Beszélgetés dr. László Szidónia kardiológus szakorvossal: A szív a mértékletességet szereti
fotó: László F. Csaba
Miért tévhit az, hogy elég a napi kétszeri étkezés, mit és hogyan mozogjunk, hogy az a szívünknek is jó legyen, mit okoz a szívben az alkoholfogyasztás – többek között ezekre a kérdésekre adott választ dr. László Szidónia. A Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház kardiológus szakorvosát a szeptember 29-én tartott szív világnapja alkalmával kérdeztük. – Nemrég volt a szív világnapja, ez alkalommal is sokat beszéltek a szív- és érrendszeri betegségek megelőzéséről. Mi az, ami ön szerint ezen a területen a legfontosabb? – A mértékletesség. Én annak a híve vagyok, hogy mindent lehet, de mértékkel. Ugyanakkor úgy kell a jelenünket és a jövőnket nézni, tervezni, hogy megvizsgáljuk a múltunkat és a családi előzményeket is. Ha megnézzük, hogy a nagyszüleink, szüleink miben haltak meg, akkor fel tudjuk mérni azt, hogy mire kell jobban odafigyeljünk. A táplálkozás terén is a mértékletesség a fontos, mindent lehet enni, de mértékkel. Ezen a téren sem vagyok a szélsőségek híve, és úgy gondolom, hogy a szív sem az. Ugyanakkor nagyon fontos a sport: ott sem az kell, hogy mondjuk hetente maratont szaladjunk vagy hetente ötször kemény edzésen vegyünk részt, elég, hogy heti háromszor-négyszer legalább harminc percet mozogjunk. Ezt megoldhatjuk úgy is, ha például gyalog vagy biciklivel megyünk munkába: nem autózok mindenhová, hanem megpróbálom összegyűjteni a teendőimet, s elvégzem azokat gyalogosan vagy gyalog viszem haza a gyermeket az óvodából. A cigarettázás egy másik fontos tényező: a szedentarizmus és a túlsúlyosság mellett az egyik legfontosabb kockázati szempont a kardiovaszkuláris betegségek terén. Ilyen kockázati tényező az alkohol, az alkoholfogyasztás is. Ezen a téren is a mértékletesség a kulcs, jó minőségű alkoholt kis mennyiségben lehet fogyasztani. Francia tanulmányok szerint hetente kétszáz-háromszáz milliliter vörösbor antioxidáns-tartalma miatt kifejezetten jó hatással van a szív-érrendszerre. Sajnos térségünkben nagy az alkoholfogyasztás – nem feltétlenül jó minőségű alkoholból –, sokan cigarettáznak, sokan túlsúlyosak és kövérek. Tapasztalatom szerint, akik átlépik a járóbetegrendelő ajtaját, azoknak legalább fele túlsúlyos és a fennmaradó ötven százaléknak a fele kövér. Sokszor nem tudom, hogyan mondjam el az embereknek, hogy le kell fogyni, hisz gyakran akkor látom azt az embert először, nem tudom, milyen lelkiállapotban van és előfordul, hogy megsértődik, ha ezt hallja. Van, aki bólint, de a legtöbbet hallott kérdés: „Hogyan fogyjak le”? Elmondjuk, hogy nem jó a napi kétszeri evés, hogy olyankor kiürítjük a hűtőt, hogy naponta ötször kellene enni kisebb mennyiségeket, de azt is szoktuk tanácsolni a jelentős túlsúllyal élőknek, hogy ne szégyelljenek elmenni dietetikushoz. A rendszeres mozgás bevezetését is szoktuk tanácsolni. Fiatalok, harminc-negyven év közöttiek is jönnek magas vérnyomással, plusz cigaretta, kövérség, magas vérzsírszint. Elmondom, hogy felírom én a gyógyszert, de el kell kezdeni mozogni, fél év, egy év alatt le kell adni húsz kilót, és lehet, hogy ezzel a vérnyomása is lemegy normál tartományba, nem is kell majd gyógyszert szedjen, jobban is érzi magát. Türelemre is szükség van, ez egy türelemjáték, hisz az, amit tíz-húsz év alatt felpakoltunk magunkra, nem fog lemenni néhány hét alatt. – Térjünk ki kissé mindenik említett tényezőre. Ha megnézzük a családban előforduló betegségeket, akkor mi az, ami riasztó lehet számunkra? – Ha előfordult a családban magas vérnyomás, agyvérzés, hirtelen szívhalál, szívinfarktus, akkor az már intő jel. Ilyenkor egyértelműen lépni kell, tehát aki cigarettázik, az le kell tegye a cigarettát, ha túlsúly van, akkor le kell fogyni, ha nem sportol valaki és mondjuk egész nap számítógép előtt ül, akkor ideje elkezdeni a mozgást. Monitorizálni kell a vérnyomást, harminc év fölött egy héten egyszer már érdemes otthon megmérni a vérnyomást. Főként, ha magas értékeket, például 140/90 felettit mérnek. – A táplálkozást illetően tehát tévhit az, hogy naponta kétszer eszem, nem vacsorázok, és akkor az rendben van? – Nyilván egyénfüggő bizonyos mértékben, de a napi ötszöri, kis mennyiségű étkezést ajánlják a szakemberek. Reggel felkelés után reggelizni ajánlott, és nem mindegy, hogy mit, hisz a szénhidrátok nagy részét délig be kellene vinni a szervezetbe, hogy az aktív időszakunkban tudja a testünk ezt felhasználni. Kellenek nyilván a zsírok, fehérjék is, és amikor fogyni akarunk, akkor különösen fontos az elegendő fehérje bevitele, hogy a szervezet ne nyúljon hozzá a fehérjeraktárakhoz, zsírból fogyjunk, ne az izmokat bontsa le. Tízóraira lehet enni gyümölcsöt, olajos magvakat, déltől háromig valamikor megenni egy levest, délután egy második fogást, később aztán el lehet egy könnyebb vacsorát fogyasztani, a szempont azonban az, hogy lefekvés előtt négy órával együnk utoljára. Próbáljuk meg kerülni az úgynevezett junk foodot, és fontos lenne otthon főzni, amennyiben ez manapság kivitelezhető. – A cigarettáról sokszor halljuk, hogy mennyire káros, a felmérések szerint viszont nem csökken a dohányosok száma. Az önök tapasztalata mit mutat ezen a téren? – Rengetegen cigarettáznak. Meglátásom szerint a hatvanéves korosztály felett még többségben vannak a férfiak a dohányosok között, az ötven év alatti korcsoportban azonban körülbelül ugyanannyi a dohányzó nők és férfiak aránya. A fiatalabb korosztályban talán csökken a cigarettázók aránya. – Hogyan hat az alkohol, miért káros a szívre? – A nagymértékű alkoholfogyasztás egyik leggyakoribb következménye, amivel itt Székelyföldön gyakran találkozunk, az a dilatatív kardiomiopátia, gyakorlatilag kitágul a szívüreg az alkoholtól. Ez szinte csak férfiaknál látjuk, a negyven év fölötti korosztálynál, olyanoknál, akik nagy mennyiségben fogyasztanak alkoholt. Ha abbahagyják az ivást, akkor ebből a tágulásból valamennyi visszaalakul, ha viszont nem, akkor ez a betegség előbb vagy utóbb halálhoz vezet. Bármilyen jellegű szívtágulat esetében – az alkoholnál pedig fokozottan igaz ez – mire a beteg komolyan venné, hogy neki komoly betegsége van, már lehet, hogy késő. – Hogyan hat a sport? Miért jó a szív- és érrendszernek ha mozgunk? – Több szempontból is jótékony hatással bír a szervezetre a mozgás, például kordában tartjuk vele a súlyunkat. A szív- és érrendszer a kardió edzést „szereti”, mert ez az erek rugalmasságát segíti: ahogy az izmainkat eddzük, úgy az artériák rugalmas falait is segítjük ezzel. Például, ha egy kezdődő magas vérnyomásnál kevés súlytöbblettel elkezd valaki edzeni, ledob pár kilót és megmozgatja az artériákat, nem engedi, hogy elmerevedjenek, akkor nagyon jó eredményt tud elérni. Kardió edzés például a kerékpározás, a szaladás, a kocogás. Nem kell arra törekedni, hogy maratonokat szaladjunk, mindenki ismeri a határait, ahogy már mondtam, nem kell túlzásokba esni. Aki nem szeret szaladni, annak megoldás lehet a bicikli. Azt szoktam ajánlani, főként túlsúlyos, idős betegeknek, hogy vásároljanak egy szobabiciklit. Amíg nézi otthon a kedvenc sorozatát, addig felülhet rá és pedálozhat. Amikor azt hallom, hogy „én nem tudok lefogyni”, akkor mindig el szoktam mesélni, hogy volt egy páciensem, aki száz kiló fölött volt, csípőprotézisre várt Bukaresteben és megmondták, hogy amíg nem fogy le harminc kilót, nem fogják elvégezni a beültetést. És ez a páciens, aki alig tudott mozogni, a szobabiciklijével fél év alatt leadta a harminc kilót. Ezután megkapta a csípőprotézist, jól van, jól érzi magát és most is biciklizik. Nincs olyan, hogy „nem tudok”. Nagyon kevés, mintegy három-négy százalék csak az, aki endokrinológiai probléma miatt túlsúlyos, aki kövér, az többnyire azért az, mert túl sok kalóriát visz be a szervezetébe. Az úszást említem még meg, az egyik legjobb mozgásforma, mert nem terheli túl az ízületeket. A gyaloglást is tanácsolom, nem olyan nagy Csíkszereda, Zsögödből Somlyóra ki lehet gyalogolni kellemesen. Vagy kerékpározni. A heti háromszor fél óra mozgás belefér az életünkbe, ha akarjuk, meg kell nézni, hogy hány sorozatot nézünk, mennyit trécselünk telefonon stb. Megéri a mozgásba befektetni, anyagilag is, hisz ez a jövőnkbe való befektetés, felbecsülhetetlen, ha láthatjuk a gyermekeinket vagy az unokáinkat felnőni. Van olyan ismerősöm, aki 124 kilóról indult, éveken keresztül hiába mondtam neki, hogy próbálj meg lefogyni, mert baj lesz, erre csak akkor döbbent rá és tette le a cigarettát, amikor hat hónap leforgása alatt az édesapja és a nagybátyja is meghalt infarktusban. Ő most már maratonokat fut. Ha ennyire nem is visz el a hév mindenkit, elég, ha hetente legalább háromszor-négyszer mozgunk valamit. Nem mellesleg a sportnak szorongásoldó hatása is van. – Beszéljünk önről is néhány szót. Mióta dolgozik a csíkszeredai kórházban? – Sepsiszentgyörgyön születtem és ott jártam iskolába, a Mikes Kelemen Gimnáziumban érettségiztem, majd a marosvásárhelyi orvosi egyetemen végeztem. Volt egy év kitérőm az egyetem befejezése után, nagy döntés volt a menni vagy maradni. Neurológus akartam lenni, de aztán az élet úgy hozta, hogy bekerültem Benedek professzor mellé, aki megszerettette velem a kardiológiát és újra vizsgáztam, kardiológiai rezidenciátust végeztem el. Nem voltak könnyű évek, mondhatni katonaság volt öt éven keresztül, de mindent összevetve köszönettel tartozunk a professzor úrnak, hisz nemcsak szakmát tanított, hanem az életre is nevelt minket. Szeretem a kardiológiát, mert változatos és sok kihívás van benne, sosem lehet azt mondani, hogy már uralod a szakmát. A férjem – László Barna sebész –, akivel az egyetemen ismerkedtünk meg, csíkszeredai, és ő mindenképpen haza szeretett volna jönni, így aztán én is vele jöttem. Úgy érzem, megtaláltam a helyem, nagyon szeretem a kórházban a munkát. Befogadtak az osztályon a kollégák, többségükkel együtt végeztünk vagy együtt voltunk rezidensek. Sok a változás, sok a fejlődés, a nyugati irányzatokat tudjuk követni, ez nagymértékben Balogh főorvos úr érdeme, és nekünk is ezt kell továbbvinnünk. Benedek professzor mindig azt mondta, hogy a székelyföldi ember is megérdemli azt, amit a nyugati állampolgár, ezt én is így gondolom.R. Kiss Edit