi fényképek és interjúrészletek hűen ábrázolták az írót mint embert, nagyszerű munkásságát pedig az emlékszoba is igazolja, amelyet felújított formában nyitottak meg Gyergyóremetén. [caption id="attachment_13880" align="aligncenter" width="620"] Főhajtás a Cseres-emlékműnél. Gyergyóremetei tiszteletadás Fotó: Kertész László[/caption] Kisgyermekként került Magyarországra Cseres Tibor, lánya elmondása szerint azonban folyamatosan Székelyföldről beszélt, még lakhelyét, a Pest megyei Visegrád tájait is Gyergyóremetéhez hasonlította. Cseres Judit részletesen mesélt a vászonra vetített régi fényképek történeteiről, majd a jelenlévők egyetértően bólogattak, amikor egy interjúrészletben Cseres Tibor azt mondta: „A gyermekkor mindig gazdag, akkor is, ha szegénységben telik.” – Van Cseres Tiborról elnevezett terünk, emlékművünk, rendelkezünk egy felújított emlékszobával, de vajon hány művét ismerjük? – tette fel a kérdést Gyergyóremete polgármestere, Laczkó-Albert Elemér, hozzátéve: büszkeséget jelent, hogy a község egy ekkora személyiséget tudhat a magáénak. Füstös Rozália nyugalmazott tanítónő, Cseres Tibor szüleinek egykori szomszédja a jelenlévőknek elmondta, annak idején keresztül-kasul bejárták a községet Cseres Judittal. Kifejtette: a hosszú séták alkalmával a rokonok lakhelyeit mutatta meg Cseres Tibor lányának. – Ezeket az értékeket nem szabad veszni hagyni, tovább kell adni a gyermekeknek, és azoknak a remetei lakosoknak is, akik nem itt születtek – hangsúlyozta Füstös Rozália, akit a községben csak Rózsika néniként ismernek. Az esemény alkalmával bemutatták a Székelyföld kulturális folyóirat októberi számát, a szimpózium befejeztével koszorúkat helyeztek el Cseres Tibor emlékművénél, majd a község tájházában található felújított emlékszobát látogathatták meg az érdeklődők. A családtól kapott személyes tárgyaktól kezdve a könyveken és kitüntetéseken át a kéziratokig és a fényképekig minden megtalálható a szobában, többek között Cseres Tibor azon öltönye is, amelyben a Kossuth-díjat vette át, 1975-ben. Cseres Tibor, eredeti nevén Portik Cseres Tibor 1915-ben született, és olyan történelmi regények fűződnek a nevéhez, mint a Foksányi szoros, a Vérbosszú Bácskában vagy a Vízaknai csaták. A Magyar Köztársaság Babérkoszorúval Ékesített Zászlórendjének díjával is rendelkező író 1993. május 23-án hunyt el Budapesten. Kertész László