Bizonyára nem kevés azoknak a száma, akik tudtak arról, hogy a hegyeknek Romániában is van egy jogszabálya, nevezetesen az utólag módosított és kiegészített 2004/347-es törvény, mint ahogy azt is, hogy van egy ügynökség, amely arra hivatott, hogy a hegyi övezeteket úgymond ügykezelje. A Hegyvidéki Zónák Ügynökségéről (AZM) van szó, amelyet a 2014/139-es törvény alapján hoztak létre. Minderről már múlt időben beszélhetünk, ugyanis a minap megjelent és hatályba is lépett egy új törvény. A múlt esztendő novemberében 174 honatya (abból 173 a kormánykoalíció honatyája) törvénytervezetet nyújtott be a hegyvidékre vonatkozóan, s ezt annak okán, hogy az eddig hatályos, már említett törvény számos előírása nem felel(t) rá a jelenlegi realitásokra, sőt esetenként nincs összhangban bizonyos uniós normákkal. Továbbá indokolatlannak tartották azt is, hogy a romániai hegyvidék körülhatárolása kizárólag a területi-közigazgatási egységek szintjén „rajzolódott ki”, ilyenképpen pedig azok esetében amolyan diszkrimináció is bekövetkezett. A megindokolási beterjesztésben az is szerepel, hogy a törvényjavaslat elfogadása révén lehetőség teremtődik a hegyvidék kínálta lehetőségek hatékonyabb kiaknázására, új munkahelyek teremtésére, valamint a hegyvidéken élők jövedelmeinek gyarapítására. Ha a törvényjavaslat megvitatását és elfogadását próbáljuk nyomon követni, akkor arra a következtetésre juthatunk, hogy igen operatívnak bizonyultak a honatyák: a szenátusban még ez esztendő februárjában elfogadták, majd március elején beterjesztették a képviselőház állandó bürójához. A szakbizottságok mindenikétől kedvező véleményezés született, a képviselőházi vitára, illetve megszavazásra június 26-án sor is került. 245 képviselő szavazott igennel, alig egyetlen ellenszavazat került be a jegyzőkönyvbe, ugyanakkor 28-an tartózkodtak. Július 3-án megküldték az államelnöknek, aki július 19-én ki is hirdette, majd ezt követően,július 30-án megjelent a Hivatalos Közlönyben. A 2018/197-es törvényről van szó, amely időközben hatályba is lépett, s azzal egyidejűleg érvényét veszítette a már említett 2004/347-es törvény. Új alapokon A törvény szövegének átolvasásából az derül ki, hogy a honatyák új alapokra kívánják helyezni a hegyvidéket, pontosabban annak védelmezési és fejlesztési módozatait, mindenekelőtt a természeti és emberi erőforrások hathatósabb értékesítése révén. A törvény azt is leszögezi, hogy Románia hegyvidéke egy különleges országos érdekeltségű terület, annak stratégiai jelentőségén túl gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi jelentősége is van. Anélkül, hogy részletekbe bocsátkoznánk, a törvény részletesen tartalmazza a szabályozó jellegű előírásokat, rendelkezve arról is, hogy miként érvényesül a hegyvidék és a hegytömbök elhatárolása. Ez utóbbi tekintetében a törvény szerves részét képező mellékletben fel van tüntetve 9 csoport, mindegyikhez egy adott számú hegység tartozik, továbbá az adott csoport által „érintett” megyék is. A Keleti-Kárpátok esetében az egyik csoport a Központi Csoport, amely felöleli a Kelemen- és a Görgényi-havasokat, a Hargita-hegységet, a Besztercei-havasokat, a Ráró-hegységet, a Gyamaló-hegységet, a Nagyhagymást, a Csalhót, Tarkőt, a Csíki-havasokat, a Nemere-hegységet, a Gyergyói-havasokat, az Esztena-hegységet, a Gosmán-hegységet és a Berzunci-hegységet. Ezekhez a hegységekhez „kapcsolódnak” a következő megyék: Suceava, Hargita, Beszterce-Naszód, Neamț, Bákó, Kovászna és Maros. Ennek az új besorolásnak, illetve csoportosításnak megfelelően átszervezésre fog kerülni az AZM, annak megváltozik a megnevezése is: Országos Hegyvidéki Ügynökség (ANZM). Területi viszonylatban az átszervezési ügynökségnek lesznek regionális központjai, a hegyvidéki medencék szintjén pedig fejlesztési hivatalok. Egyébként a törvény arról is rendelkezik, hogy az ügynökség átszervezésére vonatkozó kormányhatározatot november 1-jéig kell meghozni. A törvény révén jóváhagyódott a hegyvidéki tevékenységek bátorítási programja is, amelyre az elkövetkező 10 év során az állami költségvetésből 1 milliárd eurót fognak biztosítani. Hecser Zoltán