„Küldetésünk olyan emberek nevelése, akik képesek alkalmazkodni változó korunk követelményeihez, megfelelnek a kihívásnak, megőrzik sajátos helyi kulturális értékeinket és hagyományainkat, ugyanakkor magas erkölcsi és vallásos jellemmel bírnak” – ez a mottó olvasható a gyergyóalfalvi szakközépiskola weboldalának nyi­tólapján. A település híres szülöttjének, Sövér Elek festőművésznek a nevét viselő intézmény a kor egyre sűrűsödő kihívásai között is igyekszik teljesíteni feladatát. Tizenhárom épületben 697 gyermek tanul óvodától középiskoláig Gyer­gyó­alfalu községben, az odatartozó Borzont falu tanintézeteit is ideszámítva: idén 26 fős osztály végezte el a tizenkettedik osztályt, lépett ki a nagybetűsnek mondott életbe és vitte magával iskolája hírét. A gyergyóalfalvi középiskolai oktatás megszervezésére 1957-ben születtek tervek, hiszen a nagyközség oktatásának nagy múltja van: már 1590-től létezik itt iskola, és a feljegyzések szerint 1840-ben 108 fiúgyermek és 42 leány látogatta a határőrség ellenőrzése alatt álló népiskolát. Néhány évvel később állami gazdasági felső népiskola létesül, amelyhez hasonló profilú az akkori Csík megyében csak Csíkszeredában működött. Ennek jogutódja lett az állami polgári iskola, amely mellett egyházi iskola is működött Alfaluban. Az 1948-as oktatási reform után az iskola irányítása és ellenőrzése csaknem teljes mértékben a néptanácsok hatáskörébe került át. Érdekességként megemlítendő, hogy az 1950-es években bentlakása és mellékgazdasága is volt a gyergyóalfalvi tanintézetnek. A nagyközségben 1961-ben indult középfokú oktatás. Az épületbe lépve a tablóképek között olyat is láthatunk, amelyen a tanárok között Sövér Elek, az iskola névadója is látható: a festőművész-grafikus 1962–1970 között tanított szülőfalujában. A nagy múltú gyergyóalfalvi oktatás a huszonegyedik század kihívásainak is megfelel, hiszen korszerűen felszerelt iskola- és óvodaépületekkel, színvonalas oktatással, aktív közösségi és diákélettel büszkélkedhet. Bár a diáklétszám egyre kisebb – 81 középiskolás van ebben a tanévben összesen –, az iskola vezetősége és tanárai mindent megtesznek azért, hogy akik ezt az intézményt választják, életre szóló csomagot kapjanak. [caption id="attachment_157362" align="alignnone" width="2560"] A diáknapok szerves részei az iskola életének[/caption] Kihívás a diákok megtartása Általában az alfalvi diákok maradnak itt a középiskolai évekre – nyolcvanszázalékos ez az arány –, emellett a szomszédos Gyergyócsomafalváról, esetenként Gyergyóújfaluból, illetve Gyergyószentmiklósról is jönnek diákok, mondta el érdeklődésünkre Jakab-Bálint Márton iskolaigazgató. – Közvetve kell meggyőznünk őket, hogy érdemes itt elvégezni a középiskolát: a legjobb, amikor valamelyik pedagóguskolléga gyermeke marad itt, ilyenkor többen követik a példáját. Tisztában vagyunk vele, hogy a városi középiskoláknak nagyobb a vonzerejük, elsősorban azért, mert az ott tanulók sokkal több velük egykorú fiatallal alkothatnak egy közösséget. Nálunk is aktív diákélet van, de az a tapasztalat, hogy az 5–10. osztályosokat le tudjuk foglalni ezzel, a nagyobbaknak azonban más kihívásokra lenne szükségük – vázolta nehézségeiket az igazgató. Hozzátette, hogy az itt maradó diákok többsége nem tervez továbbtanulást: elvégezve az iskolát külföldre mennek dolgozni, főként német nyelvterületre. – Sajnos ezt a trendet látják a társadalomban, és mivel nem érték a tanulás, nagyon nehéz őket motiválni, hogy felkészüljenek az érettségire. Ennek a helyzetnek a megoldására felzárkóztató programok vannak, tábor formájában, ahol egy hétvégén intenzív felkészítőt tartunk nekik: az intézmény negyedik éve vesz részt a projektben, amely főként 11–12. osztályosoknak szól. De még így is sokan maradnak érettségi bizonyítvány nélkül, hiszen a sikertelen vizsgák után nem mindenki megy pótérettségizni, a következő évben pedig még kevesebben jelentkeznek azok közül, akiknek nem sikerült megszerezniük a bizonyítványt. Az igazgatótól azt is megtudtuk, hogy a pedagógusok több év távlatából is követik a diákok sorsát: kiemelkedően sokan külföldre mennek dolgozni rögtön az iskola elvégzése után, de ez csak időszakos munkát jelent, pár év múlva hazajönnek, és hosszú távú célok hiányában rájönnek, rossz döntést hoztak néhány évvel azelőtt. – Igyekszünk jövőképet mutatni nekik, de ebben ők is partnerek kell legyenek – összegzi a probléma súlyát az intézmény igazgatója. A községben lévő 13 oktatási épületben 192-en óvodában, 248-an elemiben, 170-en 5–8. osztályban, 81-en pedig középiskolában tanulnak. Az épületek mindegyikében a termeket minden szükséges didaktikai eszközzel ellátták: az 5–12. osztályokban videoprojektor, okostábla áll rendelkezésre, van internet, a tanárok pedig szolgálati laptop segítségével oktathatnak. Azok, akik az alfalvi középiskolát választják, turizmus szakosztályban tanulhatnak tovább, és minden lehetőséget megkapnak arra, hogy a szakmájukban tudjanak elhelyezkedni a jövőben. [caption id="attachment_157363" align="alignnone" width="1000"] Számos rendezvény színesíti az intézmény diákjainak életét[/caption] Jövőkép és stabil alapok – Több, szállóvendégeket is fogadó turisztikai egységgel van szerződésünk, így a diákok lehetőséget kapnak arra, hogy a településen és környékén végezzék el a szakmai gyakorlatot. A cégek többsége diákmunkára is fogadja őket. Az első két évben vendéglátás-, majd turisztikaitechnikus-képzésre van lehetőség Gyergyóalfaluban – tudtuk meg Jakab-Bálint Mártontól. Kihasználva az európai uniós pályázati rendszer adta lehetőségeket, az iskola részt vesz az Erasmus+ projektben, ezért a diákok szakmai gyakorlatra az Atlanti-óceán partjára mehetnek. Már két évfolyam kapott lehetőséget, hogy háromhetes szakmai gyakorlatát Spanyolországban, illetve Portugáliában töltse. – Ennek a pályázatnak számos hozadéka van a diákjaink számára: egyrészt „kiszabadulnak” zárt világunkból, idegen nyelven kell beszélniük, és boldogulniuk kell abban a szakmában, amelyből meg akarnak majd élni. A szakmai gyakorlat ideje alatt nem kétkezi munkát végeznek, hanem turisztikai irodában kell helytállniuk: utazásszervezést és idegenvezetést gyakorolhatnak. Ez a lehetőség remekül kiegészíti a szakmai oktatást, hiszen nyelvtudásból, alkalmazkodási készségből egyaránt „vizsgáznak” – ismertette programjaikat az intézményvezető. Azok a diákok, akik az alfalvi középiskolában végeznek, és az itthon maradást választják, általában munkalehetőséget is kapnak azoknál a cégeknél, amelyeknél szakmai gyakorlatot teljesítettek. [caption id="attachment_157364" align="alignnone" width="1000"] A diákszínjátszás is otthon van az iskolában[/caption] Táborok, diákkonferenciák, vetélkedők, tematikus napok, fotókör és sakkoktatás, iskolai folyóirat színesítik az alfalvi intézmény diákjainak mindennapjait, emellett minden közösségi eseményben részt vesznek, amelyek fontosak a falu életében. Az iskola pedagógusai több civil szervezetet működtetnek, így a diákoknak lehetőségük nyílik a hagyományőrzés, a tudományok, a vallás és a környezettudatosság terén is fejlődni, új ismereteket szerezni.

Boncina-Székely Szidónia