Az oktatási minisztérium vonatkozó rendelete értelmében a sajátos nevelési igényű tanulók (SNI, románul Cerințe Educaționale Speciale, CES – szerk. megj.) – például a látás- és hallássérült, eltérő idegrendszeri fejlődésű diákok, akik autizmus spektrumzavarral, ADHD-val élnek, továbbá a diszlexiások, diszkalkuliások stb. – szülei még a próbavizsgák előtt kérelmezhették a speciális vizsgafeltételeket, de akár egy egyszerű orvosi szakvélemény és diagnózis birtokában is kötelesek az iskolák a diagnózis függvényében adekvát körülményeket biztosítani a megmérettetésen a diákoknak, például egy baleset után vagy épp erős szorongás esetén.

Már több mint százan kérték

– Összesen 68 sajátos nevelési igényű nyolcadikos tanuló kérte az esélyegyenlőséget biztosító feltételek megteremtését az ún. kisérettségi vizsgán

– közölte lapunkkal Demeter Levente főtanfelügyelő. 
A kérelmezők közül egy diák a cukorbetegség diagnózisához kapcsolódó speciális feltételeket választotta, két látássérült segítő technológiákat használ a feladatok elolvasásához, vagy nagyított betűs tételsor biztosítását igényelte, egy tanuló kérte, hogy magánál tarthasson egy tárgyat a tikkek és stresszfaktorok enyhítésére, míg a fennmaradó 64 végzős a tanulási képességek fejlődési zavaraihoz kapcsolódó sajátos körülmények biztosítását igényelte.

– A hét folyamán zajló próbaérettségire 34 SNI-s tanuló nyújtott be kérést, közöttük is van látássérült, egy pszichés zavarokkal küzdő fiatal külön teremben, elkülönítve kérte a vizsgázás lehetőségét, egy kartörést szenvedett tanuló esetében az írásbeli dolgozat rögzítését a vizsgázó diktálása alapján az egyik felügyelő tanár segíti, míg a többiek itt is a tanulási képességek fejlődési zavaraihoz kapcsolódó speciális feltételek biztosítását igényelték

– számolt be a főtanfelügyelő.
És ez a szám még növekedhet: a sajátos vizsgakörülményeket egészen június 12-ig még lehet kérelmezni, értelemszerűen akik ezután igénylik a lehetőséget, csak a tanév végi vizsgákon lesznek jogosultak a különleges feltételekre.

SNI és kiskapu

Molnár Szilvia speciális oktatásért felelős tanfelügyelő érdeklődésünkre elmondta: a kéréseket a szülők az adott iskola vezetőségéhez nyújthatják be, ahonnan azok felkerülnek a tanfelügyelőséghez, és ott döntenek arról, hogy a diagnózis, illetve állapot függvényében milyen esélyegyenlőséget biztosító feltételt hagynak jóvá a törvényes eljárásrend által felsoroltakból. Sajátos feltételnek számít például az írásbeli vizsgára szánt időkeret bővítése, kísérőtanár jelenléte, külön terem biztosítása, a diktálás lehetősége, valamint mentális térkép, segédanyagok, számológép használata is.

– Nagyon körültekintően hozzuk meg a döntést, és igyekszünk elkerülni a könnyítő feltételek halmozását. Például ha a tanuló értelmező tanárt kér, akkor nem biztos, hogy a segédanyag használata is releváns. Ennek az egésznek az a célja, hogy egyenlő esélyeket biztosítsunk a tanulóknak, hogy a különféle meglévő fogyaték vagy idegrendszeri zavar ellenére kognitív képességeiknek megfelelően teljesíthessenek a vizsgákon. Számomra az esélyegyenlőség azt is jelenti, hogy felfelé sem kompenzálhatunk túl, mert akkor már másoktól veszünk el esélyeket. Úgymond alulról kell kompenzálnunk a gyermeket egy olyan szintre, ahol tud érvényesülni, de nem szabad túllőni a célon

– fogalmazott a szaktanfelügyelő.
Mint rámutatott, ugyanakkor úgy látja, hogy egyre többen kezdenek visszaélni ezzel a lehetőséggel, úgy, hogy például a nyolcadik osztályban márciusban „beszereznek” egy diagnózist, annak birtokában kérik a speciális feltételeket, majd jelentkeznek egy, az SNI-s gyermekeknek fenntartott helyre, és így megoldják a felvételit.

– Rohamosan nő azok száma, akik megtalálják a kiskaput: csak az utolsó percben és csak a vizsgáig lesz SNI-s a gyermek, de utána már nem kérnek belőle

– jegyezte meg Molnár Szilvia.