Hargita Megye Tanácsa határozatot fogadott el 2009 nyarán, amelynek értelmében Besz­terce-Naszód és Temes megye szórványmagyarságának megmaradásában és fejlődésében kíván együttműködni az Összetartozunk közösségépítő program keretében. Az év júliusában az RMDSZ önkormányzati választottjait tömörítő Or­szágos Önkormányzati Tanács soros elnökségi ülésén Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke előterjesztette azt a szórványstratégiára vonatkozó javaslatát, amely a szórványban élő önkormányzati vezetők és tanácsosok kapcsolattartását és együttes munkáját segíti közös rendezvényeken, egymás eseményein való részvétellel. Ennek elősegítése képpen alakult meg a szórvány munkacsoport Zonda Erika vezérigazgató vezetésével. A Hargita megyei jó példát követve csakhamar Kovászna megye is felkarolta a szórványmagyarságot, kapcsolatot alakítva ki a Hunyad megyei magyar közösségekkel. 2010 októberében Hargita és Kovászna megye tanácsának kezdeményezésére az aranyosszéki Tordán tartották meg az első szórványkonferenciát, amelyen aláírták az együttműködési megállapodást Hargita megye és Aranyosszék között. 2011 februárjában az RMDSZ nagyváradi kongresszusán fogadták el a Szövetségi Állandó Tanács azon javaslatát, miszerint Bethlen Gábor fejedelem születésnapját, november 15-ét nyilvánítsák a magyar szórvány napjává. Az év májusában Déva adott otthont a második Összetartozunk szórványkonferenciának, melyen a székelyföldi megyék közösségépítő programjában részt vevő közösségek képviselői, valamint az anyaországi testvérmegyék küldöttei vettek részt. A Magyar Országgyűlés 2015-ben november 15-ét a magyar szórvány napjává nyilvánította, hogy a szórványmagyarság támogatásának egy kiemelt napot szenteljenek és méltó keretek között megünnepeljék azt. Az eltelt időszakban Hargita megye a Krassó-Szörény megyei magyarsággal is élő kapcsolatot alakított ki, legutóbb a Resi­cabányai Magyar Napokon képviselve megyénket. – Hirdetjük immár nyolc éve, mert hisszük és valljuk, hogy összetartozunk – fogalmazott az ünnep kapcsán Borboly Csaba megyeitanács-elnök, aki belső anyaországként tekint Székelyföldre a szórványmagyarság érdekében. – Felelősséggel tartozunk a szórványban élő testvéreink iránt. A testvérek, ahogy az családban lenni szokott, kölcsönösen segítik egymást. Mi is legalább annyit kapunk, mint amennyit adunk, ezért köszönet jár a szórványmagyarság képviselőinek, egyházi és civil szervezetek képviselőinek – hangsúlyozta Borboly Csaba megyeitanács-elnök. Az évek során a szórványprogram égisze alatt számos program megvalósult: Hagyaték népzene- és néptánctalálkozó, néptáncoktatás, fiatal pedagógu­sok fóruma, civil képzés, testvérkapcsolatok kialakítása tanintézmények és települések között, cseretáborok, zarándoklatok, ado­mánygyűjtések, konferenciák és egymás kulturális életébe való bekapcsolódás. Néhány éve Hargita Megye Tanácsa pályázati kiírásaira nemcsak Hargita megyében bejegyzett egyesületek pályázhattak, hanem a szórványmegyéknek is lehetőségük volt pályázni Hargita megye területén lebonyolított tevékenységekre. Kulturális, ifjúsági és népviseleti pályázati kiírásainkra Hargita megye területén tevékenységet folytató szervezetek, egyesületek, alapítványok, valamint egyházak pályázhattak. Ennek köszönhetően idén több programot a szórványvidéken bonyolítottak le a pályázó egyesületek. A tevékenységről bővebben az Összetartozunk közösségi oldalon olvashatnak (https://www.facebook.com/osszetartozunk/). HN-információ