Egyedül a munka kiszámítható
Az állattartással járó kötöttség is megadhatja az embernek a korlátlan szabadság érzését. Ez derült ki a csíkdánfalvi Zsók család farmján tett látogatáskor. Egy tehénfarmon – akár más mezőgazdasági ágazatokban – egyedül a munka kiszámítható. A pénzügyi kiszámíthatatlanság óvatosságra inti a gazdákat, de nem a feladásra.
[caption id="attachment_6481" align="aligncenter" width="620"] A csíkdánfalvi családi farmon Zsók Jenő és fia, László. Együttes gazdálkodás Fotó: Balázs Árpád[/caption]
[dropcap]A[/dropcap] korosztályom, baráti köröm kilencvenöt százaléka külföldön dolgozik, ott próbál szerencsét.
A megspórolt pénzüket sem tudják mibe fektessék a bizonytalanság miatt – fogalmazta meg válaszát kérdésemre Zsók László.
A fiatal csíkdánfalvi gazda több éve, jól bejáratott program szerint gazdálkodik családjával.
Azt mondja, nem szereti a kötött programot, aztán elmosolyodik és rögtön pontosít: a mezőgazdaságnál, állattartásnál kötöttebb program nem is létezik, de ez mégis megadja az embernek a szabadságot, nem kell egy helyben ledolgozza nyolc órát.
– Itt az ember nem lesz depressziós – teszi hozzá, miközben a Csíkdánfalvától néhány kilométerre található farmon beszélgetünk. Nyári időszakban itt vannak az állatok, csak télen tartják a faluban.
Most a kék belga ér többet
A tehenek a legelőn vannak, a farmon napközben csak egy tehén és néhány borjú van, néhány pirostarka és kék belga. Az utóbbiakat keresik inkább a felvásárlók – jegyzi meg László. – Akadozik az állatok felvásárlása. Míg tavaly 1800 lejt adtak egy 100 kilós állatért, ma csak 1200-at fizetnek, de volt már arra is példa, hogy még a felvásárló is nevetségesnek tartotta a 700 lejes felvásárlási árat – fűzi hozzá a gazda.
Generációs összedolgozás
A beszélgetésbe László édesapja, Jenő is bekapcsolódik. A mezőgazdasági vállalkozást együtt irányítja az apa és fia. Zsók Jenő, a helyi szarvasmarha-tenyésztők egyesületének elnöki tisztét is ellátja, de korábban közbirtokossági elnökként is tevékenykedett a faluban.
Évek óta bejáratott program szerint végzik a munkát. A családi gazdaságban már a hajnali órában, az ötórai harangszó előtt, háromnegyed ötkor elindulnak a farmra. A fejés után a tejet az egyesületi csarnokba szállítják, jelenleg 450 litert. A felvásárlóval külön szerződésük van, akivel egy lejes literenkénti árban állapodtak meg.
– Legtöbb esetben a számlázás után derül ki a pontos ár, mennyit is utaltak – mondják.
A legnagyobb gondot éppen ez a kiszámíthatatlanság okozza a gazdák számára. Mivel nagyobb termelők, ezért jobb árat kapnak a tejért, de vannak gazdák, akiket 50-60 banival fizet a felvásárló – jegyzik meg.
Óvatosak az új pályázatokkal
Bár folyamatosan jelennek meg az új pályázati kiírások, egyelőre csak tanulmányozzák ezeket, nem mernek meggondolatlanul beleszökni a fejlesztésekbe. 2009-ben az elsők között vettek részt a fiatal gazdákat támogató 112-es kiíráson. Akkor 25 ezer euró értékű vissza nem térítendő támogatást nyertek, amiből gépeket és egy törzskönyvezett tehenet vásároltak.
Ma a munka jelentős részét gépesítve végzik. A szántókba az idén már nem ültettek pityókát. Gabonaféléket, tritikálét, silókukoricát termesztenek, és nyolc hektáron lucernát. Az utóbbinál a szárítás helyett a bálázást és fóliázást alkalmazzák.
A farm bejáratánál csordogáló víznél libák és kacsák úszkálnak. A vizet maximálisan próbálják felhasználni, 600 méter vezetéket fektettek le, így a forrásból érkező víz a farm és a ház ellátása mellett két kisebb halasmedencét is táplál, és csak a végén érkezik a szárnyasokhoz.
– Tizenöt éves munka eredménye az, hogy ilyen adottságai vannak a farmnak– jegyzi meg Zsók Jenő.
Daczó Dénes