Az egyszerűsítés és a modernizálás lehet a legnagyobb kihívás az Európai Unió most készülő, 2020 utáni új Közös Agrárpolitikájában (KAP). Az Európai Bizottság szerint csökkenteni kell a bürokráciát, hogy a KAP szabályozási rendszerei és támogatásai nagyobb haszon elérését tegyék lehetővé. Eközben azonban meg kell felelni a fenntarthatóság és az éghajlatváltozás miatti új követelményeknek is. [caption id="attachment_58987" align="aligncenter" width="800"] Mihail Dumitru vázolta a 2020 utáni KAP főbb irányait. Egyszerűsíteni akarnak[/caption] A fenntarthatóságra kívánja helyezni a hangsúlyt az Európai Bizottság a 2020 utáni új uniós KAP-ban – hangsúlyozta Mihail Dumitru, az EB Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóságának (DG AGRI) főigazgató-helyettese Budapesten, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara konferenciáján, számolt be az Agrárszektor.hu mezőgazdasági hírportál. Dumitru szerint a bizottság a kérdést komplex módon kívánja kezelni, így figyelembe veszi a környezeti integritás, a társadalmi elfogadottság és a gazdasági életképesség szempontjait is. A főigazgató-helyettes az új KAP legnagyobb kihívásainak az egyszerűsítést és a modernizálást nevezte. Szerinte csökkenteni kell a bürokráciát, és azt kell szem előtt tartani, hogy a KAP szabályozási rendszerei és támogatásai a felhasználókat nagyobb haszonhoz juttassák. Ugyanakkor meg kell felelni azoknak a követelményeknek is, amelyek az éghajlatváltozásból adódnak. A párizsi klímacsúcs céljai szerint a globális hőmérsékletnövekedést jóval 2 Celsius-fok alatt kell tartani, és ebben a mezőgazdaság is fontos szerepet kaphat, többek között a legelők megőrzésével és az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésével – hangsúlyozta. Az Európai Bizottság figyelmet kíván fordítani a nemzedékváltásra is, hogy az uniós gazdatársadalom fiatalodjon. Emellett erősíteni kívánja az úgynevezett szubszidiaritás elvét, hogy a tagországok nagyobb hatáskört kapjanak. A testület fontosnak tartja az ismeret- és a tudásátadást is, amelynél szintén egyszerűsíteni szeretne. Mihail Dumitru szerint az uniós adófizetők elvárják, hogy az Európai Unió úgy gazdálkodjon befizetéseikkel, hogy azok eredményt hozzanak. Fontos cél a hozzáadott érték növelése, és – tette hozzá a főigazgató-helyettes – be kell bizonyítani, hogy az új Közös Agrárpolitikával ezt miként lehet a leghatékonyabban elérni. A mostani KAP-ban is vannak „átfedési kockázatok”, amelyek a gyakorlatban a többszörös indokolatlan kifizetések lehetőségét hordozzák magukban – állapította meg. A mai tendenciák azt mutatják, hogy csökken a költségvetés, de egyre több pénz irányul a fenntarthatóságra – összegezte a változásokat Mihail Dumitru. Cél lehet az extenzívebb termelés, a talajmegőrzés, a nem termelő mezőgazdasági beruházások megvalósítása és a vízgazdálkodás fejlesztése is. Brüsszel külön figyelmet és súlyos eurómilliárdokat kíván fordítani az agrárinnovációra, illetve az eredmények tagországi gyakorlati elterjesztésére. Phil Hogan uniós agrárbiztos közelmúltbeli nyilatkozatából pedig kiderült, hogy preferált terület lesz a precíziós gazdálkodás is. A bizottság májusi konzultációjának eredményei szerint az uniós gazdálkodók ma korlátozottan férnek hozzá az EU-s költségvetési befizetésekhez, jövedelmük pedig alatta marad az uniós átlagnak. Eközben szigorúbb szabályokat kell betartaniuk annál, mint amilyenek között a nem EU-s gazdák termelnek. HN-összefoglaló