Nem akármilyen tudományos esemény színhelye lesz a hétvégén Székelyudvarhely, ráadásul témája kapcsán olyan, hogy szélesebb körben is érdeklődést kelthet. A Magyarságkutató Intézet első alkalommal szervezi meg a Nemzetközi Tatárjárás Konferenciát, Sashalmi-Fekete Tamás történészt, szervezőt a részletekről faggattuk. – Miért épp Udvarhelyt választották a konferencia helyszínéül? Mi adta az apropóját ennek a rendezvénynek? – A Városháza Szent István terme már számos kitűnő tudományos konferenciának adott helyet az évek során. Ismert a Haáz Rezső Múzeum munkatársai által évente szervezett Erdélyi Magyar Restaurátorok Konferenciája. Gyönyörű és méltóságteljes a környezet, nagyobb a terem befogadóképessége, és nem utolsósorban a szállás-étkezés gördülékenyebb szervezése befolyásolta a választást. A muhi csata 780. évfordulója adta az apropót, illetve a kutatások terén elért hihetetlenül gazdag és új eredmények, régészeti leletek, amelyeket a széles nagyközönség elé kell tárnunk. – Miben látja a jelentőségét ennek a konferenciának? – A cél egyrészt az elmúlt évek új tudományos eredményeinek bemutatása. Ebben a percben is folynak az ásatások a Magyarságkutató Intézet égisze alatt Abasáron és az Alföldön, ahol tatárjárás kori réteghez értek a munkatársak. A kecskeméti Katona József Múzeum munkatársai pedig Szank erődített településén találtak elesett harcosokat. Fontosnak tartjuk az ismeretterjesztést és a fiatalság nevelését, hiszen egy olyan történelmi példát láthatunk magunk előtt, amikor fel kellett venni a kesztyűt egy világbirodalommal szemben, és a megmaradás, önállóság volt a tét. Hogy miért vonultak el mégis a mongol hódítók? Arra is többféle választ kaphatunk a két nap során. Rendezvényünk jelentőségét jól érzékelteti az, hogy Magyarországról és Erdélyből több kutatóintézet, múzeum és egyetem munkatársai tartanak színes előadást, és egy témában megmutathatjuk az összefogást. Összesen 23 előadás lesz két nap alatt a témában, amelyet interdiszciplináris jelleggel szerveztünk, azaz nagyon sokféle megközelítésben hallhatunk a 13. századi Magyar Királyság történetéből. – Milyen kiegészítő programokra számíthat a közönség? – Helyet kapott a programban számos olyan terület, amelyről más konferencián esetleg nem hallhatunk. A fegyverzettörténet, királylányok sorsa, kunok írása, az időjárási tényezők hatásainak vizsgálata mellett képet kaphatunk a csatatérkutatások mai módszereiről is. Továbbá először érkeznek városunkba Kunszentmiklósról az Iloncsuk Szabadcsapat tagjai, akik kun viseleteket, hadfelszereléseket fognak bemutatni. Az Arany Griff Rend tagjai pedig a Hunyadi-korszak helyett most a tatárjárás korának viseleteit igyekeznek magukra ölteni. – Mongóliából is várnak vendéget. Egyébként mennyire van kapcsolat, partnerség a magyar és mongol történetkutatás között ebben a témában? – A Magyarságkutató Intézet nemrég kötött együttműködési megállapodást a Mongol Tudományos Akadémiával a hunok történetének kutatásával kapcsolatban, amelynek legfrissebb eredményeiről dr. Horváth-Lugossy Gábor főigazgató is beszámolt már a sajtóban. Ebben a mostani projektben Obrusánszky Borbála Kelet-kutató történész volt az összekötő kapcsolatom, hiszen ő Magyarország ulánbátori nagykövet asszonya. Rajta keresztül szólítottuk meg Togmid Sukhbataar professzort, aki a Mongol Honvédelmi Egyetem kutatója és a közép-európai hódítások szakértője. A mongol nemzeti emlékezetben is a muhi csata volt a legnagyobb vérveszteséggel járó ütközet, amelyben még maga Batu kán személyes testőrei közül is egy tucatot levágtak Kálmán herceg harcosai és a templomos lovagok. Nyilván más szemszögből látjuk ugyanazt a küzdelmet, de a végeredményekben és a tényekben osztozik a szakma. – Kiknek szól a konferencia? – Időseknek, fiataloknak és szakmabelieknek egyaránt, hiszen az ismeretterjesztés nagyon hangsúlyos feladatunk. Teljesen nyitott, nincsenek korlátozások, és számos gyakorlott és kiváló előadó érkezik hozzánk. Bárki részt vehet díjmentesen a programokon.

Asztalos Ágnes