Emberéleteket is követelő tragikus balesetnek kellett bekövetkeznie ahhoz, hogy kiderüljön, mennyi és milyen súlyos mulasztás létezett, létezik országunkban a tűzbiztonsági jogszabályozási előírások tiszteletben tartása vonatkozásában. Most pedig mindenki sopánkodik, magyarázkodik, a szabálysértési eljárásokat és büntetéseket megszigorító törvénymódosítások okán pedig elégedetlenkednek. Az országszerte, s így a megyénkben is megejtett ellenőrzések arra is felhívják a figyelmet, hogy számos vállalkozó részéről túlontúl nagyvonalúan viszonyultak egy „égető” kérdéskörhöz… Meglepő szám- és tényadatokat közölt nemrégiben a HORA (a Romániai Szállodák és Vendéglők Patronátusi Szervezete) elnöke, Dragoș Petrescu. Nevezetesen: az érdekképviselet szerint az országban működő mintegy 20 000 vendéglő és klub 70 százaléka nem rendelkezik tűzbiztonsági engedéllyel vagy egyetértéssel, illetve most bontakoztattak ki ilyen jellegű eljárást. Hozzáfűzte azt is, hogy körülbelül 40 százalékot tesz ki azok aránya, amelyek esetében annak a klubnak vagy vendéglőnek a felülete nem haladja meg a 200 négyzetmétert, s ilyenképpen nem szükségeltetik a költségesebb és bonyodalmasabb beruházás, illetve engedélyeztetés. A szállodák esetében valamivel jobb a helyzet, az érdekképviselet szerint az 1400 szállodából körülbelül 280-ra tehető azok száma, amelyek nem rendelkeznek a szakhatóság által kibocsátott tűzbiztonsági engedéllyel. Elismerte azt is, hogy a szabálysértőket kétségtelen, hogy mulasztás és felelősség terheli. Ám hozzáfűzte azt is, hogy nem csupán felületességről, hanyagságról van szó, mert sok esetben nem rendelkeztek anyagi fedezettel a tűzbiztonsági előírások megkövetelte felszerelések, berendezések beszerzése tekintetében. Állítólag egy 200 négyzetméternél nagyobb felületű vendéglátóipari egységben a jogszabályok által előírt felszerelések és berendezések legalább 10 000 eurós beruházást feltételeznek. Türelmi időt igényelnének A dolgok ilyenszerű alakulása okán az érdekképviselet indokoltnak találná a nemrégiben hatályba lépett megszigorító jellegű jogszabály egyes előírásainak enyhítését. Tételesen azt szeretnék elérni, hogy mulasztások pótlása és a hatósági beleegyezések, illetve engedélyek megszerzése érdekében épüljön be a jogszabályba hat hónapos türelmi idő. Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy a szóban forgó időszakban az ellenőrző szervek csak a ténymegállapításra és esetleg bizonyos határidők megszabására szorítkozzanak, és ne alkalmazzanak pénzbírságokat, illetve ne kerüljön sor a „lesen ért” egységek bezárására. A gondokat, bajokat részben meg lehet érteni, de amikor egy klub, egy vendéglátóipari egység, vagy akár egy színház hónapokig, sőt évekig úgy működik, hogy tudomásul sem kívánja venni a tűzvédelmi előírásokat, akkor nemigen fogadható el semminemű utólagos mentegetőzés vagy érvelés. Amúgy, ha kisebb mulasztásokról van szó, azok könnyen és gyorsan helyrehozhatók, tehát az érintett egység sem kényszerül arra, hogy esetleg hetekig vagy hónapokig bezárva tartson. Amennyiben viszont időigényesebb és műszaki szempontból bonyolultabb lépések szükségeltetnek, akkor sem mondhatunk mást, minthogy a törvény az törvény. Másabb veszély A minap jelent meg a szeizmikus kockázatok csökkentésével kapcsolatos intézkedésekre vonatkozó 1994/20-as kormányrendeletet módosító és kiegészítő 2015/282-es törvény. Ennek a törvénynek az értelmében az I-es szeizmikus kockázati osztályba besorolt épületek esetében nem szervezhető és nem folytatható semminemű olyan tevékenység, amelyre vendégség, közönség részvételével vagy jelenlétében kerül sor. Még akkor sem, ha például egy alkalmi rendezvényről van szó. Nos, ez a rendelkezés is országos viszonylatban számos vendéglátóipari egységet, szórakozóhelyet, de művelődési intézményt (például a fővárosi közismert Nottara színházat is) igen nehéz helyzetbe hoz, mert ezentúl az érintett épületekből ki kell költözniük. Csak Bukarestben több mint kétszáz különböző rendeltetésű helyiség kényszerül vagy bezárásra, vagy elköltözésre. Hecser Zoltán