Szekeres Attila István történész, heraldikus neve nem ismeretlen a Hargita megyei közönség számára, ugyanis a háromszéki szakember tagja a Hargita Megye Tanácsa által létrehozott Székely Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoportnak, a megyezászlóként használatos székely zászló, a történelmi székely zászlósor, több székelyföldi önkormányzat címerének tervezője. Keöpeczi Sebestyén József, a címerművész című kötetét Sarány István ismerteti. [dropcap]A[/dropcap]z a szerencse és megtiszteltetés ért ezelőtt pár évvel, hogy részt vehettem a legnagyobb magyar heraldikusnak tudott Köpeczi Sebestyén József monográfiájának szerkesztésében. A nagylélegzetű munka mintegy 1300 könyvoldal terjedelmű, s a művész/tudós Sebestyén életének és munkásságának ismertetésén és értelmezésén túl tartalmazza az általa jegyzett genealógiai, heraldikai, műemlékvédelmi írásokat, monografikus igényű munkáit. A nagy volumenű munkát Sas Péter, a Kolozsvárt kutatási területéül és második otthonául választó budapesti művelődéstörténész jegyezte. Szerkesztés közben óriási meglepetés ért: a gazdag, mintegy 1700 tételt tartalmazó illusztrációs anyagban felfedeztem a család egyik ágának csak leírásokból, illetve épületek homlokzatáról ismert címerét, amelyet Köpeczi Sebestyén József rajzolt újra korabeli dokumentumok alapján a „kicsi magyar világban”, kolozsvári ténykedésének ideje alatt. Közben Szekeres Attila heraldikus/újságíró is sokat mesélt nekem erről a regénybe illő személyiségről, aki példátlan művészi/tudósi karriert futott be, miközben rendkívül bohém életet élt: pályaíve a királyokkal való parolázástól az eke szarváig terjedt, az impériumok változásának, a politikai széljárásnak és a megrendelői igényeknek függvényében. S nem véletlenül használom a művész/tudós szókapcsolatot, ugyanis a heraldika, a címerek tudománya művészet és a történelem segédtudománya egyazon időben. Olyan, mint a kötött formájú vers: gúzsba kötve táncol művelője. S a két Köpeczi Sebestyén-rajongótól – no meg az általuk jegyzett kötetekből – megtudtam, hogy az általuk méltatott személy tervezte a Monarchia középcímerét Bosznia annektálása után, majd az impériumváltás után, az előneve alapján a háromszéki Köpecre internált heraldikust az eke szarva mellől rendelte magához Bukarestbe I. Ferdinánd király, hogy tervezze meg az Erdéllyel, Bukovinával, Besszarábiával és a Kvadriláterrel kiegészült királyság új címerét, a Szatmári Papp Károly által tervezett régi címer helyett. Köpeczi Sebestyén eleget is tett a felkérésnek, s olyan jó munkát végzett, hogy az ország jelenleg érvényes címere nem más, mint az általa tervezett kiscímernek a királyság jelképe – a korona – nélküli változata. Tehát Köpeczi Sebestyén József személye – ha magyar és román részről egyaránt ismernék és értékelnék munkásságát, integráló, mindkét nemzet kultúrája, történelme számára fontos személyiségként tarthatnák számon. De ez még várat magára… Sas Péter és Szekeres Attila álláspontja Köpeczi Sebestyén kapcsán nem mindenben egyezik, többek között abban, hogy miként kell írni, használni a jeles tudós/művész nevét, pontosabban előnevét: Köpeczi vagy Keöpeczi? E disputának léte örvendetes – mondom én, ki mindkét kutatót és munkásságát van szerencsém ismerni, és többé-kevésbé nyomon is követni – lévén, hogy további kutatásokra sarkallja mindkettőjüket, újabb kutatási eredmények felmutatására, érvek felsorakoztatására és ütköztetésére, ez pedig a történelmi igazsághoz való közelebb kerülést segíti, ugyanakkor biztosítja e hosszú ideig holtvágányra húzott tudományág fejlődését, s végső soron mindenki nyer belőle: a tudomány, a kultúra, a széles olvasóközönség. Szekeres Attila könyve egy remekül megírt, a terjedelmi korlátok miatt feszesre, szűkszavúra szabott kötet, amely Köpeczi Sebestyén halálának fél évszázados évfordulója alkalmával jelent meg a baróti Tortoma kiadónál. A szerző elöljáróban számba veszi a heraldikai kutatások, s ezen belül Köpeczi Sebestyén József életművét feltáró munka állását, kifejti véleményét a Köpeczi vagy Keöpeczi névhasználati vitában a Keöpeczi alak mellett érvelve, bemutatja a heraldikus életpályáját, kitérve származására, családjára, iskoláira, életének főbb állomásaira, heraldikusi és címerművészi munkásságára, művészetére, végül a jeles tudós munkásságának utóéletét, emlékezete ápolásának különböző formáit veszi számba. A kötetet a rendkívül gazdag, változatos és szemnek tetszetős illusztrációs anyaga mellett gazdag jegyzetapparátussal látta el a szerző, kapaszkodót adva azoknak, akik szeretnének jobban elmerülni Köpeczi Sebestyén József életének és munkásságának tanulmányozásában. Kívánom, hogy minden történész hasonlóan szép munkával lephesse meg olvasóit.