Országszerte ismét emelkedik a koronavírussal megfertőzöttek száma, és egyre többet hallunk a delta variánsról. Ez az új vírusmutáció sokkal több embert fertőz meg, mint az eddigiek, ugyanakkor nem produkál súlyosabb formájú megbetegedéseket – vázolta dr. Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője. Megtudtuk, a következő fertőzési hullám hordoz veszélyeket a térséget illetően, főként az alacsony átoltottsági arány miatt. – A koronavírus delta mutációjáról azt hallhattuk eddig, hogy gyorsabban terjed, mint az előző mutációk. Mennyire fertőzőbb ez az új, most már hozzánk is begyűrűző variánsa a vírusnak? – A vírusok mutációi akkor maradnak fenn, akkor tudnak elterjedni, ha életben hagyják a gazdát, azaz nem generálnak nagyon súlyos megbetegedési formákat, és gyorsul a terjedésük. Tehát az az életképes mutáns, amelynek a terjedése gyors, de közepes vagy enyhe megbetegedést produkál. A jelek szerint a koronavírus delta variánsa is egy ilyen életképes mutáns, mert nem ad jóval súlyosabb formájú megbetegedéseket, mint az előző vírusmutációk, viszont gyorsabban tud terjedni. Ha valaki megbetegedett a natív (első) vírussal és az előző mutációval, akkor maga körül átlagosan két-három vagy mások szerint öt embert betegített meg. A deltánál ez a mutató ennek kétszerese, tehát sokkal több emberre terjed át, ha valahová bekerül. És ebből adódik a veszélye: mert bár nem feltétlenül ad súlyosabb formát, mivel több emberre terjed át, nagyobb eséllyel kerül át olyanra is, akinél társbetegségek miatt sokkal súlyosabb következményekkel jár, esetleg halálos lehet. Azért tartunk tőle, mert a beoltottak is elkaphatják, és bár náluk nem produkál súlyos formát, ők is hordozzák, így megnő a veszélye annak, hogy megfertőznek valaki olyat, aki nem oltható be, például azért, mert valamilyen immunbetegsége van, vagy nem jól reagál az oltásra, mert immunhiányos szindrómája van. Ezeket az embereket pedig megölheti a fertőzés. – Milyen járványügyi előrejelzések vannak jelenleg? – Mi az országos becslések alapján dolgozunk, természetesen figyelembe véve a helyi sajátosságokat is. Az országos becslések szerint őszre lesz egy csúcsa az újabb fertőzési hullámnak. Országosan ez a negyedik hullám lesz, nálunk, Hargita megyében viszont csak harmadik hullámról beszélhetünk, mert nekünk eddig két fertőzési hullámunk volt. Tavaly egészen őszig nálunk csak kisebb gócokban bukkant fel a fertőzés, lassan emelkedő esetszámokkal. Ősszel, október második felében itt is kialakult, nálunk akkor volt az első hullám, országosan akkor ez már a másodikat jelentette. A következő hullám áprilisra csúcsosodott ki, de már márciusban megmutatkozott. Érdekes módon mindig az iskolakezdést követően két-három héttel kezdett gyorsulni a terjedés. – Ennek az lehet az oka, hogy a gyermekek hordozzák a fertőzést vagy pedig, hogy ilyenkor nagyobb a mobilitás? – Mind a kettő igaz. Nagyobb a mobilitás, hisz a szülők viszik az óvodába, iskolába a gyermekeket, több a találkozás. Ahogy az a forgalomban is megmutatkozik: amikor iskola van, több az autó, dugók alakulnak ki stb. A járvány terjedésénél mindig a találkozások száma a lényeges, mindig ez adja a járvány sebességének terjedését. Megnő ilyenkor a szülő–szülő közötti, tanár–diák közötti találkozások száma, és több a lehetőség így a vírus átadására is. Mindenki szeptemberre jelzi elő a következő kiugrást, de azt látjuk, hogy a külföldre utazások, a nyaralások, illetve az augusztusban rendszerint hazatérő külföldön dolgozók is nagy mozgást generálnak. Nagyon árnyalódik már tehát ez a szeptember, és kezdjük azt hinni, hogy talán hamarabb is lesz már egy hullám Romániában. Hargita megyében több sajátosság van. Az egyik, hogy országos összehasonlításban is nagyon alacsony az átoltottság, az országos átlag alatt van. Vannak ugyanakkor olyan falvak, térségek, ahol ennek is az elenyésző töredéke, mintegy öt százalék az átoltottság. Ilyen például a Gyimesek, Kászonok, és Alcsík sem áll túl jól, Tusnád kivételével. Ha ide térnek vissza a külföldről érkezők szabadságolni, akkor fogékony talajra fog hullni a delta variáns, ha behozzák. Karanténozással próbál az Országos Katasztrófavédelmi Bizottság védekezni. Például a brit beutazókra, ha nincsenek beoltva, semmilyen könnyítés nem érvényes, ami más országok esetében működik, így az sem, hogy ha nyolc nap után negatív tesztet produkálnak, akkor a tizedik napon már megszűnik a karanténkötelezettség. Ezzel próbálunk védekezni, de ez sem jelent teljes biztonságot, hisz az új karanténszabályok, amelyek szigorúan csak azt érintik, akik veszélyes helyről tértek haza, lehetőséget adnak arra, hogy kiszabaduljon a karanténból a vírus. És megvan a veszélye annak, hogy ha fogékony talajra talál, akkor terjedni kezdjen. Persze, a járványtanban semmi sem posztulálható, élőlényekről beszélünk, vannak atipikus jelenségek, és nem teljesen biztos, hogy éppen úgy lesz, ahogy most előre jelezhető. Megtörténhet, hogy a térség többi sajátosságai – az alacsony gazdasági tevékenység, a közlekedési csomópontok hiánya, a fejletlen tömegközlekedés, a kevés tömeges találkozási lehetőség – kedvezni fog nekünk továbbra is. De aggasztó, hogy alacsony az átoltottság, nincs védőpajzsunk az esetleg begyűrűző variánsokkal szemben. Van, aki arra számít, hogy ő megússza, mások majd megvédik őt, de a nyájimmunitás képletei csak akkor érvényesek, ha ebben minél többen részt vesznek. Ha mindenki csak várja, hogy majd megvédenek engem a beoltottak, akkor a beoltottak túl kevesen lesznek. Természetesen sokan vannak, akik átesnek gond nélkül a betegségen, de ezek az emberek maguk körül produkálhatnak áldozatokat, a család, a szomszédok körében. Ezért nem tartom etikusnak ezt a hozzáállást, hogy „engem nem érdekel, én nem akarok részt venni ebben, aki akarja, oltsa be magát”. Ez egyrészt önző, másrészt pedig járványtani szempontból nagyon kártékony hozzáállás. – A delta variáns ugyanazokra a legveszélyesebb, akikre az előző vírusvariánsok is? – Igen, továbbra is a leginkább veszélyeztetettek a társbetegségekben szenvedők, az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy a halálesetek többsége a köreikből került ki. – Mit mutatnak az eddigi adatok az oltás mellékhatásai és a megbetegedések hatásainak vonatkozásában? – Egyértelműen kijelenthető mára, hogy az oltás mellékhatásai eltörpülnek a megbetegedések hatásai mellett. Az oltást most már tömegek megkapták világszerte, és a mellékhatások még a kezdeti aggodalmakat sem támasztották alá. Vannak mellékhatások, de enyhébbek, és az egy-két súlyosabb eset sem annyira súlyos, hogy megérné azért kockára tenni a nyájimmunitást. Tehát felelősséggel állíthatjuk, hogy a mellékhatások súlyossága és aránya is elenyésző a védőoltás előnyei mellett. Az oltásellenesektől gyakran hallani mostanság, hogy miért éppen a magas átoltottságú országokat érinti súlyosan az újabb hullám? Nyilván, hogy Nagy-Britannia esetében a magas átoltottság mellett is még mindig tömegek vannak beoltatlanul, például a gyermekek és fiatalok, akik még nem kapták meg, és azok, akik betegség miatt nem kaphatták meg az oltást. Ugyanakkor ott többnyire egy adagot kaptak meg az emberek, és a tömeges átoltottság egy adagra vonatkozik, ami nem ad akkora védettséget, mint a teljes oltás. Izraelben pedig azok betegszenek meg, akik nincsenek beoltva. Úgy is szoktak fogalmazni, hogy az újabb hullám a beoltatlanok hulláma, a kórházba és intenzív terápiára kerülők az oltatlanok köréből vannak. Korai ezt még kijelenteni, de például Nagy-Britanniában már kifulladni látszik a negyedik hullám. Igen ám, de ott az idősek körében nyolcvan-kilencven százalékos a beoltottság. Nálunk az a veszély, hogy mivel itt az idősek körében is magas a beoltatlanok aránya, itt nem fulladna ki ilyen hamar az újabb hullám. A nagy-britanniai negyedik hullám érdekessége, hogy megugrott az esetszám, de nem produkál annyi halálesetet, mint az előző hullámokban. Nálunk az a veszély, hogy a mortalitás is meg fog ugrani, mert sok a beoltatlan, idős, társbetegséggel is rendelkező beoltatlan. – A védőoltás továbbra is elérhető, ugye? – Természetesen, az oltóközpontok működnek, és a mobil oltócsapattal is, amennyire csak tudtuk, annyira közel juttattuk az emberekhez oltást, minden községben megfordultunk. Mintegy 1100 embert oltottunk be eddig a mobilcsapattal. Nem változtatott ez nagyot az oltási térkép elrendezésén, ahol eddig alacsony volt az átoltottság, ott most sem jelentkeztek sokan. Három olyan település volt, ahol ebben a kampányban senki sem érdeklődött az oltás iránt. – Említette a szövődményeket. Milyen információk vannak a Covid-19 betegség hosszú távú szövődményeiről? – Van, akinél úgy lezajlik, mint egy heveny légúti betegség, de nagyon sokan – főleg azok közül, akik tünetes és kórházi kezelést igénylő formákon estek át – hosszú távon légúti nehézségekkel küzdenek. Ehhez kapcsolódóan ugyanakkor egészségromlásról panaszkodnak, tehát csökken a terhelhetőség, és hosszú távon romlik a munkaképesség. Ha valaki egy ilyen kéthetes betegség nyomán hosszú hónapokra munkaképtelenné válik és rehabilitációra szorul, az már egy olyan kockázat, amiért nem éri meg kikerülni egy ilyen, semmilyen problémát nem jelentő egyszerű védőoltást.

R. Kiss Edit