Mikor érik meg a gyermek a közösségben való boldogulásra, milyen készségek, képességek kell kialakuljanak óvodáskorban és mire van szükség az iskolakezdéshez? Mi köze a szabad játéknak a tanuláshoz és miért van szükség szabályokra is? Az előkészítő osztályba való beiratkozási időszak előtt az iskolaérettség kérdéskörét Kedves Enikő pszichológussal jártuk körbe. [caption id="attachment_85133" align="aligncenter" width="1000"] Az iskolaérettség kialakulása folyamatos, gyakran csak hét-nyolc éves korra zárul le Illusztráció: László F. Csaba[/caption] Iskolaérettségi felmérésen kell részt vegyenek a következő időszakban azok a gyerekek, akik idén augusztus vége és az év vége között töltik be a hatodik életévüket, a vizsgálat alapján dől el, hogy mehetnek-e vagy sem ősszel előkészítő osztályba. A náluk akár egy hónappal idősebbek számára már nem kötelező ez a vizsgálat, pedig bizonyára ők sem sokkal fejlettebbek vagy kevésbé iskolaérettek őszi születésnappal rendelkező társaiknál. Hogy az ősszel iskolába készülő gyermekek szüleinek néhány támpontot adjunk, Kedves Enikővel, a Hargita Megyei Pszichopedagógiai Tanácsadó Központ vezetőjével beszélgettünk a témában. Közösségbe kerülés: óvoda – Akkor érett a gyermek a közösségre, amikor valamilyen szinten tud a szabályokhoz alkalmazkodni, hisz minden közösségnek vannak szabályai. Ha követi a gyermek az óvó néni utasításait, ha tud kapcsolódni a többi gyermekhez, együtt tud játszani velük – vezette fel a szakember. Kifejtette, nem véletlen, hogy hároméves korban kezdik az óvodát a gyermekek. Kétéves kor körül kezd ugyanis leválni úgymond a gyermek az anyáról, akkor kezd képessé válni arra, hogy hosszabb időt töltsön az édesanyja nélkül. – Az, hogy a gyerek milyen mértékben tud beilleszkedni egy csoportba például, attól is függ, hogy az édesanyja mennyire tudja elengedni őt. Nemcsak a gyermeken múlik ez, hisz ha az anya ezt nehezen éli meg, akkor a gyermeknek is nehezebb lesz a beilleszkedés – mutatott rá a pszichológus. Az óvoda elsődleges szerepe a szocializálás, fejlődik a gyermek empátiás készsége, megtanulja, hogy nemcsak ő van, hogy más is akar ugyanazzal a játékkal játszani, ugyanazon időben. Ezzel a problémahelyzetek megoldási képességének megszerzése is elkezdődik, megtanulják, hogyan egyezzenek meg, hogyan tudnak együttműködni, hogyan oldják meg az érdekellentéteket – sorolta a szakember. Kiemelte, az agresszió kezelésének megtanulása, az indulatkezelés is az óvodáskor egyik nagy feladata. Közben az értelmi részképességek, a figyelem, az emlékezet, a beszéd fejlődése is zajlik párhuzamosan. A mozgásfejlődés is lényeges ekkor: a finommozgások és a nagymozgások fejlődése. Iskolaérettségi szempontrendszer – A szabályok szerint a hatodik életévét betöltő gyermek iskolába megy, de olyan nincs, hogy minden hatodik életévét betöltő gyermek iskolaérett. Ez ugyanis egy folyamat. Van olyan gyermek is, aki akár hét-nyolc éves is lehet, mire eléri az úgynevezett iskolaérettségi szintet – bocsátotta előre Kedves Enikő. Megtudtuk, az iskolaérettség egy szempontrendszert jelent, különböző fejlődési területek szintjeit. Mivel a gyermekek fejlődési ritmusa eltérő, ezért nincs egy egységes szint meghatározva, amit teljesíteni kell, hanem az egyes szempontok szerinti fejlettségi szintek alapján javasolják vagy sem a szakemberek az iskolakezdést. Az iskolaérettség tekintetében meghatározó például a nagymozgások és a finommozgások fejlettsége, a térben, illetve síkban való tájékozódás, az irányok ismerete. Felmérik, mennyire fejlett a gyermek figyelme, mennyi ideig képes tartósan figyelni, mennyire alakult ki a szabálykövetés, milyen a feladatvégzése, tud-e kitartón egy feladatra koncentrálni. Továbbá lényeges, hogy képes-e egyszerűbb mondatokban fogalmazni, milyen az emlékezete, mennyire alakult ki a társas készsége, milyen a másokkal való együttműködése. – Ezeket a szülő is látja és tapasztalja, tudja, hogy a gyermeke másokhoz viszonyítva ilyen vagy amolyan. De nem kell megijedni akkor sem, ha kisebb eltérések vannak, hisz sokszor más-más a gyermekek fejlődési ritmusa. Ugyanakkor ebben az életkorban a gyermekek fejlődése nemcsak lienáris lehet, hanem ugrásszerű is, tehát nagyon rövid idő alatt sok elmaradást behozhat: lehet, hogy ma még nem mondja tisztán az r betűt lehet, de két hét múlva már fogja – mutatott rá a pszichológus. Veszélyek és csapdák Számos negatív következménye lehet annak, ha egy gyermek úgy kerül iskolába, hogy a fejlettségi szintje jelentősen elmarad az ebben a helyzetben szükségestől. – Előfordulhat, hogy az ilyen gyermek nehezen tud majd beilleszkedni és nehéz lesz tartania a ritmust a többi gyerekkel. Akkor a teljesítménykényszer súlya alatt vagy nagyon szorongó, befele forduló, önbizalomhiányos gyerekké válik, vagy ennek az ellenkezője is megtörténhet, hogy kezelhetetlen lesz, viselkedési problémás gyermek, aki így reagálja le, ha nem tudja az elvárt feladatot teljesíteni. Nagy teher egy gyereknek úgy elkezdeni az iskolát, hogy egyértelműen több területen fejlődnie kellene. Ha ez az eset áll fenn, akkor azt szoktuk mondani, hogy nagyon meg kell gondolni – fejtette ki Kedves Enikő. Rámutatott, manapság egyre gyakoribb az is, hogy a gyermekek értelmi fejlettsége meghaladja érzelmi érettségüket. Ezek a koraérett, jól teljesítő gyermekek feladatvégzésben kitűnők, az emlékezőtehetségük is nagyon jó, de érzelmi fejlettségük nem éri el az életkoruknak megfelelő szintet. Ez az eltolódás nem jó a gyerekeknek, a személyiségfejlődésük szempontjából nem válik előnyükre a korai teljesítménykényszer. A játék a fejlődés eszköze – A hatéves gyermek majdnem olyan, mint egy ötéves. Azt szoktuk mondani, hogy az iskolát egy óvódás kezdi. Évek kérdése, hosszú folyamat, amíg eléri egy gyermek a teljes iskolaérettséget. Egy kisgyermeknek pedig sokat kell még játszani, a fejlődés fő eszköze a játék – hangsúlyozta a szakember. Kifejtette, ha az iskolában nincs erre lehetőség, akkor a szülők otthon hagyják játszani a gyermeket. – A szabad levegőn való játékból egyre kevesebb van mostanság, pedig nagyon kellene. Az értelmi képességek fejlődése ugyanis a mozgáson alapszik. Nem a hangzatos kreatív vagy bonyolult játékok révén, hanem ha tud a gyermek eleget mozogni, szaladni. Fontos, hogy mindennap legyen lehetősége a gyermeknek szabad levegőn játszani, és ha választani kell a programok között, akkor érdemes előnyben részesíteni ezt. A játék pedig legyen szabad játék, hisz ebben az életkorban ez fejleszt leginkább, ha ő találja ki, ő aktív benne, akár egyedül, akár más gyerekekkel együtt – emelte ki Kedves Enikő. Hozzátette, ahhoz, hogy a gyermek óvodás- vagy akár iskoláskorban életkorának, illetve egyéni szükségleteinek megfelelően tudjon fejlődni, szükség van a szabályokra is, amit a szülők felállítanak. Azt tapasztalják ugyanis, hogy a nagyon megengedő nevelési stílusú családokból származó gyermekeknek nehéz az iskolában. – A gyermek érdekét az szolgálja, ha van határozott keret körülötte, amiben tudja, hogy mit szabad és mit nem, tudja, hogy néha várnia kell, hogy a kívánsága teljesüljön. Ha ezt nem tanulja meg már a családban, akkor később, a közösségben sok frusztráció fogja érni – mutatott rá a pszichológus. R. Kiss Edit