szórványos felhőzet
borús égbolt
tiszta égbolt
Az érem másik oldala
Legyen szó akár helyhatósági, akár parlamenti választásokról, illetve kampányról, annak velejárója a mérlegkészítés, a számvetés is: lejár egy döntéshozatali testület négyéves mandátuma, s annak alkalmából több mint indokolt számba venni, hogy mit is sikerült megvalósítani abból, amit az egykori jelöltek, s mostani tisztségviselők teljesítettek a kampány során elhangzott ígéreteikből, vállalásaikból, s az miként is tükröződik egy adott település, egy adott régió vagy akár az ország gazdasági-társadalmi életében, valamint a lakosság anyagi és szellemi gyarapodásában. Ilyen vonatkozásban mindig is meg lehet a maga szerepe a kampánynak. Az idén viszont némileg másként történtek a dolgok, bizonyos jogszabályozási korlátozások, megszigorítások okán az visszafogottabban, „halkabban” bontakozott ki és fog lezajlani. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a jelölt ne találkozhasson a választóival, ne folytasson párbeszédet a lakossággal, s amennyiben az újraindulókról van szó, akkor éppenséggel beszámoljon az elvégzett tevékenységről, illetve arról, hogy milyen mértékben is sikerült beváltania a hozzáfűzött reményeket, eleget tennie a négy évvel ezelőtti vállalásainak. Hargita megye esetében, ha leltárt kellene készíteni, az merész vállalkozás lenne, annál is inkább, mert a szám- és tényadatok, valamint az információk begyűjtése sem lenne egyszerű. Vannak olyan megvalósítások, dolgok, amelyek szemmel láthatóak, kitapinthatóak, s vannak olyanok is, amelyek elmélyültebb elemzést igényelnek, illetve olyan adatok megszerzését, amelyek nem mindenkinek vannak a kézügyében. Kétségtelen azonban, hogy megyénk majd minden településén kiütköznek, érezhetők az előbbre lépés jelei, konkrét megvalósításokkal lehet alátámasztani a jobbára kedvezőnek mutatkozó tendenciákat. Úgy általában elmondható, hogy javult a közúti infrastruktúra (még akkor is, ha nem a kívánt mértékben és ütemben), sikerült esetenként jelentős értékű uniós forrásokból finanszírozott projekteket kivitelezni (például a csíkszeredai tömbházak hőszigetelése esetében, vagy a városközpont korszerűsítése esetében), komoly erőfeszítések révén majd minden településen javult az ivóvíz- és kanalizálási rendszer, vagy az utcahálózat korszerűsödött, vagy új művelődési, oktatási intézmények épültek, illetve bővültek a meglévők stb. stb. Ezek vitathatatlan eredmények, s azok hátterében meghúzódik az adott települések polgármestereinek, helyi tanácsainak a jobbító szándéka, a tettrekészségek és a célirányos döntéshozatal, mint ahogy esetenként a lakossági összefogás, illetve támogatás is kiérződik. Másképpen fogalmazva, van amit felleltározni, mint ahogy van amivel büszkélkedni is. Ugyanakkor nem lehet véka alá rejteni azt sem, hogy a gazdasági szektorban a régóta várt erőteljes fellendülés továbbra sem következett be, egyes gazdasági mutatók szintjeivel nemigen lehet dicsekedni, továbbra is váratnak magukra a jelentősebb volumenű külföldi (de nem csak) munkahelyteremtő jelentősebb beruházások stb. Az átlagbérek országos statisztikáján már hosszú évek óta az utolsó két hely egyikét foglalja el Hargita megye, s ez most sincs másként.
Továbbra is kedvezőtlen az arány a nyugdíjasok és az alkalmazottak száma között, s e tekintetben is igen „gyenge” Hargita megye helyezése országos szinten. És ha már az alkalmazottakról esett szó, az sem nevezhető szerencsésnek, hogy megyénk esetében a legnagyobb munkáltató a közszférai intézményrendszer (a központi és a helyi közigazgatás, a tanügyi és az egészségügyi hálózat stb.), s e tekintetben is rosszabb a helyzet, mint országos szinten. Másutt épültek közpénzből finanszírozott tömbházak, lakások (például ANL), megyénkben nemigen (de igaz, hogy esetenként sikerült tető alá hozni a szolgálati lakásokat). És folytathatnánk a sort.
Nézzük meg az alkalmazottak számának a helyzetét: az utóbbi nyolc esztendő során (hogy csak a mostani és a megelőző helyhatósági mandátumokat tartsuk szem előtt) az alkalmazottak átlaglétszáma szinte állandósult, s az 64-65 ezer fő körül volt. Az összehasonlítás kedvéért: 2011 decembere végén a hivatalos statisztika szerint az alkalmazottak száma 62 532 volt, 2015 decemberében pedig 65 195, azaz 4,8 százalékkal több. Igen ám, de ugyanakkor 2011 decemberéhez viszonyítva 2015 decemberében országos viszonylatban a növekedési arány 9,5 százalékos volt (két hónap összehasonlítása lehet, hogy ez esetben nem mérvadó, de amint már arra utaltunk, az átlaglétszám alakulása az utóbbi négy esztendő során nemigen tükröz „ígéretes” tendenciát.
Más: 2011 decemberében a Hargita megyei bruttó átlagbér 1404 lej volt, s ezzel majdhogynem a sor végén kullogtunk, mármint országos viszonylatban, az viszont 2015 decemberére 1973 lejre emelkedett. A 40 százalékos növekedés mindenképp kedvező tendenciát jelez, de nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az jobbára a minimálbér időközbeni többszöri megemelése, valamint a múlt esztendei közszférai béremelés számlájára írható. (Tulajdonképpen arról van szó, hogy Hargita megyében túlontúl jelentős arányt tesz ki a minimálbérrel fizetett alkalmazottak száma, s amennyiben nő annak kvantuma, akkor óhatatlanul megemelkedik az átlagbér szintje is.) Az országos átlagbér 2011 decemberében 2209 lej volt, 2015 decemberében annak kvantuma elérte a 2930 lejt. Ez 32,6 százalékos növekedésnek felel meg, tehát kisebb ütemű volt, mint a Hargita megyei, de ettől függetlenül megyénk a múlt esztendő decemberében is az országos lista legalsó fokán találtatott.
Vessünk egy pillantást a sokak szerint legszintetikusabbnak tartott ismérvre, az egy főre jutó GDP-re. Hargita megye esetében a 2011-es szinthez viszonyítva a tavalyi 7,6 százalékos növekedést mutat. (A 2011-es esztendei 4840 euró/főről 2015-ben 5212 euró/fő, ez utóbbi értékszint az előzetes ideiglenes adatokon számítódott ki.) Országos viszonylatban jóval iramosabb volt, nevezetesen 20 százalékos a GDP növekedési aránya (2011-ben egy lakosra számítva mintegy 6440 euró, 2015-ben pedig 7800 euró körül). Tetszik, nem tetszik, ezek a számadatok magukért beszélnek, s azt tudatosítják, hogy az éremnek ez esetben is van egy másik oldala.
Hecser Zoltán
.jpg)
 cm.jpg)