Egyre több a baleset a hegyvidéki üdülőtelepeken
A kikapcsolódni vágyó helyi turistáktól zsúfoltak hétvégéken a hegyvidéki üdülőtelepek és sípályák, ezzel párhuzamosan pedig egyre több a baleset is – tudtuk meg a Hargita Megyei Hegyi- és Barlangimentő Közszolgálat vezetőjétől. Fekete Örs szerint fontos lenne, hogy a téli szabadidős tevékenységre indulók betartsanak néhány alapvető szabályt, ennek köszönhetően csökkenhet a balesetek száma, illetve azok súlyossága.
Sokan kihasználják – a koronavírus-járvány miatt beszűkült kikapcsolódási lehetőségek mellett – a hegyvidék adottságait, és a sípályákon, illetve azok környékén töltik a hétvégéket. A sízők mellett egyre többen indulnak túrázni, vagy csak egy rövid sétára a hófedte, erdei tájban.
Az ismeretlen, téli hegyvidéken és a zsúfolt sípályákon a saját és mások biztonságának megőrzése érdekében fontos betartani néhány alapszabályt, arra kértük Fekete Örsöt, a Hargita Megyei Hegyi- és Barlangimentő Közszolgálat vezetőjét, tekintsük át közösen ezeket.
Súlyos sérülések is előfordulnak
A közszolgálat vezetője lapunknak elmondta, hogy az elmúlt hétvégén 22 esetben riasztották a megye sípályáin szolgálatot teljesítő hegyimentőket, a balesetek között volt súlyos gerinc- és fejsérülés, de gyakoriak a kéz- és lábtörések, enyhébb sérülések esetében a ficamok, húzódások, zúzódások.
– Gerincsérülés esetén nagyon fontos, hogy amíg a mentőcsapat nem ér a helyszínre, ne mozdítsuk meg a sérültet. Ilyenkor fokozhatja a bajt a jó szándékú segítség is, ha az nem szakszerű. Mit tehetünk? Elsőként mérjük fel a sérülés súlyosságát, kérdezzük meg a balesetezőt, hogy tudja-e mozgatni a kezét, lábát? Érez-e a végtagokban zsibbadást? Ha igen, semmiképpen ne mozdítsuk meg, ott, ahol van, takarjuk be, próbáljuk meg melegen tartani – kezdte a legfontosabb szabályok ismertetésével a közszolgálat vezetője.
Fekete Örs szerint a legfontosabb, hogy ha baleset helyszínére érkezünk vagy a társunkkal történik valami, maradjunk nyugodtak, ne kapkodjunk. A leghasznosabb, amit tehetünk, hogy melegen tartjuk a sérültet, és azonnal segítséget hívunk, ezt követően pedig a sérülttel maradunk, amíg a mentőcsapat a helyszínre érkezik.
– A törések esetében is csak a kéztörésnél mozdítsuk meg, segítsük fel a sérültet és kísérjük védett helyre. Lábtörésnél a gerincsérüléshez hasonlóan ne mozgassuk az érintetett. Szintén fontos, hogy ne próbáljuk meg levenni a bakancsát, ne rángassuk – figyelmeztet a hegyimentők vezetője.
Az eszméletét vesztett sérültnél Fekete Örs szerint nagyon fontos, hogy átvizsgáljuk a sérült száját, légcsövét, és megbizonyosodjunk róla, hogy tud lélegezni, a vérző sebeknél pedig, ha úgy látjuk, hogy a sérült sok vért veszít, egy zsebkendő segítségével nyomjuk meg a sebet, ezzel csökkentve a vérzést és tartsuk rajta a kezünk.
Alaposan tervezzük meg a túraútvonalat
A hegyimentő közszolgálat vezetője szerint egyre több az érdeklődő a téli túrák iránt, azonban mielőtt útnak indulunk a hófedte tájban, fontos, hogy alaposan megtervezzük az útvonalat és betartsunk néhány alapszabályt. Az útvonalat mindenképpen a környéken található menedékházak függvényben tervezzük meg.
– Alapvető szabály a túrázáshoz a réteges, vízhatlan öltözék és megfelelő lábbeli. Fontos ugyanakkor, hogy a hátizsákban vigyünk magunkkal váltóruhát, amire a hegycsúcsra érve átcserélhetjük az izzadt vagy beázott ruhadarabjainkat. Az útvonalat úgy tervezzük meg, hogy útba essen egy menedékház, ahol megpihenhetünk, megmelegedhetünk, kényelmesen étkezhetünk, az sem árt, ha a túra megszervezésekor kikérjük egy hegyimentő véleményét, tájékozódunk a környék terepviszonyairól.
Mi legyen még a hátizsákunkban? Egy elsősegélycsomag, Fekete Örs szerint lehet a kereskedelemben kisméretű, a túrázásra alkalmas csomagot vásárolni. Fejlámpa, hiszen a hegyvidéken bármikor percek alatt leszáll a köd és gyorsan besötétedik, a telefonunkhoz plusz akkumulátor, hogy bármikor segítséget tudjunk kérni, meleg tea, élelmiszer és nem utolsósorban egy síp, amivel jelt adhatunk a hollétünkről.
– Fontos még, hogy mielőtt útnak indulunk, értesítsük az üdülőtelepen szolgálatot teljesítő hegyimentőket vagy barátainkat az úti célunkról. Útközben, amikor pihenőhelyre érünk és működik a telefonunk, hasznos, ha egy sms-t küldünk a barátainknak, megadjuk a GPS-koordinátánkat, így biztonságban tudhatjuk magunkat, hiszen, ha eltévedünk vagy balesetet szenvedünk is, gyorsan megtalál a mentőcsapat – összegezte Fekete Örs a téli túrázással kapcsolatos tudnivalókat.