- FIZETETT POLITIKAI HIRDETÉS - Itt született és itt élnek az unokái is – számára nem mindegy, hogyan, merre fejlődik Csíkszereda. Ezért döntött úgy Magyari Zoltán mérnök-vállalkozó, hogy idén is pályázik városi tanácsosi mandátumra az RMDSZ listáján és megméretkezik az április 10-én tartandó előválasztásokon. Magyari Zoltán 2008 óta az önkormányzati testület tagja, mindvégig a gazdasági szakbizottság elnöke és az urbanisztikai szakbizottság tagja volt, részt vett minden lényeges döntés előkészítésében és kivitelezésé­nek részleteiben. – Gazdasági szempontból viszonylag nehéz időszak volt ez a nyolc év, hiszen éppen 2008-ban kezdődött a válság. Mi jellemezte ezt az időszakot? – Általános pangás. Viszont éppen ezekben az években a megye többi városához viszonyítva lényegesen több pénzt sikerült felhasználni uniós, állami vagy saját alapokból olyan nagyobb munkálatokra, mint a Márton Áron Gimnázium feljavítása, a városközpont rendezése, tömbház-szigetelések, utcák, városnegyedek felújítása, sportpályák, uszoda, hogy csak a nagyobbakat említsem, és ezek a munkálatok nagyon sok helyi céget átsegítettek a válság nehezén. A frakcióban hetente, a bizottságokban havonta építő jellegű vitáink voltak, sokszor nagyon gyors határozattervezetek kellettek a továbbhaladáshoz, és mindig sikerült ezt szem előtt tartani. Egy jó csapat volt ez a testület, amelyben nem a politikai hovatartozás számított, hanem a város érdeke, és így kellene hogy történjen továbbra is. – Melyek voltak azok a döntések, amelyek hátterében éppen Ön állt? – A kreatív csapatmunka kitermeli az ötletet is, de néhány megvalósítás a saját ötletem volt vagy első soros résztvevője voltam. Ilyen volt például az autóbusz-pályaudvarnak vagy a Szakszervezetek Művelődési Házának megvásárlása személyes kezdeményezésemre – hisz a város szívében lévő épület csak a városé lehet – vagy a Villanytelep utca rendezése a körforgalommal együtt. Sajnos a Kossuth utcai kétsávos autósforgalmat a templomtól a Szabadság térig a megcsonkított városvezetés már nem tudta megoldani, pedig csökkentené a dugót a Piac utca sarkánál. Legújabb „szerzeményem” a városi tömegközlekedést működtető Csíki Trans management- és utastájékoztatási, monitorizálási rendszere, amit személyes kapcsolataimnak köszönhetően itt szerelt fel a gyártó reklámozási célokkal. – Úgy tudom, a Csíki Trans létrehozása már a közüzemek átszervezésének része volt… – Igen, a HARVÍZ, vagyis a regionális vízszolgáltató vállalat megszervezése feltétele volt egy 50 millió eurós EU-pályázatnak, tehát ezt a szolgáltatást kiszerveztük a közüzemekből. Ekkor döntöttük el a már lerobbant autóbuszok cseréjét és a Csíki Trans létrehozását. A közüzemek vezetősége ezek után csak a távhőre fókuszálhatott, de lényeges szerepem volt az átszervezésében és a stratégiai tervezésben. A HARVÍZ és a Csíki Trans sikertörténetek. Sajnos a közüzemek részeredményei a leválások nagy üteme miatt nem tették lehetővé a versenyképes árcsökkentést. Mostanig. De én hiszek a távhő jövőjében. Hogy miért? Mert elkészült a hőközpontok összekötése, jövőre kész lesz a hő- és villamos energia szimultán termelése, megszűnik a melegvíz-probléma. Minden modern város távhőre alapul, az mindig gazdaságosabb, környezet- és tömbházkímélőbb megoldás. Hosszú távon egy biomassza-hőerőmű jelenthetne alternatívát a gáz felhasználására. Óriási mennyiségű fahulladék rothad. Uniós alapokat kell erre a célra felhasználni és maga a város is kivitelezheti megfelelő üzemeltető partnerrel. – Mindenkit leginkább a város gazdasági felemelkedése érdekel, s az a tény, hogy a fiataloknak nincs jól fizető munkahely. Mit tehet ez ügyben a város? – A legnagyobb problémánk, hogy nagyon-nagyon le van szabályozva, hogy a város közpénzből mit tehet. Művelődési, oktatási támogatásokon, és esetleges adókedvezményeken kívül eléggé meg van kötve a keze. Mégis mi lenne a megoldás? Valamilyen módon befolyásolni kell a fiatalok szakmai felkészítését. Én, mint vállalkozó, többször adtam fel hirdetést, kerestem munkaerőt. Vagy senki nem jelentkezik, vagy csak selejt. Nagy beruházókra infrastrukturális és területi problémák miatt nem lehet számítani, és nincs elég képzett munkaerő a városban. Ezért az irány szerintem továbbra is a kisebb vállalkozások támogatása, inkubátorház, ipari park – elcsépelt szavak, de meg kell valósítani. Turizmusban, kisebb kézművességekben látnám a jövőt, olyan megoldásokban, amelyek során a vállalkozó itthon dolgozik, de exportra termel – hiszen ma már az internet is segít a megrendelők elérésében. Óriási kereslet van az adatbázisokat feldolgozni képes informatikusokra, számítógépes szakemberekre, ezt a képzést kellene megerősíteni. A város gazdasági fejlesztése érdekében az utóbbi négy évben a város önkormányzata szorosabban együttműködött a vállalkozókkal, elindult egy párbeszéd 2013–2014-ben, ezt kellene folytatni. – Mi az, amit még tanácsosként folytatni szeretne? – Fontos cél a szolgáltatások javítása. Egy város ugyanis a megfelelő árú és minőségű szolgáltatásaiból annyi bevételt kellene hogy megvalósítson, hogy ne legyen szükség sem a közszállítás, sem a távhő szubvencionálására, hanem fordítva, ezek a szolgáltatások járuljanak hozzá a város saját költségvetéséhez, ami lehetővé tenné, hogy az adókat a megengedett ritmus minimálisán tartsuk. Az Eco Csík is komoly kihívások előtt áll, van elegendő teendő… – Hatvankilenc évet töltött március 15-én, és a jelenlegi tanácsnak a legidősebb tagja. Úgy gondolom, hogy az életkora ez esetben előnye is, hiszen egy jó önkormányzatban minden nemzedék képviselve kell hogy legyen. Mi motiválja, hogy újabb mandátumra jelentkezzen? – Én is feltettem magamnak a kérdést, hogy tulajdonképpen miért is akarok még egy mandátumot? Egyrészt, úgy érzem, hogy nyugdíjasként tudok elegendő időt szánni a tanácsosi munkára, ami tulajdonképpen időrabló tevékenység. Szeretnék részese lenni elkezdett projektek további alakulásának. De talán a legfőbb motivációm, hogy nem mindegy nekem, hogyan, merre fejlődik ez a város, nemcsak azért, mert itt születtem Csíkszeredában, hanem mert az unokáim is itt élnek a városban és a környéken, és nem mindegy, hogy lesz-e nekik is itt megfelelő élettér. Daczó Katalin