– Mit tart a legfontosabbnak megyei tanácsosként, azaz egy döntéshozó testület tagjaként? 

– Fontos, hogy munkánk ne korlátozódjon csupán a szűk lakóhelyünk és a hozzá közel álló falvakra, hanem egész Csíkra kiterjedjen. Feladataink közé tartoznak az infrastrukturális beruházások, és lényeges a közösségi élet szervezése is. Csík­sze­re­da Csíkszék centruma, és munkánk során figyelembe kell vennünk, hogyan tudjuk a várost a vidékfejlesztésbe bevonni, oly módon, hogy a vidék fejlődésének hasznos és fontos része legyen, ezáltal a megyeszékhely turisztikailag és gazdaságilag erősödhet. A város és a környező falvak szimbiózisban élnek, hiszen a tanulók és munkások jelentős része a falvakból jön a városba, akárcsak az alapanyagok és az egészséges élelmiszerek. A tevékenységeim elsőre talán szerteágazónak tűnnek, de feladataim során az egységes nagy egészre törekszem. Másik oldalról közelítve a dolgot, Csíkszeredának számos olyan intézménye van – Csíki Játékszín, Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, Sapientia – EMTE stb. –, amely hatalmas erőforrással rendelkezik a térség kulturális és oktatási területén. Döntéseinkkel ezeket a résztvevőket is igyekeztünk segíteni, külön öröm, hogy a város vezetősége, élén Korodi Attila, Csíkszereda polgármesterével, partnernek bizonyult ezen a téren, így a legutóbbi kampányban létrehoztuk a Csík metropoliszövezetet. De emellett számos nagy projektet említhetnék a Harvíz Rt.-vel vagy akár az Eco Csíkkal.

– Milyen az együttműködés a megyei tanács partnereivel?

– Néhány település egyedül nehezen tudna alap-infrastrukturális beruházásokra, szemétszállításra, víz- és csa­tor­na­szol­gáltatásra meg hasonlókra megoldásokat találni, de a térségi összefogásnak köszönhetően és a megyei tanács munkája révén ezekre mindig figyeltünk, a források elosztásakor igyekeztünk a vidéket kedvező helyzetbe hozni, amivel a város is egyetértett. Fordított helyzetben, amikor a város számára volt kedvező kiírás, akkor azt a támogatást maradéktalanul a városnak irányítottuk. Munkám során a térségben való gondolkodást és cselekvést, illetve a város és vidék együttműködésének erősítését emelném ki. A megyei tanácsosi testületben a vidékfejlesztési szakbizottság elnöke is vagyok, és sikerült a szomszéd megyei tanácsoskollégákkal is tárgyalni és megegyezni abban, hogy nem versenytársak, hanem egymás partnerei vagyunk. Ennek mentén jöhetett létre a Szé­kely Gazdaszervezetek Egyesülete, amelyben kollégáimmal és falugazdászokkal szaktanácsadást folytattunk. Megyei tanácsosként pedig további felhatalmazást kaptam, hogy eljárjak a székely gazdák és helyi termelők ügyeiben, eseményeken vegyek részt, illetve ha kell, a magyar Ag­rár­minisztériummal is egyeztessünk és partnerek legyünk a gazdáinkat érintő ügyekben.

– Mit sikerült elérnie megyei tanácsosként, és a jövőben mire helyezné a hangsúlyt? 

– Az elmúlt időszakban számos intézménnyel nagyon jó kapcsolatot sikerült kialakítanunk oktatási, gazdasági és szociális téren egyaránt, így számos térségi problémára és kérdésre tudunk megfelelő válaszokat adni. Első megyei tanácsosi mandátumom idején – 2008-ban – az országban elsőként indítottuk el a helyitermék-mozgalmat, így hoztuk létre a Székely termék védjegyet. Korábban mindenki rácsodálkozott ezekre a mozgalmakra, de a világjárvány és a szomszédban dúló háború bebizonyították, hogy igenis szükség van a rövid ellátású üzletláncokra, ezeket kell erősíteni. Ebben a munkában Hargita Megye Tanácsa mindig élen járt, és köszönöm az elnök és kollégáim munkáját. Az idevezető út nem mindig volt zökkenőmentes, de visszatekintve kijelenthetem: megérte a fáradságot. A cél továbbra is az, hogy különböző rétegek és térségek között jó kapcsolatokat ápoljunk, és hogy továbbra is megtaláljuk valamennyi érintettel a közös nevezőt. Egyedülálló, hogy a megyében mennyire sokszínű és sok civil szervezet működik, ezek erősítése a jövőre nézve prioritás kell hogy legyen.