erős felhőzet
Élő láncot alkotnának a korondiak
Lakossági fórumot tartottak tegnapelőtt este Korondon a településen elkezdett hulladéktömörítő állomás ügyében. A beruházás része a megye integrált hulladékgazdálkodási rendszerének. Korondon viszont a lakosság egy részének vehemens tiltakozásába ütközött a projekt, a megkezdett munkálatokat jogi úton fel is függesztették. A fórumon a tiltakozók kemény magja kivonult a teremből.
[caption id="attachment_12498" align="aligncenter" width="620"]
Lakossági fórum. A tiltakozók kivonultak[/caption]
Közel százan gyűltek össze a falu kultúrotthonában a délután 6 órára meghirdetett lakossági fórumra. A helyi és megyei elöljárók kezdeményezésére szervezték meg a találkozót, ami időszerű volt, miután egy helyi lakos által idén tavasszal indított bírósági eljárás nyomán augusztusban leállították az épülő tömörítő- és szelektív hulladékgyűjtő állomásnál a munkálatokat. Tiltakozó aláírásokat is gyűjtött a per kezdeményezője, aki nem akarja, hogy ilyen létesítmény kerüljön lakóhelye közelébe. Az ügy a marosvásárhelyi ítélőtáblán van.
A fórum bevezetőjében majdnem mindenki elismerte, hogy korábban kellett volna lehetőséget adni a lakosoknak a tájékozódásra. A projektről Barti Tihamér, a megyei tanács alelnöke és Zólya László projektmenedzser rövid összefoglalót tartott, majd kérdések következtek. A lakosok egy része azt nehezményezte, hogy zajt és bűzt okoz majd az átrakó állomás működése, sok autó fog járni az oda vezető utcában, túl közel van a lakott területhez.
Zólya László projektmenedzser rendre megválaszolta a kérdéseket. Elmondta, az állomást úgy tervezték meg, hogy szinte teljesen zárt rendszerben történik a hulladék leöntése, préselése, konténerbe tolása és elszállítása. Számításaik szerint napi 10-12 autó érkezne a telepre. A hulladékot nem az állomáson tárolják, legtöbb egy napon belül viszik is tovább. Hat, egyenként 24 köbméteres konténer és hat jármű lesz a korondi állomásnál, az oda vezető utcát pedig megerősítik és aszfaltozzák. A létesítményt külön vízhálózatra kötik, zöldövezettel veszik körül, továbbiakban pedig az ott dolgozó helyi személyekből (8-10 munkahely létesülne) toborzott személyzet feladata lesz a helyszín és az autók tisztán tartása.
Romfeld Mária-Magdolna, a megyei tanács jogi osztályának igazgatója a projekt jogi hátteréről kezdett beszélni, de ekkor elszabadultak az indulatok. Néhány lakos hangosan kritizálta a beruházást, kijelentették, hogy bárhogy is dönt a bíróság, ők nem engedik meg az állomás további építését, akár elő láncot is alkotnak körülötte. Ezt követően a tiltakozók ki is vonultak a teremből.
A bent maradt személyek, a közönség mintegy fele és az elöljárók a kialakult helyzetet elemezték. Kiderült, hogy amikor területet kellett keresni a tömörítőállomásnak, akkor még nem álltak házak azon a részen, a három épület azóta készült. A korondi általános rendezési tervben ipari övezetként szerepel a helyszín, így hulladékgazdálkodási tevékenységre alkalmas. A köztulajdonban lévő területen állatvásárok zajlottak korábban. Különös az ott felépült ingatlanok engedélyezése. Időközben – már jóval a projekt indulása után – valóban született egy olyan törvényes előírás, amely szerint 200 méteres távolságnak kell lennie egy ilyen állomás és a legközelebbi lakóépület között. Romfeld Mária-Magdolna és Zólya László biztosított mindenkit arról, hogy minden szükséges engedélyt, aláírást begyűjtöttek az állomás létesítéséhez, és sehol máshol a megyében nem találkoztak ilyen helyzettel, mint amilyen Korondon kialakult. Sőt kiderült: 2012-ben a Környezetvédelmi Ügynökség éppen ebben az ügyben hívott össze lakossági fórumot a faluban, amire akkor 10-en mentek el, pedig időben lehetett volna jelezni a kifogásokat.
A jelenlévők közül többen felvetették, hogy át kellene telepíteni a jelenlegi helyről az állomást, ez lecsillapítaná a kedélyeket.
Borboly Csaba megyeitanács-elnök foglalta össze a helyzetet.
– Most az igazságszolgáltatás térfelén van a labda. A megyei tanácsnak kötelessége végigvinni a pert, mert minden szabályt betartottunk a tervezéskor. A projekt korrekcióra nem ad lehetőséget, egyszerűen nincs forrás arra, hogy ezt meglépjük. Kompromisszumos megoldásokat kell keresni a meglévő keretek között – mondta az elöljáró.
Nehéz Korondon változtatni, újat csinálni – hangzott el több ízben is tegnap este. Lázár Levente unitárius lelkész pedig hozzátette, hogy erőszakkal kivitelezni semmit nem lehet. Talán, ha meggyőznék az embereket arról, hogy bármiféle kár esetén – például ha megreped a házuk oldala a nehézjárművek miatt – kapnak valamiféle támogatást, és arról, hogy az állomás, amennyiben mégsem működik megfelelően, majd leállítható, akkor el lehetne indulni a megbékélés útján – mondta.
A párbeszédet folytatni kell, értettek egyet a résztvevők. Végül egy ún. „együttélési szerződés” kidolgozását javasolta Borboly Csaba. A helyi közösség és a megyei tanács között jönne létre az egyezség, amelyben rögzítenének minden kockázatot, problémát, azok megoldási, kezelési módját, azt is, hogy kinek lenne a feladata az esetleges majdani gondok orvoslása, illetve ennek finanszírozása. A jelenlévők elfogadták ezt, bár még továbbra is hátravan a tiltakozókhoz elvezető kommunikációs csatorna megtalálása.
Asztalos Ágnes
Lakossági fórum. A tiltakozók kivonultak[/caption]
Közel százan gyűltek össze a falu kultúrotthonában a délután 6 órára meghirdetett lakossági fórumra. A helyi és megyei elöljárók kezdeményezésére szervezték meg a találkozót, ami időszerű volt, miután egy helyi lakos által idén tavasszal indított bírósági eljárás nyomán augusztusban leállították az épülő tömörítő- és szelektív hulladékgyűjtő állomásnál a munkálatokat. Tiltakozó aláírásokat is gyűjtött a per kezdeményezője, aki nem akarja, hogy ilyen létesítmény kerüljön lakóhelye közelébe. Az ügy a marosvásárhelyi ítélőtáblán van.
A fórum bevezetőjében majdnem mindenki elismerte, hogy korábban kellett volna lehetőséget adni a lakosoknak a tájékozódásra. A projektről Barti Tihamér, a megyei tanács alelnöke és Zólya László projektmenedzser rövid összefoglalót tartott, majd kérdések következtek. A lakosok egy része azt nehezményezte, hogy zajt és bűzt okoz majd az átrakó állomás működése, sok autó fog járni az oda vezető utcában, túl közel van a lakott területhez.
Zólya László projektmenedzser rendre megválaszolta a kérdéseket. Elmondta, az állomást úgy tervezték meg, hogy szinte teljesen zárt rendszerben történik a hulladék leöntése, préselése, konténerbe tolása és elszállítása. Számításaik szerint napi 10-12 autó érkezne a telepre. A hulladékot nem az állomáson tárolják, legtöbb egy napon belül viszik is tovább. Hat, egyenként 24 köbméteres konténer és hat jármű lesz a korondi állomásnál, az oda vezető utcát pedig megerősítik és aszfaltozzák. A létesítményt külön vízhálózatra kötik, zöldövezettel veszik körül, továbbiakban pedig az ott dolgozó helyi személyekből (8-10 munkahely létesülne) toborzott személyzet feladata lesz a helyszín és az autók tisztán tartása.
Romfeld Mária-Magdolna, a megyei tanács jogi osztályának igazgatója a projekt jogi hátteréről kezdett beszélni, de ekkor elszabadultak az indulatok. Néhány lakos hangosan kritizálta a beruházást, kijelentették, hogy bárhogy is dönt a bíróság, ők nem engedik meg az állomás további építését, akár elő láncot is alkotnak körülötte. Ezt követően a tiltakozók ki is vonultak a teremből.
A bent maradt személyek, a közönség mintegy fele és az elöljárók a kialakult helyzetet elemezték. Kiderült, hogy amikor területet kellett keresni a tömörítőállomásnak, akkor még nem álltak házak azon a részen, a három épület azóta készült. A korondi általános rendezési tervben ipari övezetként szerepel a helyszín, így hulladékgazdálkodási tevékenységre alkalmas. A köztulajdonban lévő területen állatvásárok zajlottak korábban. Különös az ott felépült ingatlanok engedélyezése. Időközben – már jóval a projekt indulása után – valóban született egy olyan törvényes előírás, amely szerint 200 méteres távolságnak kell lennie egy ilyen állomás és a legközelebbi lakóépület között. Romfeld Mária-Magdolna és Zólya László biztosított mindenkit arról, hogy minden szükséges engedélyt, aláírást begyűjtöttek az állomás létesítéséhez, és sehol máshol a megyében nem találkoztak ilyen helyzettel, mint amilyen Korondon kialakult. Sőt kiderült: 2012-ben a Környezetvédelmi Ügynökség éppen ebben az ügyben hívott össze lakossági fórumot a faluban, amire akkor 10-en mentek el, pedig időben lehetett volna jelezni a kifogásokat.
A jelenlévők közül többen felvetették, hogy át kellene telepíteni a jelenlegi helyről az állomást, ez lecsillapítaná a kedélyeket.
Borboly Csaba megyeitanács-elnök foglalta össze a helyzetet.
– Most az igazságszolgáltatás térfelén van a labda. A megyei tanácsnak kötelessége végigvinni a pert, mert minden szabályt betartottunk a tervezéskor. A projekt korrekcióra nem ad lehetőséget, egyszerűen nincs forrás arra, hogy ezt meglépjük. Kompromisszumos megoldásokat kell keresni a meglévő keretek között – mondta az elöljáró.
Nehéz Korondon változtatni, újat csinálni – hangzott el több ízben is tegnap este. Lázár Levente unitárius lelkész pedig hozzátette, hogy erőszakkal kivitelezni semmit nem lehet. Talán, ha meggyőznék az embereket arról, hogy bármiféle kár esetén – például ha megreped a házuk oldala a nehézjárművek miatt – kapnak valamiféle támogatást, és arról, hogy az állomás, amennyiben mégsem működik megfelelően, majd leállítható, akkor el lehetne indulni a megbékélés útján – mondta.
A párbeszédet folytatni kell, értettek egyet a résztvevők. Végül egy ún. „együttélési szerződés” kidolgozását javasolta Borboly Csaba. A helyi közösség és a megyei tanács között jönne létre az egyezség, amelyben rögzítenének minden kockázatot, problémát, azok megoldási, kezelési módját, azt is, hogy kinek lenne a feladata az esetleges majdani gondok orvoslása, illetve ennek finanszírozása. A jelenlévők elfogadták ezt, bár még továbbra is hátravan a tiltakozókhoz elvezető kommunikációs csatorna megtalálása.
Asztalos Ágnes
