Az ellentmondásos számvevőszéki vizsgálat lezárulta utáni első közgyűlését tartotta szerdán a megyei önkormányzat vidékfejlesztési közhasznú egyesülete, amin nemcsak múltbeli és jelenlegi, hanem az egyesület jövőbeni feladatairól is szó esett. Legalábbis Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke azt szeretné, hogy a Mezőgazdasági Igazgatósághoz napokban átkerülő Hargita Megyei Agrárkamara teendőit a Máréfalva község csatlakozásával immár 42 tagúra bővül Vidékfejlesztési Egyesület vegye át. Ennek részletei viszont kidolgozatlanok. Közgyűlésre hívta szerdán tagjait a csíkszeredai megyeházára Hargita Megye Tanácsának Vidékfejlesztési Egyesülete. Márton István, a Máréfalva csatlakozása után a megyei tanácsot és immár negyvenegy vidéki önkormányzatot tömörítő közösségfejlesztési társulás igazgatója a napirendi pontok ismertetését követően az egyesület alapszabályzatának kiegészítéséhez, két uniós pályázat előkészítéséhez, továbbá a Vidékfejlesztési Egyesület idei költségvetésének módosításához kérte a közgyűlésre érkezett önkormányzati vezetők – polgármesterek, alpolgármesterek – beleegyezését. Pályázhatnak a tangazdaságok Kiderült, a statútum pontosításának szükségességére – a vissza nem térítendő támogatások ügyében – részben a Vidékfejlesztési Egyesületnél nyáron lezajlott számvevőszéki vizsgálat hívta fel a figyelmet, ám az alapszabályzat kiegészítése a támogatandó tevékenységek bővülése miatt is időszerűvé vált. Utóbbihoz kapcsolódóan Márton az új célok között a Hargita megyei szakosított tangazdaságok támogatását nevezte, amelynek részeként Gyergyószentmiklóson az állategészségügyi szakoktatáshoz, Csíkdánfalván az állattenyésztéshez, Gyimesfelsőlokon az állattenyésztéshez és agrárturizmushoz, Csíkszentmártonban a növénytermesztéshez, míg Szé­kelykeresztúron és Udvarhelyen a zöldség- és gyümölcstermesztéshez szükséges tangazdaságok kialakítását és felszerelését segítenék. A megszavazott statútum-módosítás révén így a jövő esztendőtől már a térségi egyesületek mellett a tangazdaságokat fenntartó és működtető intézmények előtt is megnyílnak a Vidékfejlesztési Egyesület pályázati kapui, de lehetőség nyílik a PPP – azaz köz és magánszféra partnerségében születő – projektek pályázati támogatására is. KAP-nának a lehetőségen Márton István ugyanakkor a Vidékfejlesztési Egyesület nevében két uniós pályázat benyújtásához is a közgyűlés felhatalmazását kérte: az első, közel 100-120 ezer euró értékűre tervezett, december 15-ig leadható pályázatban – 60 százalékos uniós támogatási hányad mellett – egyéves kifutással az EU Közös Agrárpolitikájával (KAP) kapcsolatos információkat terjesztenék, különös tekintettel a mezőgazdasági szövetkezeteknek kínált fejlesztési, támogatási lehetőségekre. A pályázat hozadékaként a Hargita megyei gazdákat a hazai és külföldi szövetkezeti modellekről tájékoztatnák, a legjobb példákat pedig tanulmányutak, illetve kiadványok révén is megismertetnék az érdeklődőkkel. A projekt megvalósulásához – amennyiben a pályázat valóban támogatást nyer – a Vidékfejlesztési Egyesületnek önrészként legalább 40 ezer euróval kellene hozzájárulnia, amihez az egyesület igazgatója szintén a közgyűlés hozzájárulását, és a pályázati önrész előteremtése érdekében az egyesület idei fel nem használt támogatási összegeinek átcsoportosítását, és a pályázatírás költségeinek elfogadását kérte. Ami meg is történt. A Vidékfejlesztési Egyesület által benyújtandó második pályázat viszont 100 százalékos uniós támogatás mellett legkevesebb 500 ezer euróra rúgna. A hároméves időszakra szóló projekt az uniós mezőgazdasági kutatásfejlesztési eredmények gyakorlati hasznosítására irányul, ugyanakkor az adatgyűjtést, a gazda számára a farmon zajló tevékenységek hatékonyabb nyomon követését és menedzselését is segítené – derült ki a szerdai projektismertetőn. A pályázat előkészítésére és benyújtására a Vidékfejlesztési Egyesületnek ez esetben február közepéig nyílik lehetősége. Kerékpárral díjazzák a kiskertészeket Módosították továbbá az egyesület 2016-os költségvetését is, aminek lényegeként 5 ezer lejjel egészítették ki az idei Kiskertész-programra szánt pénzügyi keretet. Márton István elmondta, a pluszpénzt a Kiskertész-programban részt vevő diákok díjazására fordítják: a legszebben, legügyesebben gondozott zöldségeskertek „kisgazdáinak” erőfeszítéseit ugyanis – 11 diák esetében – idén egy-egy ajándék kerékpárral szeretnék elismerni. Kiderült, jövőre a programra szánt pénzkeretet komolyabban is bővíteni kell, az általános iskolás diákokat kertészkedésre, zöldségtermesztésre ösztönző kezdeményezést évről évre nagyobb érdeklődés övezi: az ötféle zöldségvetőmagot tartalmazó csomagot a megye valamennyi térségéből idén már ezer tanuló – 662 kisdiák egyénileg, illetve 18 iskolából osztályközösségként – igényelte. Márton ugyanakkor a Vidékfejlesztési Egyesület tagjaitól – helyi igények függvényében – javaslatokat vár az egyesület 2017-es pályázati kiírásainak előkészítésére is. Vita a pénz és a tennivalók körül A Vidékfejlesztési Egyesület közgyűlésén felszólalva Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke ugyanakkor az egyesület tevékenységi körének más irányú bővítésére is javaslatot tett. Borboly kifejtette, mivel a megyei – nem választott – agrárkamarák hamarosan a megyei tanácsokéból a mezőgazdasági minisztériumhoz tartozó megyei mezőgazdasági igazgatóságok kötelékébe kerülnek, célszerűnek tartaná, ha a Hargita Megyei Agrárkamara feladatait részben a Vidékfejlesztési Egyesület venné át. A megyei önkormányzat vezetője hosszasan sorolta, milyen régi, valamint új, a Vidékfejlesztési Egyesületnek, vagy pedig a választott megyei agrárkamaráknak szánt feladatokra gondolt. Borboly kiemelte a mezőgazdasági beruházásokat megelőző célszerűségi tanulmányok, valamint a szakoktatási stratégiák készítésének finanszírozását, de ide sorolta a végzősöknek nyújtott ösztöndíjakat is. Beszélt a magyarországi Falugazdász program helyi vonatkozásáról, amelynek keretében a magyar Földművelésügyi Minisztérium egy falugazdász kilenchavi foglalkoztatását 1 millió forinttal támogatná. A törvényes minimálbér, vagy pedig egy elfogadhatóbb, 1200–1500 lejes nettó fizetés biztosításához viszont Márton István meglátása szerint a Vidékfejlesztési Egyesületnek az illető bérköltségeit még legalább ennyivel – de inkább kétszer annyival – kellene finanszíroznia. A teendők sorát Borboly a székely termékek népszerűsítésével, a „hagyományos termék” minősítéssel rendelkező termékek bővítésével, agrárportál fejlesztésével és a Székely Gazda havi tévéadás elkészítésével, ingyenes arculat marketingeszközök és online tanácsadás finanszírozásával, a gazdaszervezetek, a hargitai, kovásznai és az alakuló Maros megyei vidékfejlesztési intézmények és a székelyföldi szövetkezetek összefogásával, tevékenységeik összehangolásával folytatta. Amikor Márton István, a Vidékfejlesztési Egyesület igazgatója a jelenlegi tevékenységeik megőrzése mellett a nekik szánt új feladatok prioritási listáját és a szükséges anyagi hátteret hiányolta, Borboly az önkormányzatok által befizetett lakosonkénti 1 lejes hozzájárulás 1,5, vagy akár 2 lejre történő növelését javasolta, amit a közgyűlésen részt vevő önkormányzati vezetők a tanácselnök többi ötletéhez hasonlóan szemmel láthatóan nem nagy lelkesedéssel fogadtak. Az elhangzott javaslatok, a 2017-es tagdíjak, és az ebből megvalósítható programok kapcsán döntés várhatóan januárban a Vidékfejlesztési Egyesület rendkívüli közgyűlésén lesz. Domján Levente