Mint az alsóboldogfalvi I–IV. osztályos iskola egykori igazgató-tanítója, erkölcsi kötelességemnek tartom megemlékezni az igaz emberről, Benedek Elekről, halálának 90. évfordulója alkalmával, annál is inkább, mivel iskolánkat róla neveztük el 1991-ben, egy bensőséges, szép ünnepség keretében. Bár több iskola is viseli e nevet, de egyedüli iskola a megyében, amely csak I–IV. osztályos, és nem számmal, hanem névvel van ellátva. Hogy miért Benedek Elekről, azt az alábbiakban röviden kifejtem. Az ember és az író ritkán olvad egybe olyan szerencsés harmóniában, mint Benedek Elek esetében. Róla el lehet mondani, hogy úgy élt, ahogy írt és úgy írt, ahogy élt. Harmonikus, egyenletes, békés és szelíd örömök felé vonzódó volt az élete és az irodalmi működése egyaránt. Nekem mindig olyan érzésem van, mikor Benedek Elek valamely művét olvasom, mintha az élet sötétségéből egy világos, nyájas ablak sugározna felém, amely mögött szebb és jobb élet rejtőzködik a miénknél. Minél jobban belemerülök könyvébe, annál közelebb érzem azt az ablakot, azt a hajlékot és szívem megtelik édes sejtelmekkel. Már ott vagyok és betekintek a fényben úszó otthonba. Sejtelmeim nem csaltak meg. Itt csakugyan minden egyszerűbb, bölcsebb és boldogabb, mint a mai mesterkélt, önző világunkban. Elbűvölve nézem ezt a képet, szívemben vonzalom kel az egyszerű és tiszta örömök iránt, megszeretem a családi kör minden alakját és bútorát. Azonban a könyv véget ér, az ablak becsukódik, a kedves hajlék elsötétül, s az ember ismét a régi, rideg köznapi életben látja magát. Benedek Elek minden könyve (a meséskönyvek is) ilyen kedves és szívet melengető órát jelent az olvasó számára. De éppen ilyen kedves és vonzó valóságos otthona is, amelyet tanítványaimmal meglátogattunk. Ezt az otthont a gazda lelke világította és melegítette, aki jó apa, gyöngéd férj, ragaszkodó barát, igazságos, egyenes lelkű, mély gondolkozású, munkás, termékeny ember, aki egész lelkével dolgozott. Irodalmi munkásságának még egy erős vonása van: magyar nemzeti karaktere. Benedek Elek a tiszta, nemzeti írók gárdájának hű katonája volt mind a felnőttek, mind a gyerekek számára. Neve halhatatlan marad az utókor számára mindörökre. Gálfalvi Gábor, életműdíjas igazgató-tanító