Ha jól számolunk, akkor az év elejétől eltelt időszak során a kormány 40 sürgősségi kormányrendeletet fogadott el, s azok között több olyan is volt, amelyeknek „vegyes saláta” jellege volt, lévén hogy az adott jogszabályok előírásai által érintett volt jó néhány hatályos törvény és sürgősségi kormányrendelet is. Így történt ez a múlt héten is, amikor is a Hivatalos Közlöny május 30-i számában megjelent 219/35-ös sürgősségi kormányrendelettel „belegázoltak” négy jogszabályba is. Kezdenénk azzal, hogy a kormány a helyi közpénzügyi törvény vonatkozó előírásaitól eltérő, illetve kivételes módon lehetővé tette a területi-közigazgatási egységek számára, hogy az idei esztendő folyamán az Állami Kincstár általános folyószámláján lévő, a privatizálásából származó bevételekből szerződéses alapon kölcsönt igényelhetnek a hőenergia szolgáltatással kapcsolatos hátralékos szubvenciók kifizetésére. 700 millió lejes keretösszegről van szó, s a kölcsönfelvételre kedvező feltételek közepette kerülhet sor. Amúgy a kormányrendelet megindokolási szövegrészében utalás van arra is, hogy az eddig lekötött visszatérítendő finanszírozások keretét a területi közigazgatási egységek már kimerítették. Ugyanebben a kormányrendeletben szerepel egy olyan előírás is, miszerint a „regadó” visszatérítését jelentő összegekkel nem lehet kompenzálni az érintett személynek az állammal szembeni különböző adósságait. Továbbá: a fiskális törvénykönyvre vonatkozó utólag módosított és kiegészített 2015/227-es törvényből töröltetett, azaz hatályon kívül helyeződött az az előírás, miszerint a jövedelmi adóra és a társadalombiztosítási hozzájárulásokra vonatkozó egységes nyilatkozatot csak elektronikus formátumban lehet benyújtani. Ezek szerint rádöbbentek arra, hogy a digitális forradalom gyümölcsi még nem érettek be… Az már csak hab a tortán, hogy most jutott eszükbe, hogy kiegészítsék a hírhedt 2018/114-es sürgősségi kormányrendeletnek ama szakaszát, amely révén 2019. január 1-jétől kezdődően módosították a közszférai egységes bérezési kerettörvénynek egyik szakaszát. Nos, azt most újabb előírásokkal egészítették ki, amely értelmében a közegészségügyi egységekbe besorolt személyzet esetében a bérek megemelése kiváltotta „pénzügyi hatásokat” az egységes egészségbiztosítási országos alapból kell biztosítani. Azt kérdeznénk: május végéig hogyan fedezték ezeket a „pénzügyi hatásokat”?...