Beszélgetés dr. Fogarasi Éva szülész-nőgyógyásszal - Minden szülés más, és mindegyik kihívás

HN-információ
A Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház szülészeti-nőgyógyászati osztályán jártunk legutóbb, ahol három fiatal orvos is megkezdte munkáját az elmúlt hónapokban. Múlt héten már megismerhették egyiküket, dr. Felházi Rékát, ezen a héten dr. Fogarasi Évával készült interjúnkat közöljük. A fiatal szülész-nőgyógyász elmondása szerint az egyik legszebb része a szakmájuknak, amikor egészséges gyermeket segítenek a világra, ő mégis úgy érzi, hogy a nőgyógyászat áll hozzá közelebb. Többek között erről is mesélt nekünk beszélgetésünk alkalmával. [caption id="attachment_51224" align="aligncenter" width="1000"] Fotó: Márk Boglárka[/caption] – Szokásos első kérdésemet teszem fel, kérem, mutatkozzon be az olvasóknak! – Gyimesbükki vagyok, de itt születtem Csíkszeredában, ebben a kórházban. A Márton Áron Gimnáziumban végeztem a középiskolát, 2004-ben érettségiztem. Ezt követően felvételiztem az orvosi egyetemre Marosvásárhelyen, amelyet 2011-ben fejeztem be, és ugyanott folytattam a rezidensképzéssel. Harmadéves voltam, amikor elérhetővé tettek egy nőgyógyászati helyet a csíkszeredai megyei kórházban, amit meg is pályáztam, sikerrel, tehát 2015-től alkalmaztak itt. – Hogyan és mikor döntötte el, hogy nőgyógyász lesz? – Az általános orvosi képzés utolsó évében fogalmazódott meg bennem a gondolat. Én egyébként filológia osztályba jártam a középiskolában, tizedik osztályban döntöttem el, hogy orvosira felvételizek. Emiatt önerőből kezdtem tanulni a biológiát. A nőgyógyászatot az egyetem hatodévén szerettem meg, mindenképp sebészeti szakágat szerettem volna választani, de igazán akkor vált egyértelművé, hogy ezt szeretném csinálni. A terhes nő ideális körülmények között nem beteg, lévén, hogy a terhesség egy fiziológiás állapot. A nőgyógyászati beteg esetében fellelhető más szakágak patológiája, mint belgyógyászat, kardiológia is. Ezért is érdekes ez a szakma. – A tanulmányai végeztével ide is szeretett volna jönni Csíkszeredába. Soha nem fordult meg a fejében, hogy külföldre menjen? – Nem igazán. Azt nem mondom, hogy nem játszadoztam el a gondolattal, mert voltak kollégáim, akik elmentek. De én a családom és szülőföldem miatt nem akartam innen elmenni. A férjem is idekötött, még akkor is, ha ő nem idevalósi, hanem Kolozsvár környéki. De közösen soha nem gondolkodtunk azon, hogy elmennénk. – Mi a szülész-nőgyógyászati szakma szépsége az Ön szemszögéből? – Természetesen az, amikor megszületik egy gyermek. Az mindig sikerélmény, amikor világra jön a baba, és az anyuka meg a gyermek is egészségesek. Persze mindig készenlétben kell állni. Minden szülés más, és mindegyik kihívás. Annak ellenére, hogy ez egy természetes folyamat, bármikor történhetnek szövődmények. Éppen ezért boldogsággal tölt el minden sikeres szülés. – Érte Önt már ilyen „meglepetés” az eddigi munkája során? – Igen. Volt olyan eset, hogy minden tökéletesen ment, aztán császármetszést kellett alkalmaznunk különböző szövődmények miatt. Vannak emlékezetes esetek, ezeket megosztjuk a kollégákkal, ezáltal is sokat tanulunk egymás tapasztalataiból. – Milyen a különbség a vásárhelyi rezidensképzés és az itteni munka között? – Nem volt teljesen új a dolog az itteni munka. Attól a pillanattól kezdve, hogy elfoglaltam a csíkszeredai helyet, jártam ügyeletezni rezidensként. Szakorvosként már egy ismerős környezetben kezdtem idén januárban. A Marosvásárhelyen megszerzett tudásomat igyekszem itt alkalmazni és bővíteni. Az első két hónap volt az az időszak, amikor beleszoktam az itteni rendszerbe. Vásárhelyen általában öten voltunk ügyeletben, itt meg egyedül voltam, viszont tudtam, hogy van egy szakorvos, akit bármikor hívhatok, ha szükséges. Jó tudni, hogy a kollégákra mindig lehet számítani. – A csíkszeredai szülészet-nőgyógyászaton most elegendő orvos van. Milyen így a munka menete? – Igyekszünk hatékonyak lenni, egymást segítjük a műtétekben, közben a járóbeteg-rendelést is ellátjuk, ugyanakkor most az ügyeleteket is jól le tudjuk fedni. – Milyen jövőre vonatkozó, továbbképzést érintő tervei vannak? – Lévén, hogy az orvostudomány állandóan fejlődő szakág, folyamatosan képeznünk kell magunkat. Mivel ez kisváros, igyekszem megfelelni mind a szülészeti, mind a nőgyógyászati páciensek elvárásainak. Különböző szakképesítések megszerzésén dolgozom, folyamatban van a nőgyógyászati laparoszkópiás sebészeti képzésem is. Apró lépésekkel tehát mindent. Igyekszem minden egyes nap egy kicsit kamatoztatni a tudásomat, és ezáltal szakmailag fejlődni. Márk Boglárka


Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!