Hirdetés

Drágulást gerjesztő tényezők

HN-információ
Már-már megállíthatatlanul repül egyre feljebb a kőolaj világpiaci ára, s annak következtében hovatovább drágulnak az üzemanyagok is. Hazai viszonylatban ugyancsak aggasztó méreteket öltött az elmúlt hónapok során az áremelkedés. Igaz viszont, hogy e tekintetben másutt is hasonló tendencia mutatkozott, mutatkozik, Magyarországon például az utóbbi hat hét során nem volt olyan, hogy ne drágítottak volna, sőt olyan hét is volt, amikor kétszer is. [caption id="attachment_70670" align="aligncenter" width="1000"] A prémium minőségű gázolaj és benzin literenkénti ára egyes forgalmazó cégeknél, illetve töltőállomásoknál meghaladta a 6,5 lejt. Megyénkben is... Fotók: László F. Csaba[/caption] Bukarestben az elmúlt hét végén az egyik töltőállomásnál a gázolaj literéért 6,45 lejt kellett fizetni, de arról is hallottunk, hogy vannak olyan kutak, ahol már megszületett az utóbbi időszak rekordja is: a prémium minőségű benzin és gázolaj literéért 6,5 lejnél is többet kértek. Az üzemanyagokat forgalmazó cégek azzal magyarázzák a folyamatos drágulást, hogy megemelkedett a kőolaj világpiaci ára, s míg az a múlt esztendő nyarán hordónként 50 dollár körül volt, május utolsó napjaiban meghaladta a 75 dollárt is. Ez valóban így van, mert az utóbbi két esztendő során egy kedvező, azaz csökkenő tendencia éreztette hatását: 2015. május 15-én hordónként 66,8 dolláron jegyezték a kőolajat, majd az mélyrepülésbe kezdett, s 2016. január 15-én 28,9 dollár volt, ám ezt követően egy fokozatosan emelkedő tendencia érződött (bár 2017 májusában némi „enyhülés” is bekövetkezett). Elérkeztünk az idei esztendő januárjához, amikor is a hordónkénti jegyzés meghaladta a 69 dollárt, majd május 22-én a 79 dollárt is. Tehát van magyarázat arra, hogy mihez is „igazodik” az üzemanyagok ára országunkban. Ám az alaposabb helyzetismeret érdekében nem árt amolyan felleltározás. Kezdenénk azzal, hogy az év eleje óta május végéig a benzin és a gázolaj több mint 8%-kal drágult, az utóbbi 12 hónap során pedig több mint 20%-kal, olyan körülmények között, amikor is a kőolaj jegyzése 50%-kal emelkedett, s amint már arra utaltunk, megközelítette a 80 dollár/hordót. (Igaz, tegnap egy adott pillanatban szinte meglepetésszerűen 65,66 dollár/hordó volt a tőzsdei jegyzés.) Az utóbbi négy esztendő során a legmagasabb jegyzési árat 2014 derekán jegyezték, a Bloomberg adatai szerint akkor az 114,8 dollár/hordó volt, s akkor a hazai töltőállomásokon egy liter benzin ára 6,35 lej körül volt, a gázolajé pedig 6,31 lej. Az árak alakulásában abban az időpontban az is közrejátszott, hogy a Ponta-kormány 2014. április 1-től az üzemanyagokra kivetette a pótlólagos jövedéki adót (7 eurócent/liter). Annak az esztendőnek a végére a kőolaj jegyzése alászállt nevezetesen 70 dollár/hordóra. A hivatalos adatok szerint 2014 novemberében a kőolaj jegyzése 79 dollár/hordó volt, tehát majdhogynem ugyanannyi, mint jelenleg. Akkor viszont egy liter benzin 5,75 lejbe került, egy liter gázolaj pedig közel 6 lejbe. Ezek szerint a jelenlegi árak és a 2014 novemberi árak között nincs nagy különbség, és végeredményben azoknak a szintjében egyrészt tükröződik a kőolaj világpiaci ára, másrészt pedig a már említett különleges jövedéki adó, de ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni a lej/dollár árfolyam alakulását sem. Nos, ez utóbbi tekintetében ugyancsak kedvezőtlen tendencia érvényesült: jó ideje már, hogy az 4 lej szomszédságában mozog, s május 29-én átlépte annak küszöbét, elérve a 4,02 lej/dollárt. Ilyen kedvezőtlen legutóbb ezelőtt tíz hónappal volt, nevezetesen 2017 júliusában, amikor 4,03 lej/dollárra ugrott. Mindezzel számolni kell akkor, amikor megpróbáljuk számba venni az árképzés „mozgatórugóit”. Európai kitekintés Sokat lehet hallani arról, hogy a hazai üzemanyagárak kedvezőtlen alakulásában úgymond döntő szerepet játszanak a kiskereskedelmi árba beépülő különböző adók és illetékek. Ez viszont csak részben igaz, még akkor is, ha 2017. október 1-től az egykori kormány visszavezette az időközben kivezetett különleges jövedéki adót. Ugyanakkor azonban azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az üzemanyagokra kivetett áfa egyik legkisebb uniós viszonylatban is, ennél kedvezőbb csupán Luxemburgban és Máltán, a németországi pedig azonos szintű, mint a romániai. Portugáliában és Lengyelországban az üzemanyagokra alkalmazott áfakulcs 23%-os, ennél is nagyobb a skandináv országokban, nevezetesen Svédországban, Dániában és Finnországban, ahol 24–25%-os, valamint Görögországban, ahol 24%-os. A számadatokból az is kiderül, hogy az alacsony áfakulcs „jótéteményeit” úgymond semlegesítik a többi adók és illetékek, és ezzel magyarázható az is, hogy vannak olyan uniós tagállamok, amelyekben az üzemanyagok végső árai alacsonyabbak, mint Románia esetében. Menjünk vissza kissé az időben: 2017-ben voltak olyan idősza- kok, amikor Románia azon uniós országok közé tartozott, ahol a legalacsonyabbak voltak az üzemanyagok árai. Így 2017 áprilisa és augusztusa között a benzin és a gázolaj átlagára a hazai piacon alig haladta meg az 1 eurót. Ez annak is volt köszönhető, hogy 2017. január 1-től az áfakulcs 19%-ra mérsékelődött, ugyanakkor kivezetésre került a már többször is említett különleges jövedéki adó. Ezt követően viszont a kormány pénzügyi, pontosabban költségvetési gondokkal szembesült, s rákényszerült a szóban forgó különleges jövedéki adó visszavezetésére, nevezetesen szeptember 15-től, illetve október 1-től. Ez pedig óhatatlanul maga után vonta az üzemanyagok kiskereskedelmi árainak a megemelkedését is. Ez pedig „fűszerezve” a kőolaj világpiaci árának a kedvezőtlen alakulásával, elvezetett oda, hogy jelenleg a gázolaj literenkénti ára 1,22 euró körül kell legyen, a benziné pedig 1,20 euró körül. Ugyanakkor sokkal „barátságosabbá” váltak az árak egyes uniós tagállamokban, köztük Spanyolországban, Csehországban, Bulgáriában, Lengyelországban vagy Ausztriában. Visszatérve a kiskereskedelmi árak szerkezetére: jelenleg országunkban annak 51–54%-át az üzemanyag tulajdonképpeni ára teszi ki, míg ez az arány Bulgáriában vagy Spanyolországban 50% alatt van, de Görögországban 70% körül, a skandináv országokban pedig 60% körül. Hecser Zoltán


Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!