A politikai témájú kerekasztalok mellett a környezetvédelemmel foglalkozó panelbeszélgetésre is sor került az idei, 27. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban. Erdő nélkül nincs Erdély! Környezetvédők vs. famaffia – ezzel a címmel szervezték meg az eszmecserét, amely környezetvédőket, civil aktivistákat és politikusokat ültetett egy asztalhoz. A két legfontosabb téma, amely a megbeszélésen felvetődött a medvekérdés, valamint az erdők ügye volt. Mindkét témakör számos problémát rejt magában, amelyet elsősorban a rosszul meghozott törvények, valamint a politikai akarat hiánya okozza. A medvekérdés megoldása várat magára Korodi Attila parlamenti képviselő volt környezetvédelmi miniszteri minőségében vett részt az eszmecserén. Meglátása szerint, ha valahol érezhető változást hozna egy jól összeállított medvekérdést tárgyaló törvénycsomag, akkor az éppen Tusnádfürdő. A központi törvényhozás hibái két szinten is megjelennek: egyrészt képtelen olyan törvényrendszert kialakítani, amely átfogó megoldást nyújt a problémára, másrészt képtelen az ehhez hasznos uniós alapokat lehívni. – Azért kell ezt a rendszert létrehozni, hogy egybefoglaljunk minden intézményt, amely a természettel, annak védelmével foglalkozik, azoknak az alkalmazottai tudják, hogy mi a dolguk. Tisztességesen kell a medvével bánni, de a vadgazdálkodásra nagy szükség van – figyelmeztetett Korodi. A famaffia megállítását fentről kell kezdeni Hans Hedrich a segesvári Neuer Weg Egyesület alelnökeként saját feltáró munkájának eredményeit részletezve kifejtette, hogy a vezető pozíciókban dolgozó emberek mozgatják a famaffia bábjait. Ugyanakkor a rétyi fafeldolgozó üzem erdeinkre káros hatására hívta fel a hallgatóság figyelmét. Kovács Zoltán Csongor, a Zöld Erdély Egyesület elnöke az emberek mentalitásában való változást szorgalmazta, meglátása szerint több felelősséget kellene vállalnunk magunkra ahelyett, hogy mindent a politikusokra kennénk. „Hatékony eszköz lenne a jármű elkobzása” Korodi Attila az Erdőradar kezdeményezést, illetve ennek továbbgondolt változatát, az Erdők felügyelője alkalmazást jónak tartja, de a probléma lényegét abban látja, hogy a belügyminisztérium munkája nem átlátható, emiatt nem lehet nyomon követni, hogy a falopások bejelentése után mi történik a tettessel. Erre kell minél előbbi megoldást találni, továbbá folytatni kell a digitális követőhálózat fejlesztését, illetve politikai akarat szükséges a tavalyi erdészeti kerettörvény gyakorlatba ültetéséhez. – Sokat jelenthet a kihágásokat szabályozó, most készülő törvény is. Véleményem szerint a bűntényben felhasznált jármű elkobzása lehetne hatékony eszköz a maffia megfékezéséhez – jegyezte meg Korodi Attila. Márk Boglárka