Országos egyesületet hozott létre a fertőzések megelőzése érdekében orvosok és egészségügyi asszisztensek egy csoportja. Az APCI rövidítéssel említett egyesület mindenki számára nyitott, aki elkötelezett céljaik iránt – mondta a szervezet elnöke, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház belső kórházi fertőzések megelőzésére és visszaszorítására létrehozott osztályának vezetője, dr. Sergiu Sîngeorzan. – Hogyan jött létre a Fertőzések Megelőzéséért és Felügyeletéért Egyesület, amelyet román megnevezése (Asociația pentru Prevenirea și Controlul Infecțiilor) rövidítéseként APCI-ként is említenek? – Két évvel ezelőtt Budapesten egy kézhigiénés konferencián született meg az ötlete egy olyan egyesület létrehozásának, amely mindazok számára nyitott, akik részt kívánnak venni a fertőzések megelőzésére, felügyeletére és visszaszorítására irányuló munkában. Egy kis közösség, tíz járványtanász orvos és asszisztensek határozták el, hogy szeretnének változtatni valamit azon a területen, ahol dolgoznak. Akkor én is Magyarországon voltam, és egyből beugrott az ARPI mozaikszó, egy romániai fertőzésmegelőző egyesület neveként (Asociația Română de Prevenire a Infecțiilor). Mindezzel együtt azonban végül 2019-ben, a megalakulás hatékonyabbá tétele érdekében a csapat egy szűkebb körével létrejött a Fertőzések Megelőzéséért és Felügyeletéért Egyesület, az APCI. Azt tekintjük küldetésünknek, hogy senki se szenvedjen olyan fertőzések miatt, amelyeket meg lehetne előzni. Az egyesület elsődleges célja, hogy hirdesse, promoválja és napirenden tartsa a fertőzések megelőzésének tematikáját, a betegközpontú egészségügyi gyakorlatot, továbbá az egészségügyi személyzet biztonságának kérdését, munkahelytől függetlenül. Megjegyzem, hogy nemzetközi szinten elsőként csatlakoztunk a fertőzések megelőzéséért tevékenykedő angliai egyesülethez, az Infection Prevention Societyhoz (IPS). – Kik tagjai az APCI-nak és kik csatlakozhatnak a munkához? – Az egyesületnek jelenleg 134 aktív tagja van, a tagság 53 százaléka orvos, 32 százaléka egészségügyi asszisztens, 7 százalék egyetemi hallgató, a többiek pedig más területen tevékenykednek. A szervezetünk tehát nyitott mindazok számára, akik azonosulni tudnak a célunkkal és terveinkkel. Túlnyomó többség, a tagság több mint kilencven százaléka ugyanakkor az egészségügyben dolgozik. Meggyőződésünk, hogy a fertőzések megelőzése és hatékony visszaszorítása akkor valósulhat meg, ha nem egyénileg, hanem csapatban teszünk ezért, tevékenységi területtől, képzettségtől, kortól, nemtől, egyebektől függetlenül, ezért vagyunk nyitottak mindenki számára és ezért az a mottónk, hogy „Együtt egy jobb megelőzésért!”. Országos szervezetnek tekintjük magunkat, de az országhatárkon kívülről is szívesen fogadunk tagokat, jelenleg öt angliai személy is tagjai szervezetünknek. – Melyek az egyesület céljai, tervei? – Célunknak tekintjük, hogy eligazítsuk, tájékoztassuk és képezzük az egészségügyi személyzetet a fertőzések megelőzése terén irányadó, helyi, országos és nemzetközi elvek szerint. Szeretnénk népszerűsíteni a nemzetközi, a fertőzések megelőzésére vonatkozó gyakorlatokat összegző adatbázisokat. El kívánjuk érni, hogy mindenki részt vegyen a munkánkban, aki ezen a téren dolgozik és belső képzők révén az intézményekben is népszerűsíteni kívánjuk a tudnivalókat. Ugyanakkor tenni akarunk a megelőzés terén zajló tudományos kutatások fejlesztése és ezen kutatások eredményeinek bevezetése érdekében, a megfelelő, a fertőzések megelőzését is szem előtt tartó gyakorlatok és beteggondozási technikák elsajátítása érdekében pedig ápolási protokollok és útmutatók kidolgozásában kívánunk részt venni. – Októberben Kolozsváron lezajlott az egyesület első konferenciája. Milyen tapasztalatokkal zárták ezt? – Október 18–19-én tartottuk ezt a rendezvényt Kolozsváron, és valódi siker volt. Több mint háromszáz meghívottunk volt és 19 partner cég vett részt, akik egyfajta vásárt tartottak a fertőzések megelőzése terén használt termékek bemutatására. Húsz előadónk volt, az országból és a határon túlról, heten Angliából, egy személy Máltáról érkezett. Bemutattuk a Primum non nocere: Ajánlások az egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó fertőzések megelőzése érdekében című könyv második kiadását, amelyet az IPS angol szakemberei Románia számára szerkesztettek. Itt volt az IPS elnöke is, egy csapat élén. Ha szeretnének teljes képet kapni rendezvényünkről, akkor ajánlom egyesületünk Facebook-oldalát (facebook.com/APCI), itt a konferenciáról is sok fotó látható. A konferencia következtetései tiszták: összetartásra van szükség a különböző orvosi – és nemcsak – szakterületek képviselői között, sokkal több tájékoztató anyagra van szükség a páciensek és az egészségügyi személyzet számára, ezeket pedig minél átláthatóbb és feldolgozhatóbb formában kell megszerkeszteni. Ugyanakkor sokkal több hasonló rendezvény kell, ahol az emberek kapcsolatokat építhetnek ki. Jövőre az APCI konferenciáját Iași-ban szervezzük meg, október 16–17-én, oda is várunk majd mindenkit szeretettel. – A statisztikák szerint a belső kórházi fertőzéseknek körülbelül hány százalékát lehetne megelőzni? – Azt mondanám, hogy az összes fertőzés megelőzhető vagy legalábbis ezt szeretnénk egy utópisztikus társadalomban, de azt hiszem, hogy a nyolcvan százalék reálisabb arány. Elméletileg, ha a kórházakban megfelelően megvalósulna a megelőzés, akkor a fertőzések megjelenésének a veszélye közelíthetne a minimálishoz. Mindezzel együtt, sok még a teendő ezen a téren. – Véleménye szerint melyek a belső kórházi fertőzések megelőzése terén a legsürgősebb tennivalók? – A nevelésnek, pontosabban a tájékozottságnak nagyon fontos szerepe van a belső kórházi fertőzések megelőzésében, mind az egészségügyi személyzet, mind a betegek, illetve látogatóik szintjén. Az érintett struktúrák közötti kommunikáció is létfontosságú. És nem utolsósorban a megfelelő felszereltség. Manapság egy sürgős probléma az antibiotikumok ellen kialakuló ellenállóképesség és az antibiotikumrezisztens mikroorganizmusok számának növekedése. Az Egészségügyi Világszervezet előrejelzése szerint 2050-re ez a jelenség évi tízmillió halálesethez vezethet. Úgy gondolom, mindannyian felelősek vagyunk a megelőző és ellenőrző intézkedések alkalmazásáért, kezdve az egészségügyi személyzettel és bezárva a páciensekkel.

R. Kiss Edit