Tegnapi lapszámunkban hírt adtunk arról, hogy a bankkölcsönök törlesztőrészletei visszafizetésének felfüggesztésére vonatkozó sürgősségi kormányrendeletet „visszarendelték”. A közpénzügyi miniszter, Florin Cîtu azt hangoztatta, hogy nincs szó visszavonásról, hanem arról, hogy annak egy közlésre nem szánt verzióját küldték meg „merő tévedésből” a Hivatalos Közlönynek. Nyakatekertnek tűnt ez a magyarázkodás, ugyanis ennél jóval többről volt szó: annak a kormányrendeletnek egyes előírásait újra kellett tárgyalni és át kellett fogalmazni. Erre a tegnapelőtti kormányülésen sor is került, s a szóban forgó sürgősségi kormányrendelet még aznap éjjel megjelent a Hivatalos Közlönyben. Az egyes adóskategóriáknak a hitelintézetektől és a nem banki pénzügyi intézetektől felvett hiteleikre nyújtandó egyes megkönnyítésekre vonatkozó 2020/37-es sürgősségi kormányrendeletről van szó. Valószínűsíthető, hogy nem formai hibáról vagy ügyintézési tévedésről volt szó, s ezt Ludovic Orban kormányfő is elismerte a kormányülést felvezető expozéjában, arra utalva, hogy szükségessé vált ennek a jogszabálynak az újratárgyalása, azaz egy új verziójának a megvitatása és elfogadása. Lényegében arról van szó, hogy a március 26-i kormányülésen elfogadott variáns szerint kamat számítódott volna a kamatra is (legalábbis egyes esetekben), nem volt eléggé világos, hogy ki, illetve mikor lehet kedvezményezettje ezen sürgősségi kormányrendelet előírásainak, mint ahogy az sem, hogy meddig élhetnek az érintettek/érdekeltek a hitelfelfüggesztési kérelmezés jogával. Ilyen összefüggésben utalhatunk arra, hogy még a jogszabálytervezet megjelenése időpontjában egyes pénzpiaci szakértők arra figyelmeztettek, hogy a jelzáloghitelek esetében a kamat tőkésítődik, s mint ilyen, arra kamat számítandó. Egyébként a március 26-i kormányülést követően a közpénzügyi miniszter ékesszóló szavakkal ecsetelte ennek a kormányrendeletnek a jótéteményeit, a hétfői kormányülést követően viszont megelégedett egy igen szűkszavú, a kormányrendelet lényegét tömörítő nyilatkozattal, nem bocsátkozva részletekbe, és újságírói kérdésekre sem válaszolt. Május 14-ig kérelmezhető A kormányrendelet felvezető része, pontosabban annak 1-es szakasza az abban szereplő egyes fogalmakat definiálja, illetve teszi közérthetővé. Nem térnénk ki azok mindegyikére, de érdemes utalni egyik-másik fogalomra. A törlesztőrészletek felfüggesztését kérelmező adós lehet magánszemély (beleértve az engedélyezett magánszemélyt, az egyéni vállalatot és a családi vállalatot, olyan szabadfoglalkozásút, aki tevékenységét különleges törvények alapján fejti ki), valamint a hitelszerződésekben és lízingszerződésekben szereplő jogi személyek, kivételt képezve a hitelintézetek. A jelzáloghitel fogalma alatt pedig az a hitel érthető, amelyet egy hitelező nyújt egy magánszemély adósnak, egy ingatlan feletti garanciával, összhangban az ingatlan javakra vonatkozó hitelszerződésekre vonatkozó 2016/52-es sürgősségi kormányrendelet előírásaival, valamint az Első Lakásra nyújtott hitelszerződésekre, összhangban a hitelszerződésekre vonatkozó 2010/50-es sürgősségi kormányrendelet előírásaival, valamint az Első Lakás program gyakorlatba ültetésével kapcsolatos egyes intézkedésekre vonatkozó 2009/60-as sürgősségi kormányrendelet előírásaival. Az említett jogszabályok, valamint a lízingműveletekre vonatkozó 1997/51-es kormányrendelet értelmében nyújtott hitelekkel kapcsolatos esedékes hiteltörlesztési kötelezettség a most megjelent sürgősségi kormányrendelet értelmében az adós kérésére elhalasztható 9 hónapig terjedően, de legkésőbb 2020. december 31-ig. Ugyanakkor a hitel maximális futamideje túlhaladható a felfüggesztési periódussal egyenlő időtartammal. Azon magánszemély adósok esetében, akik életkora a felfüggesztési időtartam okán meg fogja haladni a szabályzók révén megállapított életkorhatárt, a hitelezőnek oly módon kell restruktúrálnia a hitelt, hogy bele lehessen illeszkedni a korhatárba. A kormányrendelet előírásainak kedvezményezettjei lehetnek azok az adósok, akik egy hitelnyújtás érdekében olyan hitelszerződést kötöttek, amely nem érkezett el a futamidő lejáratához, s amelyre vonatkozóan a hitelező nem nyilvánított megelőzően lejárati határidőt, legalábbis nem a mostani sürgősségi kormányrendelet hatályba lépése előtt. Nyomatékolandó az is, hogy a felfüggesztés, azaz a halasztás csak azon hitelek esetében nyújtható, amelyek nem jegyeztek restanciát a romániai szükségállapot meghirdetésének időpontja előtt vagy abban az esetben, ha az adósok a hátralékokat befizették a törlesztési kötelezettség felfüggesztési kérés benyújtásának időpontjáig. Ami talán a leglényegesebb: a hiteltörlesztés felfüggesztése kizárólag azon adósoknak nyújtható, akik jövedelmeit közvetlen vagy közvetett módon hátrányosan befolyásolta a világjárvány generálta súlyos helyzet. Az ezzel kapcsolatos kritérium-, illetve feltételrendszert majd a sürgősségi kormányrendelet alkalmazási normái révén fogják megállapítani. Azért, hogy felfüggesztődhessenek a törlesztőrészletek, a kamatok és a jutalékok visszatérítése, az adósoknak erre vonatkozó kérést kell benyújtaniuk a hitelezőhöz, ezt megtehetik írásos formában vagy az elektronikus posta révén, vagy egy más olyan kommunikációs csatornán, amelyet felajánl a hitelező, legkésőbb 45 napon belül a szóban forgó sürgősségi kormányrendelet megjelenésének időpontjától számítva. Ezek szerint a kérés benyújtásának határideje május 14-én jár le. Az adós maga dönti el, hogy mennyi időre kívánja felfüggeszteni az esedékes törlesztőrészletek fizetési kötelezettségét (hitelrészlet, kamatok és illetékek), ami egy hónaptól 9 hónapig terjedhet, anélkül, hogy túllépné a 2020. december 31-i időpontot. A hitelező elemzi a kérést és annak jóváhagyására a mostani sürgősségi kormányrendelet alkalmazási normái előírta feltételek közepette kerül sor. A hitelszerződés időtartamának meghosszabbítása attól az időponttól számítandó, amikor a hitelező közli a kérés jóváhagyásának tényét. Mi lesz a kamattal? A kormányrendelet értelmében az esedékes összegeknek megfelelő kamat, amennyiben a kifizetés felfüggesztődik, annak a periódusa végén meglévő hitelállományt tőkésíti fel. Az így megemelt tőkét a felfüggesztési periódus után kell kifizetni részletekben annak az időszakna a során, amelyet az új futamidő jelent. Kivételes módon ettől az előírástól a magánszemélyek által leszerződött jelzáloghitelek esetében a felfüggesztési periódusnak megfelelő kamat kiszámítására a hitelszerződés előírásainak megfelelően kerül sor, és az a hitelszerződésből származó többi kötelezettséghez viszonyítva egy független és különálló követelést képvisel. E követelés esetében a kamat 0%, ugyanakkor az adósnak ezt a követelést 61 egyenlő részletben kell befizetnie az elhalasztási periódus befejezését közvetlenül követő hónaptól kezdődően. A fentebb említett, a jelzáloghitelekhez tartozó kamatokat az adós magánszemélyek esetében a román állam a közpénzügyi minisztérium révén 100%-ban garantálja. A mostani kormányrendelet értelmében bekövetkezett hitelszerződés-módosításra a törvény következtében kerül sor, és nem kötendő kiegészítő okirat. A kérés benyújtásától számított 30 napon belül a hitelező értesíti az adóst a módosított szerződéses záradékokról. Bár a kormányrendelet előírásainak gyakorlatba ültetése feltételezi az alkalmazási normákat is, a kormányrendeletben mégis van egy szakasz (nevezetesen a 6-os szakasz), amely arról rendelkezik, hogy a magánszemélyeken kívül a többi adósnak milyen feltételeket kell teljesíteniük avégett, hogy kedvezményezettjei lehessenek a részletörlesztés elhalasztásának: felfüggesztették teljesen vagy részlegesen tevékenységüket az illetékes hatóságok által meghozott döntések hatására a szükségállapot idejére és vagy rendelkeznek a gazdaságügyi energetikai és az üzleti környezetért felelős minisztérium által kibocsátott sürgősségi eset bizonylattal (CSU), amely révén megállapítódott az adós saját felelősségére nyújtott nyilatkozat alapján, hogy 2020. márciusban legalább 25%-kal csökkentek jövedelmek vagy bevételezések január-február hónapok átlagához viszonyítva vagy részlegesen, illetve teljesen beszüntették tevékenységüket a szükségállapot periódusa során. Egy másik feltétel az, hogy az Országos Kereskedelmi Törzskönyvi Hivatal (ONRC) honlapján rendelkezésre álló információk szerint ne találtassanak a fizetésképtelenség stádiumában a hiteltörlesztés felfüggesztése kérelmezésének pillanatában. Ami pedig az alkalmazási normákat illeti: azokat kormányhatározattal fogják jóváhagyni 15 napon belül. Azaz április 14-ig meg kell jelentetni a Hivatalos Közlönyben.

Hecser Zoltán