Dr. Bakó Rozália-Klára: cél a jól működő közösségek építése

A kommunikáció és PR, a humánerőforrás és a szociológia olyan területek, melyeknek közösségépítő szerepe van. A témakörről dr. Bakó Rozália-Klára egyetemi docenssel, a Sapientia – EMTE Társadalomtudományi Tanszékének vezetőjével beszélgettünk.

Baló Noémi-Kinga
Becsült olvasási idő: 9 perc
Dr. Bakó Rozália-Klára: cél a jól működő közösségek építése
Fotó: Sapientia – EMTE honlapja

– Gyorsan változó világunk­ban milyen esélyei vannak a ha­gyományos oktatásnak?

– Valóban gyorsan változik körülöttünk a világ, és vele együtt mi is. Hagyományos oktatás? Ma már nehéz elképzelni, hogy úgy tanuljunk és tanítsunk, mint húsz évvel ezelőtt. Az interneten elérhető rengeteg információ megkönnyíti, de egyben meg is nehezíti a dolgunkat. Gyorsan és olcsón jutunk hozzá naprakész információkhoz, de egyre nehezebb megtalálni a megbízhatót.

– Hogyan befolyásolja a mesterséges intelligencia elterjedése a társadalomtudományok oktatását?

– A pedagógustársadalom egyelőre óvatos és gyanakvó, de én bizakodó vagyok. Sokan a gépek öntudatra ébredését vizionálják, mások attól tartanak, munkájuk feleslegessé válik. A társadalomkutatásban viszont újabb izgalmas, kutatható témákat vet fel az MI-n alapuló alkalmazások elterjedése, napi szintű felhasználása. Ami a tanítást illeti, a magolást bízzuk a Chat GPT-re, mi foglalkozzunk érdekesebb, kreatívabb dolgokkal.


Hirdetés

– Melyek a Társadalomtudományi Tanszék rövid és hosszú távú céljai? 

– Két fő feladatra összpontosítunk, az első a kommunikáció mesterképzésünk átvilágítása, ami egy ötévente zajló kötelező folyamat, és most esedékes. A második az áprilisi nyílt napokon való aktív részvétel, hogy a Sapientiára látogató középiskolásoknak ízelítőt adjunk szakjainkból. Hosszú távon azt szeretnénk, ha még több fiatal érdeklődését fel tudnánk kelteni a szociológia, a humánerőforrás és a kommunikáció szakok iránt, végzett hallgatóink sikerei pedig nagyobb elismerést kapnának a munka világában, a médiában. 

– Kinek ajánlja a társadalomtudományokat továbbtanulás szempontjából? 

– Mindazoknak, akik közösségfejlesztők, rendezvényszervezők, vagy éppen munkaügyi szakértők szeretnének lenni, emberekkel dolgozni. A humánerőforrás és a szociológia szak máshoz nem hasonlítható rálátást ad az emberi közösségek működésére, legyenek ezek kicsik vagy nagyok. Például, hogyan működik egy család, egy település vagy egy munkahelyi közösség? Hogyan szervezzük meg azt úgy, hogy jobban működjön? Hogyan mérjük fel a közösségeken belüli kapcsolatokat? Milyen eszközökkel és módszerekkel kezeljük az emberek között kialakuló feszültségeket? A kommunikáció és PR pedig az emberek kommunikatív cselekvéseit térképezi fel, különös tekintettel a közösségi médiára és a reklámra, a befolyásolás eszközeire. Segít eligazodni a hatékony kommunikáció világában, a rendezvényszervezés eszköztárában. Módszereket ad arra, hogy sikeresen tárgyaljunk, határozottan kiálljunk az értékeinkért, védjük az érdekeinket. 

– Milyen arányban helyezkednek el a végzős hallgatók a szakmában?

– Közel egynegyede mesteri képzésen folytatja tanulmányait, míg fele két-három éven belül a szakmában helyezkedik el. Van olyan sikeres kommunikáció szakos végzettünk, aki rádióstúdióban dolgozik, és olyan is, aki részmunkaidőben tévéadó munkatársa, miközben mesterképzésben tanul. Szociológus oldalon van projektmenedzser kistérségi társulásnál és vállalkozásfejlesztő irodában dolgozó is. A HR szakosok között pedig akad személyzeti referens, vagy karitatív szervezetnél önkéntesek koordinálásáért felelős is.

– Mivel gazdagodnak a Sapientián tanulók?

– Saját elmondásuk szerint a legfőbb érték, hogy magyarul tanulhatnak családias, támogató környezetben, korszerűen felszerelt egyetemen.
 



Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!