A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem biológia és ökológia szakos diákjai terepgyakorlaton vettek részt Tusnádfürdőn július 4–10. között. Azt kutatták, hogyan élik meg az emberek a medvék jelenlétét a városban, illetve mennyire hatékonyak a villanypásztorok. A részt vevő diákok tapasztalataikat, élményeiket osztották meg lapunkkal. A diákok terepgyakorlata egyébként az Együtt a természetért nevű pro­jekt része, melynek kivitelezője az ACCENT GeoÖkológiai Szerve­zet. A projektet a Polgár-Társ Ala­pítvány meg a MOL Románia támogat­ja, és a tusnádfürdői önkormányzat­tal, a Babeș–Bolyai Tudományegye­temmel és a tusnádfürdői Jókai Mór Általános Iskolával együttműködve valósították meg. A tevékenység he­lyi koordinátora a kivitelező részéről Imecs István ökológus volt, a diáko­kat pedig dr. Hartel Tibor kísérte a BBTE részéről. A projekt koordi­nátora az ACCENT GeoÖkológiai Szervezet részéről Pilbáth G. Attila. A gyakorlatozó egyetemisták a Tusnádfürdőn szerzett tapasztalata­ikat osztották meg lapunkkal, hiszen a kutatás adatainak elemzése még fo­lyamatban van, a következtetésekre még várni kell. A hallgatók két téma­körrel dolgoztak: az egyik csoport azt kutatta, hogyan élik meg az embe­rek a medvék jelenlétét a városban. Összesen 437 háztartást vizsgáltak meg, kérdőíves módszerrel dolgoz­tak. Ez a csoport a villanypásztorok hatékonyságát vizsgálta, illetve a vil­lanypásztor működtetésével kapcso­latos véleményeket mérte fel. A má­sik csoport a Tusnádfürdőről a Szent Anna-tó kráterének pereméig veze­tő turistaösvény biodiverzitásának felmérését végezte. Ez a csoport egy tanösvényhez dolgozott ki informá­ciókat turisták számára, és ismerte­tőtáblákat tervezett meg, amelyek tartalmazni fogják a terület és az ott előforduló leggyakoribb fajok jelleg­zetességeit, valamint más természeti érdekességeket. ‒ Többünknek nem volt sem­miféle előzetes tapasztalata arról, hogy mit jelent egy medvés város­ban élni. A számunkra hétköznapi életvitel itt teljesen átalakul, és akár a legalapvetőbb mindennapi tevékenységeinket is a medve je­lenléte befolyásolta. Olyan egyér­telmű dolgok, mint a munkahely­re, iskolába való biztonságos elju­tás, szemétkezelés, kikapcsolódás és más háztartás körüli tevékeny­ségek állandó prevenciót, tudatos odafigyelést igényelnek a helyiek részéről – közölték a diákok. Beszámolójukban többek közt arról is szót ejtettek, hogy öko­lógus és biológus hallgatókként fontos volt számukra, hogy meg­tapasztalják, milyen a helyi közös­ség mindennapi élete. Egyetemet végzett jövőbeli szakemberekként pedig testközelből szembesülhet­tek a természetvédelem társadal­mi vetületével. Azt is látták, hogy milyen társadalmi, gazdasági ára van annak, amikor a természetvé­delmi feladatokat nem kellőkép­pen menedzselik. ‒ A barnamedve védett faj az Európai Unióban és Romániában is, de rengeteg érdek, érték, ta­pasztalat van körülötte, és ezeket valóban csak akkor ismerhetjük meg, ha közvetlen tapasztalat so­rán átérezzük azt, ahogyan a helyi közösség megéli a medvék jelenlé­tét a településen ‒ mondták. Tanítani kellene a turistákat A hallgatók az egyetemi iskolapél­dák után szembesültek azzal, hogy mennyire sokszínű, sokrétű egy adott helyzet, amelyhez folyton al­kalmazkodni kell. Tusnádfürdőn rengeteg turista megfordul, amitől a helyiek megélhetése is függ, viszont egyben a látogatók meg is nehezítik a medvék általi károk megelőzését például azzal, ahogyan viselkednek, ahogyan gyűjtik a szemetet. A diá­kok többször tapasztalták azt, hogy a helyi gyermekek estefelé eltűnnek az utcákról, ugyanis nem szabad kint maradniuk, bár este hét órakor még világosság van, és a helyi felnőttek is csak ritkán járkálnak. Ezzel szem­ben a turistáknál mintha akkor kez­dődne az élet: csoportosan indultak el medvéket nézni, elemlámpával, olykor zajongva. ‒ Ebből azt tanultuk meg, hogy minden turistának meg kellene ta­nulnia és betartania egy olyan visel­kedéssorozatot, amely specifikusan a medvés településekre jellemző. Ha nem teszik meg, csak meggyűlik a helyiek baja a medvékkel, és ez a fajta turizmus se nem fenntartható, se nem etikus – szögezték le. A tusnádfürdőiekkel is szóba álltak, a helyi emberek beszámolói­ból arra a következtetésre jutottak, hogy a legtöbbjük szerint nagyon nagy kihívást jelent a medvék jelen­léte a városban, és már egyáltalán nem látnak turisztikai lehetőséget ebben. A helyzet átbillent a ló túlol­dalára: ami eddig a hely egyik vonzereje volt, most elrettentő tényező sok esetben. A hallgatók adatai sze­rint a 437 meglátogatott háztartás 60 százalékán van villanypásztor, leginkább egy szállal, de szép szám­ban találtak kétszálas megoldásokat is. A legtöbb villanypásztoros ház­tartáshoz, illetve más ingatlanokhoz 2019–2020-ban telepítet­ték e megelőző eszközöket, ennek 85 százaléka a helyi önkormány­zat hozzájárulásával vagy részhoz­zájárulásával történt meg. Hatékony megoldások A tapasztalatok szerint hatékony megoldás a medvék távol tartásá­ra a villanypásztor használata, a szemetesek elzárása, gyümölcsök begyűjtése. A hallgatók a lakosok­kal beszélgetve kiderítették, hogy több medve okozza a konfliktuso­kat Tusnádfürdőn: a beszámolók alapján tizenkét medve osztozik Tusnádfürdő különböző része­in. Mindegyik más viselkedéssel, temperamentummal és módszerrel képes kellemetlenségeket okozni. ‒ Megtanultuk, hogy a med­vés helyzetre olyan települése­ken, mint Tusnádfürdő, nem egy, hanem több megoldás is létezik. Ezeket egyszerre kell alkalmazni, ha az a cél, hogy a település körül medvék éljenek, és a település medvebiztos legyen. A megkérdezettek szerint az ideális meg­oldás az lenne, ha Tusnádfürdőt és környékét medvebiztossá és nem medvementessé tennék. Ez a gondolat magával hozza nemcsak a kilövést, hanem számos olyan in­tézkedést, amely az emberek biz­tonságérzetét növeli, és az emberi viselkedést formálja. A diákok szerint Tusnádfürdőnek a sajátos helyzete miatt komoly segítséget kellene kapnia a kormánytól, ha a cél tényleg az, hogy a település ne veszítse el azt az identitását, amit részben a medvék formálnak. A csapatmunka ereje A hallgatók saját bőrükön tapasz­talták, hogy csapatban az erő, hi­szen egyénileg lehetetlen lett volna ezt a tanösvényt és a medve-ember konfliktus felmérését kivitelezni egy hét alatt. Aktív turistákként járták a természetet, miközben az ott zajló természetes életfolyama­tokat nem zavarták meg. Számos információ került a birtokukba, és a legnagyobb kihívást az jelentette, hogy ki tudják válogatni a legjelentősebbeket közülük. ‒ Munkánk során fontos té­nyezőnek bizonyult a türelem és a felismerés, hogy a média nem tükrözi pontosan a valóságot. Bá­torítunk mindenkit arra, hogy tö­rekedjen hiteles forrásokból tájékozódni, merjen véleményt nyilvánítani, segítséget kérni, il­letve nyújtani. A probléma közös, ezért együttes megoldásokra van szükség, mindennek alapja a kom­munikáció – vélekedtek. Elmondásuk szerint megpró­bálták a teljes szakmai tudásukat a tőlük telhető legjobb módon átad­ni, remélve, hogy mind a helyi kö­zösség, mind a leendő idelátogató turisták számára hasznos informá­ciókat hagynak maguk után. ‒ Azt üzennénk az olvasók­nak, hogy bátran járjanak a termé­szetben, nyitott szemmel megfi­gyelve a jelen levő biodiverzitást, és figyeljenek arra, hogy minél ke­vesebb nyomot hagyjanak maguk után – mondták. Hozzáfűzték: hálásak a helyi kö­zösség bizalmáért és nyitottságáért, illetve remélik, hogy a hatóságok megfelelő megoldást találnak majd azért, hogy Tusnádfürdőnek az identitása, amelyet részben a med­vék is formálnak, ne vesszen el.

Péter Ágnes