tiszta égbolt
kevés felhő
Cáfol is, meg nem is
Állítólag a Közpénzügyi Minisztérium háza tájáról szivárgott ki kedden este az az értesülés, miszerint a véglegesítés fázisába érkezett az Adótörvénykönyvet újólag módosító és kiegészítő sürgősségi kormányrendelet tervezete. Ez még önmagában talán nem is jelentett volna különösebb szenzációt, de az abban fellelhető egyes előírások megrökönyödést, felháborodást és tiltakozást váltottak ki egyes politikai pártok, érdekképviseletek és egyes szakelemzők, illetve gazdasági-pénzügyi szakértők részéről is. A kereskedelmi televíziók majd mindegyike szerdai adásidejét úgymond lefoglalta ez a kedélyeket felborzoló értesülés, illetve az állítólagos sürgősségi kormányrendelet egyes előírásainak a boncolgatása. Az egyik hírügynökség honlapján azt meg is jelentették, s abból az derült ki, hogy a 99 oldalas jogszabálytervezet mintegy 200 kiegészítő és módosító előírást tartalmaz. Mi is belepillantottunk ebbe a tervezetbe, s valóban, „mélyenszántónak” tűnik, s annak megindokolása tekintetében hivatkoznak uniós direktívákra is.
Aminél viszont jobbára elidőztek a sajtóorgánumok, az a személyijövedelem-adóval és a társadalombiztosítási hozzájárulásokkal kapcsolatos azon előírások, amelyek értelmében a munkavállalók, illetve a magánszemélyek, az engedélyezett magánszemélyek és a különböző kategóriába tartozó szabadfoglalkozásúak kerültek volna igen hátrányos helyzetbe. Igen, mert a szóban forgó kötelezettségeik kvantumai, amennyiben érvénybe lépnének ezek az előírások, akkor jelentős arányban megemelkednének. Például a munkavállalók, az alkalmazottak esetében az egészségbiztosítási hozzájárulás a jelenlegi 5,5 százalékról 8,9 százalékra. A független tevékenységet folytató személyek esetében a jelenlegi, 10,5 százalékos társadalombiztosítási hozzájárulás 21,7 százalékra ugrana meg. Álljunk meg itt, mert ez esetben nem is az a lényeg, hogy mit tartalmaz ez a sürgősségi kormányrendelet-tervezet, hanem az, ami annak hátterében áll.
Amikor szerda reggel a botrány kirobbant, nem sokkal később a közpénzügyi minisztérium egy közleményben pontosított. Abban többek között az áll, hogy a minisztériumnak – amint azt már többször is hangoztatták – nem állt, és nem áll szándékában ebben az esztendőben illetékek és adók megemelése, amit viszont kilátásba helyezett, az a fiskális eljárások egyszerűsítése, kiszámíthatóbbá és átláthatóbbá tétele. Ebben az összefüggésben a közlemény külön kitér arra, hogy a minisztérium nem tartja szem előtt a kötelező társadalombiztosítási hozzájárulások megemelését, sem az alkalmazottak, sem pedig a munkaadó esetében, de ez vonatkoztatható másabb adófizetői kategóriákra is. Végezetül azt is nyomatékolják, hogy nem létezik a közpénzügyi minisztérium által vállalt olyan, az Adótörvénykönyvet módosító tervezet, amely magába foglalna adó- és illeték-, valamint kötelező társadalombiztosítási hozzájárulás-emeléseket. Alaposan átolvasva ez utóbbi mondatot, arra a következtetésre juthat bárki, hogy létezik egy tervezet, de abban nem szerepel az, ami valamilyen úton-módon nyilvánosságra került. Az egyik kereskedelmi hírtelevíziónak a szerdán adott interjújában Anca Dragu közpénzügyi miniszter igen habozóan, bizonytalankodva nyilatkozott. Elismerte, hogy a minisztérium szakértőitől igényelt egy olyan belső elemzést, amely öleljen fel több olyan számítási forgatókönyvet is, amely révén lehetővé válna az Adótörvénykönyv egyes előírásainak a leegyszerűsítése, gyakorlatba ültetésük, bürokratamentessé tétele, és egy jobb feltételrendszer megteremtése az üzleti környezet számára. Szerinte egy ilyen lehetséges forgatókönyvbe semmiképp sem kerülhet bele az adóterhek megnövelése. Fél szájjal elismerte, hogy készülőfélben van a jogszabálytervezet, de arra ő nem adta áldását, az nem került a minisztérium csúcsvezetésének asztalára, s még kevésbé a kormányéra. Ilyen körülmények között nem látja értelmét a vitáknak.
Az is kiderült, hogy az egyik államtitkár, nevezetesen a vitatott személyiségű Gabriel Biriș vezényelte le a tervezet kidolgozását. Egyébként Biriș ugyancsak nyilatkozott, de meglepő módon egy lengyelországi sajtóorgánumnak. Ő egy sajnálatos incidensnek tartja, hogy nyilvánosságra került egy olyan tervezet, amely egyelőre csak egy munkapéldány, és még sajnálatosabbnak tartja azt, hogy akik azt bírálják, nem olvasták el azt kellő alapossággal. Nem részleteznénk az általa elmondottakat, csupán csak arra utalnánk, hogy az elképzelései szerint a társadalombiztosítási hozzájárulásokat azok kellene fizessék, akik annak személy szerint haszonélvezői lesznek, az pedig azt jelenti, hogy nem a munkáltatók, illetve a cégek. Annak érdekében pedig, hogy a munkavállalók nettó jövedelmeik ne csökkenjenek, egy átmeneti intézkedés révén a munkáltató által eddig fizetett hozzájárulásokkal „pótolták volna ki” a béreket. Megpróbálta menteni a menthetőt, de ezzel belekeverte abba a zavarosnak nevezhető vízbe közvetlen felettesét, a miniszter asszonyt.
S tett egy lapáttal a költségvetési tanács elnöke is, aki a szerdai nap folyamán többször is azt nyilatkozta, hogy őt meghívták a pénzügyminisztériumba egy elvi egyeztetésre, igaz, hogy csak szóbeli tárgyalás zajlott, s azon valóban nem volt jelen a tárcavezető, de egyes államtitkárok igen. Az általa vezetett testülettől nem kértek ugyan hivatalos véleményezést, de neki is megfordult a kezén az a fránya kormányrendelet-tervezet, s azt áttekintve emlékezete szerint abban tételesen szerepeltek a társadalombiztosítási hozzájárulásokkal kapcsolatos módosító jellegű előírások is. Tény, ami tény: ami szerdán történt, az nem vet jó fényt a pénzügyminisztériumra, s bizonyos értelemben a kormányra sem.
A tegnapi nap folyamán a kormányszóvivő, Liviu Iolu közölte, hogy Gabriel Biriș benyújtotta lemondását, s azt a kormányfő elfogadta.
Hecser Zoltán
