Közbeszerzési eljárás nélkül vásárolhatnának a termelői bizonylattal rendelkező gazdáktól primer mezőgazdasági termékeket – tejet, húst, zöldséget, gyümölcsöt – a közpénzből gazdálkodó közétkeztetési egységek, amennyiben a parlament elfogadja a Hargita megyei honatyák múlt héten beterjesztett törvénykezdeményezését. A jogszabálytervezet részleteiről pénteken Tánczos Barna szenátor számolt be. [caption id="attachment_23901" align="aligncenter" width="1000"] Két-három hónap alatt átmehet a javaslatuk, véli Tánczos Barna Fotó: Domján Levente[/caption] Három, a mezőgazdaságot, vidékfejlesztést, valamint a gazdálkodásból élő termelőket érintő törvénytervezetet és jogszabály-módosítást nyújtottak be a múlt héten az RMDSZ Hargita megyei parlamenti képviselői és szenátorai – közölte pénteki, csíkszeredai sajtótájékoztatóján Tánczos Barna szenátor. Pityókát, húst közvetlenül az őstermelőktől Elmondta, a Korodi Attila parlamenti képviselővel közösen benyújtott egyik törvénytervezet az őstermelők értékesítési lehetőségeinek bővítése érdekében az elsődleges mezőgazdasági termékek – zöldségek, gyümölcsök, tej és hús – közbeszerzési szabályainak puhítását, lazítását célozza. A törvénykezdeményezés értelmében ugyanis mentesítenék a hatályos közbeszerzési eljárás alól azokat a hazai, közpénzből gazdálkodó közétkeztetési egységeket – így a saját kantinokat, konyhákat működtető kórházakat, iskolákat, óvodákat, katonai létesítményeket –, amelyek a konyháikra szükséges nyersanyagot őstermelői tanúsítvánnyal rendelkező gazdáktól vagy a mezőgazdasági szövetkezetektől kívánják beszerezni. Tánczos leszögezte: a napokban benyújtott jogszabálytervezetben nemcsak a mezőgazdasági alaptermékeket kínáló gazdákra gondoltak, így a közkonyhákat működtető intézményeknek lehetőséget teremtenének arra, hogy azoktól az őstermelőktől, akik feldolgozási engedéllyel is rendelkeznek, ugyancsak közbeszerzés nélkül vásárolhassák meg a tej- és hústermékeket, lekvárokat, befőtteket, sajtokat. Az intézményeken is sok múlik A szenátor úgy véli, a jelenleg hatályos közbeszerzési törvény módosításával olyan kapukat tárnának ki, amelyek eddig csak a jogi személyiségű beszállítók számára voltak nyitva, ezen keresztül pedig a hazai kis- és közepes méretű gazdaságokat erősítenék. Megjegyezte: éves szinten csak a Hargita megyében működő intézmények több százezer euró értékben vásárolnak primer mezőgazdasági termékeket – burgonyát, húst, zöldségeket, gyümölcsöket. Ha törvénykezdeményezésüket elfogadják, akkor ezeket a termékeket, terményeket a közkonyhák – felső értékhatár nélkül – akár közvetlenül a gazdáktól is beszerezhetnék. A szenátor ugyanakkor megjegyezte, ahhoz, hogy a hazai őstermelők a közétkeztetési egységektől valóban rendeléseket kapjanak, a közintézményeknek is változtatniuk kell hozzáállásukon, és közbeszerzéseiknél ne csak a legegyszerűbb módot választva, a legolcsóbb árat jelöljék szempontnak. Így talán mérsékelhető lenne, hogy a kórházak az állami költségvetésből kapott pénzből – a helyi termelőket kizárva – törökországi paradicsomot és Lengyelországban termesztett hagymát vásároljanak konyháik számára, hangoztatta Tánczos. Öt évre szóljon a termelői bizonylat A szenátor két másik törvénytervezetre is kitért. A múlt héten benyújtott egyik indítványban a termelői bizonylatok érvényességi idejének egy helyett öt évre való meghosszabbítását kezdeményezik. Kifejtette: a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium előírásai értelmében a gazdáknak mind a termelői bizonylatot, mind a hozzá kapcsolódó értékesítési könyvet évente ki kell váltaniuk. Tánczos úgy véli, a termelői bizonylatok évenkénti kibocsátása helyett egyszerűbb és célravezetőbb lenne, ha az őstermelői dokumentumban szereplő termelői adatokat – egy-egy új lap kitöltésével és lepecsételésével – a mezőgazdasági regisztert vezető önkormányzatok évente frissítenék. Növelnék a családi farmok méretbesorolását A másik – szintén napokban benyújtott – indítvánnyal a családi gazdaságok – euróban kifejezett standard termelési egyenérték (SO) – méretbesorolásán változtatnának. A családi gazdaságokra jelenleg alkalmazott 8 ezer és 12 ezer közötti SO-méret ugyanis Tánczos szerint túlságosan alacsony, ezzel pedig – paradox módon – pontosan azokat a családi farmokat zárják ki a pályázók köréből, amelyek a meglévő 15-20 vagy 30 tehenes állományukra alapozva bővítési, eszközvásárlási terveiket a Vidékfejlesztési Program 4.1-es intézkedésének kifejezetten családi gazdaságok számára kínált kiírásaira pályázva szeretnék megvalósítani. A túl alacsony, 12 ezres felső határú farmkategória rovására írható, hogy a 4.1-es intézkedés családi gazdaságok számára elkülönített 20 millió eurós pályázati keretéből a 2015-ös kiírás alkalmával egyetlen eurót sem sikerült kipályáztatni és leszerződni. A honatyák a benyújtott jogszabálymódosítással a családi gazdaságok mérethatárait – a korábbi besoroláshoz visszatérve – 250 ezer SO-ra növelnék. A tavaly elfogadott 285-ös számú törvény értelmében az 1999 SO alatti gazdaságokat az önellátók, a 2000 és 7999 SO közöttieket pedig a félig önellátók közé sorolják. A 8 ezer és 11 999 SO-értékkel rendelkező gazdaságok kisméretű farmoknak, a 12 ezer és 250 ezer közöttiek közepes méretű farmoknak számítanak, míg a nagy farmok közé csak a 250 ezernél nagyobb SO-európontszámú gazdaságok tartoznak. Domján Levente