A Környezetvédelmi Minisztérium először hirdetett közvitát a vadak kilövési keretére vonatkozó miniszteri rendelet kapcsán. A rendelethez ma délutánig (szeptember 30.) lehet hozzászólni. A közvita során több romániai civilszervezet benyújtotta észrevételeit a minisztériumnak, sokallva a védett vadakra vonatkozó kilövési számot. [caption id="attachment_36843" align="aligncenter" width="3264"] Általában az ártalmatlan egyedek kerülnek puskavégre Fotó: Domján Levente[/caption] 552 medve és 657 farkas, valamint 68 hiúz és 474 vadmacska kilövése szerepel a minisztériumi rendeletben, amely többek között a WWF Románia felháborodását kiváltotta. – Miért kell kilőni 474 vadmacskát, mikor az általa okozott kár zéró, és nem ölt meg egyetlen embert sem a tavaly, sem az utóbbi tíz évben? – tette fel a kérdést Csibi Magor, a WWF Románia programigazgatója. – Ugyanakkor a tavaly 26 farkaskár volt egész Romániában, viszont mi ki akarunk lőni 657 farkast, vagyis minden kárra 25,3 egyedet. Ez nem kontroll, ez már vérbosszú, és évről évre nő a kvóta. A WWF úgy véli, nem helyes, hogy a minisztérium az ember és állat közti konfliktusokat kizárólag azzal akarja megoldani, hogy csökkenti a vadállományt. – 2007 óta minden évben kilőjük az állomány egy részét, de nem csökkennek az incidensek, nem csökkennek a vadkárok – fejtette ki a környezetvédő. – Látnunk kellene, hogy a konfliktusok nem azért történnek, mert túl nagy a szám, hanem azért, mert nagyon sok hibát követünk el, pl. nem szabadna etetni az erdőben a medvét, mert elkényelmesedik, és keresi a nagyon kézenfekvő táplálékot. Ehhez hozzájárul az is, hogy sok nagy félhivatalos vagy épp illegális szeméttározó van az erdők környékén. Hozzáteszem, hogy miközben a farkas és a medve együttesen mintegy 200 ezer euró kárt okoz évente, ugyanakkor több millió euró jön a vadászati profitból, tehát nyilvánvaló, hogy rosszul van a rendszer felépítve. A vadászok számolják a vadakat, menedzselik a vadászterületeket, ők jelentik le, ők vadásszák le, és ők gerjesztik a profitot is. Tehát minden adminisztratív szál a vadászok kezében van és természetesen az az érdek, hogy minél több állat kilövésére engedélyt szerezzenek, és ehhez jól jön, ha a károk is nőnek. A WWF Románia Délnyugat-Romániában, Krassó-Szörény megyében végzett méréseket, és megállapította, hogy azok a számok, amiket a vadászok bejelentenek, messze meghaladják a valós értékeket. A környezetvédők különösen súlyosnak tartják, hogy a tervezet szerint bármilyen fejlődési állapotban lévő vadra lehet lőni a medvebocstól a vemhes anyáig, és bármilyen módszerrel, annak ellenére, hogy még egy vadászati szaklap is azt állítja, hogy a medvére lesből lőni nem helyes, mert az csak legyengíti és destrukturálja az állatállományt. A környezetvédők szerint a leggyakrabban azokat a medvéket lövik ki, amelyek az erdőben vannak, és nem azokat, amelyek a problémákat okozzák, pedig ha ez megtörténne, hamar meg lehetne a konfliktusokat szüntetni, ugyanis van néhány veszélyeztetett település, ahol 20 éve állandó medvekérdés van, és elsősorban ezeket kellene ellátni villanypásztorral vagy különböző szerkezetekkel. – Mi úgy véljük, kell egy valós felmérést készíteni az állatállományról, és szükség van egy valós vitára erről a témáról, mert érdemi vita még nem történt, és nem fejeződött be a Korodi Attila minisztersége alatt megkezdett kidolgozása sem egy lehetséges stratégiának – állítja Csibi Magor. – Ez nem jó a gazdaságnak, nem jó a gazdáknak és senkinek sem, a vadászokon kívül. Gondoljunk bele, hogy még az összes 200 ezer euróra rúgó kártérítési igényeket is nehezen, s csak sokára téríti meg az állam… Mindezzel tulajdonképpen maga az állam kelti a konfliktust az állatok és az emberek között. A WWF romániai vezetője hozzátette, hogy vannak ugyan olyan régiók Romániában, ahol a vadakat szakértő módon kezelik a vadásztársaságok, de túlnyomórészt a saját érdeküket nézik. – Itt most egy iparról beszélünk, ami a vadászattal párhuzamosan épül fel, ami kihasználja a jogi kiskapukat, és ebből kovácsol magának profitot – nyomatékosított Csibi Magor. Megtudtuk azt is, hogy már több környezetvédelmi szervezet benyújtotta észrevételeit a minisztériumhoz, és remélik, hogy ezek egy részét figyelembe veszik, vagy legalább kialakul valamilyen vita a kérdésről. Daczó Katalin