erős felhőzet
Csűrés-csavarás mesterfokon
A pénteki kormányülést felvezető rövid expozéjában Sorin Grindeanu kormányfő utalt arra, hogy annak fontos napirendjét képezi az egységes bérezési törvényre vonatkozó memorandum, nevezetesen a kormány álláspontjának megfogalmazása. „Számunkra rendkívül fontos, a mai nap folyamán a szenátus kérésére adandó álláspont, oly módon, hogy ez a törvény elfogadásra kerülhessen a parlamenti ülésszak végéig normális menetrendben” – így a kormányfő. Egy feltételezhetően előre megírt forgatókönyv szerint szólásra „bírta” Olguța Vasilescu miniszter asszonyt is. Az készségesen eleget tett a kormányfői felkérésnek, és többek között azt hangoztatta, hogy kedvező véleményezést fogalmaz meg a kormány, s ilyenképpen a jövő héten (azaz e hét folyamán – sz. m.) a szenátusban normális körülmények között folytathatók a parlamenti eljárások, hozzáfűzve azt is, hogy a törvénnyel kapcsolatosan észrevételeket fogalmazott meg az igazságügyi, a közpénzügyi, a régiófejlesztési és közigazgatási, valamint a munkaügyi minisztérium. Azt is nyomatékolta, hogy reményei szerint úgy, ahogy az szerepel a kormányprogramban is, a törvényt július 1-jéig elfogadják. (Ebben az összefüggésben megemlítette azt is, hogy annak a ténynek köszönhetően, hogy a törvénytervezetet nem vállalta fel Románia kormánya, hanem közvetlenül a parlamenthez nyújtották be, egy hónappal rövidít le mindennemű elfogadási határidőt.) Nem véletlenül időztünk el a kormányülés ezen „előjátékánál”. Nem, mert például annak tényleges munkálatai meg sem kezdődtek, s a jelen lévő újságírók máris nyugtázhatták a kormány kedvező véleményezését, illetve álláspontját a szóban forgó törvénytervezet kapcsán. Amúgy a kormány álláspontja tekintetében is sajátos forgatókönyv szerint jártak el: memorandumot fogadtak el egy, a PSD és az ALDE képviselői és szenátori csoportja által kezdeményezett, a közpénzekből fizetett személyzet bérezésére vonatkozó kerettörvénynek nevezett törvényjavaslatot illetően, pontosabban az azzal kapcsolatos kormányzati álláspont megfogalmazása tekintetében. (Amúgy a 205 szociáldemokrata és ALDE-párti honatyák által aláírt törvénytervezetet a szenátushoz április 24-én nyújtotta be Olguța Vasilescu munkaügyi miniszter, s azt a 2017/161-es iktatószámmal látták el.) Azért furcsállandó ez a maga nemében sajátos eljárás, mert a kormány rendszerint álláspontokat fogad el a törvénytervezetekkel kapcsolatosan, s ezeket ezzel az elnevezéssel is jelentetik meg az utólag kiadott közleményekben. Ez esetben viszont a szóban forgó törvénytervezet a kormányülésről kiadott közleményben a „memorandumok” címszó alatt szerepelt. Továbbá, ami a pénteki napon történt, az a kormányzati csűrés-csavarás mesterfokú színjátéka kiteljesülését jelképezi. Legalábbis a közszférai bérezési törvény tervezetének kidolgozása, finalizálása és parlamenthez való benyújtása képezte színjáték felvonásai tekintetében. A felvonások között adódtak jókora és sokszor már-már idegesítő, irritáló szünetek. Azok során pedig „csiszolgatták”, és változott a szereposztás is. Azt mindig is sejteni, feltételezni lehetett, hogy a főszereplő a kormánypárt elnöke, Liviu Dragnea, de a nyilvánosságra került szereposztás szerint esetenként ezt a szerepkört Olguța Vasilescura bízták rá, aki olyannyira beleélte magát ebbe, hogy a nagyérdeműt is arról próbálta meggyőzni, hogy ő nem csupán szereplője, hanem szövegírója is ennek a színjátékszámba menő törvénytervezet-kidolgozásnak. Csűrés-csavarást is említettünk, s abban is volt bőven részünk például: az eredeti elképzelések szerint még március végére a kormánynak véglegesítenie kellett volna a közszférai egységes bérezésre vonatkozó jogszabály tervezetét, és ugyancsak rá hárult volna annak elfogadása és parlamenthez való benyújtása. De menet közben mindmáig érthetetlen módon (s annak ellenére, hogy a kormánypárt, illetve a kormány megpróbálta „magyarázni a bizonyítványát” az egyik szünet ideje alatt átírták a következő felvonást, és annak eljátszását „átruházták” a kormánykoalíció honatyáira. Ez még azok körében is meglepetést okozott, s ilyenképpen nem járt sikerrel az április 6-ára beütemezett Sinaián tartott „szerepátvállalás”, s ennek okán akkor a törvénytervezetre még csak a két „tekintélyes” szereplő, Liviu Dragnea és Călin Popescu Tăriceanu nevét biggyesztették oda. Aztán felkerült lassanként a többi szereplő (azaz „törvénykezdeményező” honatya neve is) az április 24-én, azaz megkésve bekövetkezett parlamenthez való benyújtás napján. Gyakorlatilag ott is valamilyen okból kifolyólag egy újabb szünet következett be, ugyanis az elmúlt hét végéig tudtunkkal a parlamenti eljárás meg sem kezdődött.
Ha összegezni kellene mindazt, ami történt ezzel a színjátékszerű, csűrés-csavarásos jogszabálytervezettel, akkor azt kell mondanunk, hogy egy igen visszás és fura történéssel állunk szemben: azok fogalmaztak meg annak kapcsán kedvező álláspontot, akik azt tulajdonképpen kidolgozták és véglegesítették, s mindezt tetőzi az, hogy a véglegesítést követően ugyanazok toldtak ahhoz hozzá kiegészítéseket, észrevételeket, „finomító” jellegű javaslatokat. Ez utóbbi szinte érthetetlen fejleményt kifogásolták a pénteki kormányülést követő sajtótájékoztatón részt vevő újságírók is. Alina Petrescu kormányszóvivő kínos helyzetbe került, s csak arra szorítkozott, hogy csupán árnyalati észrevételekről van szó. A végjátékra a parlamentben kerül majd sor, s a kormánykoalíció biztosra veszi, hogy a törvény elfogadják, és július 1-jétől megkezdődhet annak egyes előírásainak gyakorlatba ültetése. Lehet lesznek árnyoldalak is, mondjuk ezt annak okán, hogy egyes tanügyi érdekképviseletek máris kevesellik a kilátásba helyezett béremelést…
Hecser Zoltán
.jpg)
.jpg)
