A Ziarul Financiar gazdasági napilap csütörtöki, október 3-i számában egy költői kérdést tett fel: „Milyen problémák vannak a pénzügy-minisztériumnál, amely megkésett a költségvetés végrehajtására vonatkozó jelentés közlésével?” A kérdés kapcsán arra is utaltak, hogy a szaktárca az általános konszolidált költségvetés augusztusi, illetve nyolc­havi közlésével több mint egy hete késlekedik, ilyesmi pedig az utóbbi évek során nem fordult elő. Van némi igazuk, de a szóban forgó jelentés közlése az utóbbi időben egyre rapszodikusabbá vált… Másnap, azaz pénteken reggel a minisztérium honlapján szembesülhettünk azzal a fránya jelentéssel, amelyet egyébként az éj leple alatt hoztak nyilvánosságra. A költségvetés végrehajtására vonatkozó kimutatásokhoz mellékelt tulajdonképpeni jelentésben a jó hetes késlekedést meg sem említik. Apropó: amióta Eugen Teodorovici áll a pénzügyminisztérium élén, többször is előfordult 3-4 napos késlekedés, de a hónap utolsó napját soha sem haladták túl. Amúgy ennek a jelentésnek elméletileg a következő hónap 26–27. napjáig meg kellene jelennie. Az augusztusival ugyancsak „elbabráltak”, s a nyilvánosságra hozás késleltetésében lehet, hogy megvolt a szerepe annak is, hogy Viorica Dăncilă kormányfőt az Amerikai Egyesült Államokba tett látogatására elkísérte Eugen Teodorovici is, és csak szeptember 29-én érkezett haza. Ilyenképpen pedig csak azt követően adhatta áldását az egyébként megelégedésre nemigen okot adó jelentésre. Valószínűsíthető, hogy a munkatársai azért vártak ki, mert az augusztusi eredmények optimizmusra nemigen késztethetnek senkit, de talán pesszimizmusra lehet ok. Mindenekelőtt azért, mert augusztus hónap folyamán az általános konszolidált költségvetés hiánya már-már ugrásszerűen megnőtt: hét hónap viszonylatában annak értéke még 18,14 milliárd lej volt (azaz a GDP 1,76%-a), az augusztus végére 21,9 milliárd lejre emelkedett (azaz a GDP 2,1%-ára). Végeztünk egy kis számítást, s abból az derül ki, hogy míg az esztendő első hét hónapja során a költségvetési hiány havi átlaga 2,6 milliárd lej volt az augusztusi, felugrott 3,78 milliárd lejre. Hogy mi okozta, mivel is magyarázható ez a „kiugrás”, arról nem szól a fáma, azaz nincs semminemű utalás, ugyanis a jelentés készítői afölött „átsiklottak”. Az igaz viszont, hogy a nyilvánosságra hozott táblázatokból, illetve az azok tartalmazta számadatokból bizonyos történéseket, tendenciákat ki lehet olvasni. Beszerzések hónapja… A gondos, az előrelátó háziasszony számára augusztus azon hónapok egyike, amikor az őszi eltevések céljából a beszerzésre összpontosít, többet vásárol ebből-abból is, kezdve az „alapanyagokkal” és végezve a befőttesüveggel vagy éppenséggel a celofánnal. Lehet, hogy az idén így történt a közszférában is, és nekigyürkőztek a vásárlásoknak. Hogy miért épp augusztusban és miért nagyobb értékben, arra ugyancsak nem ad választ a pénzügyminisztérium, amúgy számokban bővelkedő, de megindokolásokban és eligazításban igen csak szűkölködő dokumentuma. Induljunk ki abból, hogy a konszolidált általános költségvetés bevételei továbbra sem voltak képesek lépést tartani a kiadások növekedésével: míg az előbbiek 8 hónap viszonylatában a megelőző esztendő azonos időszakához viszonyítva 11,9%-kal gyarapodtak az utóbbiak 14,8%-kal. (Hét hónap viszonylatában a szóban forgó arány még 12%, illetve 14,7% volt.) Amint már arra utaltunk, a költségvetés végrehajtása szempontjából augusztus „rossz” hónapnak bizonyult. Ez mindenekelőtt egyes költségvetési kiadásokban ütközött ki. Így például a személyzeti kiadások növekedési aránya jóval meghaladta az összköltségekét, elérve a 21,5%-ot, a már említett 14,7%-kal szemben. E tekintetben is augusztusban olyasmi következett be, ami számunkra, kívülállók számára nehezen magyarázható meg: az esztendő első hét hónapjában a javakra és szolgáltatásokra havi átlagban 3,7 milliárd lejt fordítottak, augusztusban viszont közel 4,4 milliárd lejt. Említettük, hogy a költségek alakulásával kapcsolatosan nemigen bocsátkozik részletekbe a jelentés. Van viszont egy „röpke” megjegyzés: „Jelentős növekedés következett be az egészségbiztosítási egységes országos alap költségvetésénél, de az állami költségvetésnél is.” A számadatokat szemlélve erről mi is könnyűszerrel tudomást szerezhettünk, a jelentéstől viszont azt vártuk volna, hogy engedje meg betekinteni a színfalak mögé is. Maradjunk továbbra is a számadatoknál: az egészségbiztosítási egységes országos alap esetében hét hónap viszonylatában a folyó költségek mintegy 23,2 milliárd lejre rúgtak, nyolc hónap viszonylatában pedig meghaladták a 26,9 milliárd lejt. Ez azt jelenti, hogy míg hét hónap viszonylatában a folyó kiadások havi értéke 3,3 milliárd lej körül volt, az augusztusban meghaladta a 3,7 milliárd lejt. Ezt viszont képtelenség volt fedezni az egészségbiztosítási hozzájárulásokból, lévén, hogy azok értéke 21,6 milliárd lej volt (amúgy a folyó bevételek értéke mintegy 24 milliárd lej volt). Ezzel eleve számoltak, mert a bevételi oldalon 8 hónap viszonylatában „jelentkezik” állami költségvetésből nyújtott 799 millió lejes szubvenció is, de ennek ellenére a költségeket nem sikerült fedezni, s ilyenképpen az alap a nyolc hónapot közel 2 milliárd lejes deficittel zárta. (Különben az állami költségvetésből folyósított szubvenciót hónapról hónapra meg kellett emelni, így például az június végén még csak 148 millió lej volt, július végén hirtelen 774 millió lejre emelkedett, augusztus végére pedig 799 millió lejre kerekedett ki.) A munkaügyi miniszter, Ma­rius Budai mostanság is gyakran szerepel a kereskedelmi hírtelevíziók műsoraiban, és mindig is arról biztosít, hogy nincs, nem lesz gond a nyugdíjalap biztosításával, illetve a nyugdíjak folyósításával. Mi hiszünk neki, illetve megpróbálunk neki hinni, mint ahogy azt is tudjuk, hogy idén az állami társadalombiztosítási költségvetés nem részesült szubvencióban az állami költségvetésből. Ugyanakkor azonban a konszolidált általános költségvetés végrehajtására vonatkozó helyzetjelentésből továbbra is az derül ki, hogy az állami társadalombiztosítási költségvetés deficitje nem csökken, hanem növekszik, augusztus végén meghaladva az 1,2 milliárd lejt. E tekintetben nemigen jelenthet vigaszt az, hogy 2018 első nyolc hónapjához viszonyítva az idén 15,8%-kal növekedett a társadalombiztosítási hozzájárulásokból származó bevétel. Az egyébként mintegy 45 milliárd lej volt, míg a kiadási oldalon több mint 46,3 milliárd lej jelentkezik. Nos, a kettő közti különbségből keletkezett az a már említett több mint 1,2 milliárd lejes deficit. Köztudott, hogy szeptembertől 15%-kal megemelkedett a nyugdíjpont értéke, s annak „eredményét” ténylegesen észlelhették a nyugdíjasok. Igen ám, de észlelni fogja, azaz máris észlelte a társadalombiztosítási költségvetés kiadási oldala is. Amennyiben pedig nem kerül sor költségvetés-kiigazításra, akkor esetleg problémák is adódhatnak olyanok, amelyek okán a gazdasági napilap megfogalmazta a cikkünk felvezetőjében említett kérdést…

Hecser Zoltán