erős felhőzet
szórványos felhőzet
Betegek
Néhány nappal ezelőtt hűvös este értem haza. A kései hazaérkezést (még) megengedhetem magamnak, hiszen sem a legényéletem, sem pedig az oltatlanságom nem korlátoz. Miután beálltam a garázsba és kiszedtem az autóból minden cuccomat, a ház felé indulva megláttam, hogy délután bukón felejtettem az ablakot. Mit is mondjak? Enyhén szólva kirázott a hideg. No de a szobába lépve örömmel nyugtáztam, hogy mégsem olyan fagyos a levegő, mint gondoltam. De azért bosszankodtam, haragudtam magamra, mert sokkal melegebb is lehetett volna.
Hogy miért ecseteltem a történetet? Többek között azért, mert valahogy ilyennek képzelem az országunkat, hétköznapi ügyes-bajos dolgainkat. Valahol, valaki(k) mindig bukón felejti(k) vagy egyenesen tárva-nyitva hagyják az ablakot, sőt a sok nyitott ablaktól a szem- és fejfájást okozó huzat sem ritka. Elég, ha csak továbbra is a kormányalakítási próbálkozásokat tekintjük. Alkudozások, egyezkedések sorozata után is nagy kérdőjel, hogy karácsonyra, ha nem is egy jól működő autót, de legalább annak kormányát elhozza-e az angyal. Zárójelben jegyzem meg, én attól tartok, ha valamit kapunk is, azt nem az angyal, hanem annál inkább az ördög hozza.
Aztán a jelek szerint huzatos, hűvös lesz az előttünk álló időszak magas energiaárai miatt is. Habár vannak árszabályzó próbálkozások, de a kiskeresetűeknek nem sokkal érnek többet egy keserves sóhajtásnál. Az energiaárak után meg lehet nézni a bevásárlóközpontok polcain az árcímkéket is. Szédítő! Újabban nem a vásárlók nyüzsgésétől. A benzinkutakon is nyitva felejtették a lefedések képzeletbeli ablakait, mert ha ránézünk az üzemanyagárakra, a huzattól rögtön kidüllednek a szemeink. Úgy tűnik, cúg van egy-egy vezetőnk, neves oktatónk fejében is. Sokan azt hiszik, hogy azért, mert a polcon ülnek, beletörölhetik lábukat beosztottjaikba. Lehet, hogy ideig-óráig megtehetik, de amint a legutóbbi eset is bizonyítja, előbb-utóbb napfényre kerül a dolog! Aztán immár idestova több mint másfél éve naponta másról se hallunk, csak a koronavírus-járványról, annak következményeiről, tudósairól, hétköznapi „nagyokosairól”, vakcinákról, és így tovább. Ebben az egészben az is szomorú, hogy az említett kór rohamos terjedése mellett más kórokozók is fertőznek, mint például kapzsiság, szűklátókörűség, tudatlanság, tájékozatlanság, hamis információk terjesztése, közösségek rombolása, és ezek ellen vagy elfelejtettünk védekezni vagy nem létezik az a vakcina, amellyel beoltathatnánk magunkat. Magyarán szólva: azt látom, többszörösen beteg a világ! Hogy hogyan tovább? Ki tudja? Ideje lenne az ablakokat, ha nem is becsukni, legalább behajtani, mert hiába a folyamatos fűtés, a szoba előbb-utóbb kihűl, és a betegségek csak halmozódhatnak.
Biró István
_web.JPG)
