Két év alatt drasztikusan csökkent a cukorrépával bevetett területek nagysága Hargita megyében. Míg 2013-ban 327 hektáron termelték az ipari növényt, addig idén mindössze 14 hektáron volt cukorrépa. Úgy tűnik, jövőre teljesen eltűnik a földekről. Egyetlen Hargita megyei termelő sem állapodott meg a 2016-os évi cukorrépa-termesztésről a feldolgozókkal, ezért egyre valószínűbb, hogy a jövő esztendőtől megszűnik a cukorrépa termesztése a megyében. Székelykeresztúr környékén néhány éve még 238 termelő foglalkozott cukorrépával, tavalyra már csak egyetlen termelőnél maradt 14 hektáros területen a takarmánynövény. Varga Nagy László, aki korábban a térségi gazdák és a marosludasi gyár közötti kapcsolatot is biztosította, most azt mondta: a gyár tonnánként csak 27 eurót fizetne a répáért, ennyiért viszont már nem lehet bevállalni a termesztést. Úgy véli: tonnánként legalább 32-34 eurót kellene kapjanak a feldolgozótól. – A cukorrépa-termesztésben megbonyolódtak a dolgok – fogalmazott Varga Nagy László. Szerinte nem ez az egyetlen ágazat, amely teljesen kiszolgáltatott a világpiaci áraknak. A keresztúri termelő míg korábban 20-22 hektáron termelt répát, addig az idén már csak 14 hektárra kötött szerződést a marosludasi cukorgyárral. – Szerződés nélkül semmit nem érdemes termelni, csak saját használatra – hangsúlyozta megkeresésünkre Keresztes Venczel. A csíkszentmártoni Burga­botek Mezőgazdasági Társulás ügyvezetője leszögezte: a gyár továbbra csak 26 eurót ígér tonnánként. Szerinte 33 eurós tonnánkénti ár lenne elfogadható, amihez még hozzáadódna a támogatás értéke. – A szubvenció jelenti tulajdonképpen a nyereséget – hangsúlyozta az agrármérnök. Az alcsíki mezőgazdasági társulás 2014-ben 100 hektáron termesztett cukorrépát, az idén azonban már nem kötött szerződést a marosludasi gyár, így a vetésforgóból is kiesett az édes gumó. A botfalusi feldolgozóval az alcsíkiak nem is próbáltak szerződést kötni, mivel a gyárnak fizetési gondjai voltak. Ezt Varga Nagy László is megerősítette, akinek a botfalusi gyár még 2007 óta 9 tonna cukorral tartozik. – Sem a húsmarhának, sem a sertésnek nincs ára. A tejet áron alul kell értékesítenünk. Azt látom, hogy mindennek leverték az árát, hogy minden eladó legyen – mondotta Varga Nagy László. Igyekeznek több lábon állni, de mivel majd minden területen nehézségek vannak, ezért a zátonyra futás veszélye is fennáll, nem lehet hosszú időn keresztül profit nélkül dolgozni – szögezte le a mezőgazdasági vállalkozó. Keresztes Venczel úgy véli, hogy a jelenlegi piaci viszonyok miatt a mezőgazdaság kockázatos vállalkozás lett. A cukorrépa termesztése korábban biztonságos volt a garantált ár és felvásárlás mellett. – A csíki viszonyok között nem túl sok lehetőség van megtalálni a cukorrépát helyettesítő növényt a vetésforgóban – jegyezte meg a szakember. Meglátása szerint a minőségi takarmány előállítása jelenthet alternatívát. Az agrármérnök szerint a húsmarhatenyésztésben lennének még lehetőségek, hiszen a nyugati piac vevő lehet erre. Daczó Dénes