Az elmúlt esztendő során a hazai tejipart, illetve tejpiacot több olyan megrázkódtatás is érte, amelyek jobbára okkal váltották ki a piaci szereplők elégedetlenségét, sőt esetenként tiltakozását. Utalhatunk például a nyers tej felvásárlási árának jobbára kedvezőtlen alakulására, amely az ország egyes régióiban komoly gondokat okozott a szarvasmarhatartó gazdáknak, már-már ellehetetlenítve tevékenységüket, hisz állításuk szerint a felvásárlási árak még a költségeiket sem fedezték, fedezik. Ugyanakkor elégedetlenséget váltott ki, hogy egyes tejfeldolgozók külföldről hoznak be nyersanyagot, mint ahogy az is, hogy egyes kereskedelmi üzletláncok dömpingáron importálnak és forgalmaznak bizonyos tejipari termékeket. Gondok, nehézségek ide vagy oda, az éves pénzügyi jelentések tartalmazta adatok tükrében elmondható, hogy voltak olyan tejipari cégek, amelyek számára jól tejelt a piac. A tejipari termékek hazai piacát 3,5-3,6 millióra becsülték a 2015-ös esztendei adatok tükrében, s ha ez így igaz, akkor a megelőző esztendőhöz viszonyítva bővülés következett be. És ez nem is véletlen, mert az áfakulcs 24 százalékról 9 százalékra való csökkentése úgymond serkentette a fogyasztást, a keresletet, s következésképpen az ágazat szereplőinek malmára hajtotta a vizet. Egyébként ha már szereplőkről esett szó, akkor utalni kell arra is, hogy az elmúlt esztendőben tíz olyan cég került fel a toplistára, amely együttes üzleti forgalma 2,6 milliárd lej körül volt, s ez azt is jelenti, hogy ez a tíz cég uralja a hazai piacot. Az üzleti forgalom növekedése, a piacbővülés ezek esetében is több mint szembeötlőnek bizonyult. Amúgy a legnagyobb üzleti forgalmat a román–ciprusi vegyes tulajdonban lévő Albalact Rt. realizálta, nevezetesen 512 millió lej értékűt, a 2014-es esztendei 475 millió lejjel szemben. A toplista második helyét a francia érdekeltségű Danone Romania Rt. foglalta el 484 millió lejes üzleti forgalommal, a megelőző esztendei 465 millió lejjel szemben. A harmadik helyen szerepelt a holland érdekeltségű FrieslandCampina Romania, amely Napolact márkanéven forgalmazza termékeit, s amely esetében viszont 2014-hez viszonyítva csökkent az üzleti forgalom. Érdemes megjegyezni azt is, hogy az említett listán szereplő tíz cég egy-két kivételtől eltekintve külföldi tulajdonban van. Ilyen összefüggésben pedig megemlíthetjük azt is, hogy ez utóbbiak részaránya növekedni fog: a versenytanács a minap közölte ama egyetértését, miszerint a francia óriáscég, a Lactalis átveheti az Albalact Rt.-t (a tranzakcióra egyébként a brüsszeli székhelyű B.S.A. International Rt. révén kerül sor, de egyelőre nem hozták nyilvánosságra a vásárlási árat). Ugrásszerű növekedés A toplista hetedik helyét foglalja el a sepsiszentgyörgyi székhelyű Covalact Rt., amely esetében egy igen látványos előrelépés következett be: a megelőző évhez viszonyítva több mint 27 százalékkal gyarapodott annak üzleti forgalma, elérve a 199 millió lejes értékszintet, ugyanakkor míg 2014-ben veszteséggel zárta az esztendőt, a tavaly 5,9 millió lejes nettó profitot könyvelhettek el. Erről a cégről emlékeztetnénk: a Covalact Rt. többségi tulajdonosa, a Sigma Bleyzer amerikai befektetési alap, amely a részvények 95 százalékát birtokolja, s amely 2008-ban megvásárolta a csíkszeredai székhelyű Lactate Harghita részvényeit is. (A csíkszeredai cég, mint közismert, Friss márkanéven forgalmazza termékeit.) A részvénytársaság illetékesei nemrégiben közölték, hogy a nettó profitnak mintegy 92 százalékát osztalék formában kiosztják a részvényeseknek és a fennmaradó részt a tartalékalapba „ömlesztik”. A megyénkben is érdekelt részvénytársaságról jó tudni azt is, hogy a megelőző években is a legnagyobb tíz között szerepelt, de tavalyi eredményeivel megszilárdította helyezését. Nehézségek ide vagy oda, a számadatokból az olvasható ki, hogy a hazai piacvezetők az elmúlt esztendőkben sem torpantak meg, és sikerült növelni üzleti forgalmukat, valamint nyereségüket. Mi várható? Visszatérve a tavalyi gondokra és főleg a tejtermelők helyzetére, joggal vetődik fel a kérdés: lehet-e számítani az elkövetkező időszakok során a jobbulásra? Az orosz embargó jelentette piacbeszűkülés továbbra is kedvezőtlenül érinti az uniós tagállamok nagy többségének tejiparát, tejpiacát. Elesve egy viszonylag jelentős piaci lehetőségtől, minden alkalmat megragadnak másabb eshetőségek kitapintása érdekében. Egyrészt, amint már arra utaltunk, Európa-szerte alászállt a nyers tej felvásárlási ára. És sajnos ott, ahol az egy takarmányozott tehénre jutó árutej minőségileg és mennyiségileg nem bizonyul versenyképesnek, ott már-már áthidalhatatlan gondok támadhatnak. Különböző támogatási formák révén lehet némileg enyhíteni ezeken a gondokon, már ott, ahol erre adottak az anyagi és jogszabályozási feltételek. A panaszáradat viszont nem tűnik megszűnni: a magyar tejtermelők például azt hangoztatják, hogy ellehetetlenítette őket a más országokból, főleg Lengyelországból érkező olcsó tej és friss tejtermékek áfacsalást feltételezve. Ugyanakkor azt is állítják, hogy az anyaországban a legalacsonyabb a tej felvásárlási ára. A romániai tejtermelők viszont arra hivatkoznak, hogy egyes feldolgozókat a Magyarországról érkező olcsó tej tesz „életerőssé”, továbbá furcsállják, hogy egyes magyarországi tejipari termékek miként kerülhetnek a hazai üzletek polcaira túlontúl „versenyképes” árakon. Közben megszületett az a 2016/88-as törvény, amely bizonyos értelemben védőerőt jelenthetne a hazai tejtermelők számára, s amely értelmében a friss tej és a tejtermékek címkézésére vonatkozóan megszigorító intézkedések vezetődnének be. A törvény megjelenése óta több mint két hónap telt el, de azt nem lehet hatályba ültetni, csak majd 90 nappal az Európai Bizottság „rábólintását” követően. Ott, Brüsszelben viszont egyelőre nem indult be a „fejmozgás”. Ami tény az tény, az év elejétől eltelt hónapok során is számos tejipari cég nyersanyagként importtejet használt fel, s ezt lehet ugyan rosszallni, de meggátolni nemigen, legalábbis adminisztratív eszközökkel nem. A már fentebb említett törvény előírásai valószínűleg az esztendő hátralévő részében már nemigen léphetnek hatályba. És nem fogja éreztetni hatását a hazai egyes mezőgazdasági termények és élelmiszeripari termékek részarányának növelésére vonatkozó törvény sem. Hecser Zoltán