Elfogadták a jövő évi költségvetést, a parlamenté a végső szó
Elfogadta csütörtök este a kormány a 2024-es állami költségvetés és a társadalombiztosítási költségvetés tervezetét.
Ugyanakkor elfogadtak egy tervezetet a 2024. évi költségvetési keretben meghatározott egyes mutatók felső határértékéről is. A kormány továbbította a parlamentnek a tervezeteket, azzal a kéréssel, hogy a törvényhozó testület sürgősségi eljárásban vitassa meg és szavazzon róluk.
Az Agerpres hírügynökség beszámolója szerint a kormányülés kezdetén Marcel Ciolacu miniszterelnök elmondta, hogy a 2024-es állami költségvetés a beruházásokra összpontosít, amelyek a GDP mintegy 7 százalékát teszik majd ki.
Hozzátette,
jövőre a kormány 3,4 százalékos gazdasági növekedést tűz ki célul,
ami „a második legmagasabb lesz az EU-ban”. Ez 150 milliárd lejes többletet jelent majd a GDP-ben 2023-hoz képest.
Ciolacu kifejtette, a társadalombiztosítási költségvetés bizonyítja, hogy
van pénz mind a nyugdíjak január elsejei, 13,8 százalékos emelésére,
mind azok szeptember elsejei újraszámítására. Ugyanakkor jut a gyermekpénz és a szociális juttatások emelésére is – mondta a miniszterelnök. Megerősítette, hogy
emelni fogják a pedagógusok fizetését, és van keret a közalkalmazottak bérének 5 százalékkal történő növelésére;
utóbbi nem vonatkozik a közjogi méltóságokra.
Azt is elmondta: beruházásokra 120 milliárd lejt szán a kormány, ez „1989 utáni abszolút rekord”. A „történelem legnagyobb költségvetését” különítik el oktatásra, 21 milliárd lejjel többet, mint idén. A közlekedési infrastruktúrába történő beruházásokat 27 százalékkal emelik, azaz 6,5 milliárd lej többletet fordítanak autópálya-építésre, a vasúti gördülőállomány és a kikötők modernizálására.
Ciolacu közölte,
30 és 50 százalék közötti többletből gazdálkodhat majd az egészségügyi szektor (beleértve az egészségbiztosító pénztárat), illetve a környezetvédelmi és a fejlesztési ágazat azáltal, hogy az Anghel Saligny program keretét 3,7 milliárd lejjel emelik.
A kormányfő kijelentette, a kormány minden prioritását „masszívan” finanszírozzák: a humán erőforrást a tanügyben, az egészségügy korszerűsítését, az infrastrukturális fejlesztéseket, a környezetvédelmet, illetve a vidéki lakosság életkörülményeinek javítását.