Hirdetés

Az alvási apnoe is kizáró ok lehet

HN-információ
Miniszteri rendelettel egészítette ki az Egészségügyi Minisztérium azoknak a fizikai és mentális készségeknek a jegyzékét, amelyek szükségesek ahhoz, hogy valaki hajtási engedélyt szerezhessen Romániában. A gyakorlatba ültetés viszont előreláthatóan nem lesz egyszerű. [caption id="attachment_14675" align="aligncenter" width="620"]ARP_8332 A közlekedési szabályokkal ismerkednek a tanuló vezetők. Nem mindenki kaphat hajtásit[/caption] Nem állítható ki, illetve nem újítható fel a hajtási engedély azon személyek számára, akik súlyos neurológiai elváltozásoktól szenvednek, csak akkor, ha a kérésüket egy erre engedélyezett szakorvos jóváhagyásával alátámasztják – áll az október 20-i Hivatalos Közlönyben megjelent egészségügyi miniszteri rendeletben. Dr. Péter Sándor csíkszeredai ideggyógyász főorvos szerint ebben sok újdonság nincs. Kizáró okok – Eddig sem írtuk alá a kérelmüket azoknak, akik nyilvántartott epilepsziások, Parkinson-kórban szenvednek, vagy éppen különböző agydaganatuk van, még akkor sem, ha a daganat jóindulatú, de megtörténhet, hogy epilepsziás rohamot vált ki. Nem kaphatják meg az aláírásunkat azok a szklerózis multiplexben szenvedők, akiknek betegségük folytán a mozgásfunkcióik már hanyatlottak, vagy azok az agyi érkatasztrófán átesett betegek, akiknél a károsodás olyan mértékű, hogy akadályozza a vezetést – sorolta a szakember. Az új szabály azt mondja, hogy a központi, illetve perifériás idegrendszert érintő zavarok esetén, amelyek érzékszervi, illetve mozgásszervi elváltozásokhoz vezetnek, vagy érintik az egyensúlyt és koordinációt, csak azzal a feltétellel állítható ki vagy hosszabbítható meg hajtási engedély a kérelmezőnek, ha periodikus ellenőrzéseken követik állapota változásait. Az apnoe is felkerült a listára Újdonság, hogy az alvási ap­noe is felkerült azoknak a kórképeknek a listájára, amelyekre az említett miniszteri rendelet vonatkozik. Az alvási apnoe tulajdonképpen egy alvászavar, amelynek folytán az alvás idején a beteg légzése egy időre abbamarad. – A betegség hátterében az áll, hogy a nyúltagyban lévő légzőközpont, amely érzékeli a vér oxigén- illetve szén-dioxid-szintjét és ennek megfelelően szabályozza a légzés ritmusát, valamilyen okból kifolyólag, bizonyos szinten elveszítette az érzékenységét, és éjszaka nem érzékeli a vér magas szén-dioxid-szintjét. Emiatt történik az, hogy a beteg relatív hosszú ideig nem vesz levegőt – magyarázta a betegség hátterét dr. Péter Sándor. Azt mondja a jogszabály, hogy azon hajtási engedélyre pályázók esetében, akiknél felmerül az apnoe gyanúja, speciális vizsgálatot kell elvégezni, és csak ezután állítható ki az a bizonylat, amely alapján megkaphatja a jogosítványt. Saját bevallásra? Az alvási apnoe viszont lehazudható – véli az ideggyógyász. Tehát a hajtási engedélyért folyamodónak a lelkiismeretére van bízva, hogy bevallja-e az orvosnak, ha ezzel az alvászavarral küzd, az ugyanis kizárt, hogy minden potenciális gépkocsivezetőt alávessenek a speciális, egész éjszaka tartó, az alvást különböző műszerekkel megfigyelő vizsgálatnak. A miniszteri rendelet azt is kimondja, hogy azoknak az alvási apnoéban szenvedőknek, akik igazolni tudják, hogy kezelés alatt állnak, ezáltal állapotuk javult, tehát nem szenvednek a reggeli fáradtságtól, mindezt igazoló orvosi papír alapján a hajtási engedély kiállítható. Feltétel viszont, hogy meghatározott időközönként orvosi vizsgálatra kell jelentkezzenek. Forró-Erős Gyöngyi


Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!