Hétfői lapszámunkban már boncolgattuk a költségvetés-végrehajtásra vonatkozó ama szokásos helyzetjelentést, amelyet a minap hozott nyilvánosságra a közpénzügyi minisztérium. Finomvegyes képet nyerhettünk átolvasva azt a helyzetjelentést, s bizonyos következtetéseket a magunk részéről is megfogalmaztunk. Most, hogy visszatérünk a költségvetés-végrehajtás alakulására, annak megvan a maga oka: hétfőn este az államelnök egy viszonylag terjedelmes sajtónyilatkozatában azt úgymond darabokra tépte, komoly kifogásokat és bírálatokat fogalmazva meg, egyszersmind ostorozva a kormánypárt programját. Néhány órával később ugyancsak hevesen reagált Liviu Dragnea az egyik kereskedelmi hírtelevíziónak adott interjúja során. S ilyenképpen újra fellángolt a kormánypárt, a kormány és az államelnök közti nyilatkozatháború. Klaus Johannis államelnök nyilatkozatát azzal kezdte, hogy aznap (azaz május 7-én) közölték a költségvetés végrehajtására vonatkozó adatokat, s erre megkésve került sor. Furcsállandó ez az állítása, ugyanis a közpénzügyi minisztérium honlapján ugyan némi késéssel, de a múlt hónap utolsó munkanapján jelent meg a szóban forgó közpénzügyi minisztériumi helyzetjelentés. Ezek szerint az államelnök háza táján valamilyen időzavar következett be. A lényeg viszont más, nevezetesen az, hogy Johannis államelnök valósággal ostorozta azt a helyzetet, amely kialakult az első évnegyed végére a konszolidált költségvetés végrehajtása tekintetében, de ezzel összefüggésben élesen bírálta a szociáldemokrata párt kormányprogramját is, illetve annak előirányzatai teljesítési módját. Ez utóbbi kapcsán azt hangoztatta, hogy a jelenlegi kormány programja „már első perctől az elemi gazdasági logika ellentétes oldalán leledzett”. Hozzáfűzte azt is, hogy az, amivel megpróbálkozott és amivel továbbra is próbálkozik a PSD, nem más, mint „gazdasági mágia”. Ez pedig annak okán, mert az adók csökkentése, a bérek növelése és számos más dolog véghezvitele egy olyan egyenletet jelentett, amely nehezen oldható meg, és végső soron nem jelentett egyebet, mint illúziók kergetését. A bérek kapcsán elmondta, hogy még azok is elégedetlenek, akik esetében az növekedett, ugyanis a költségvetési szektorban 25%-os béremelést ígértek, de az papíron maradt, mert a társadalombiztosítási hozzájárulások átruházása nyomán ténylegesen nem emelkedtek a bérek. (Az államelnöki meglátás kapcsán egy pontosítás mindenképp kikívánkozik: a bruttó bérek ugyan növekedtek, de a már említett okból kifolyólag a nettó bérek nemigen, s feltételezhető, hogy az államelnök ez utóbbiakra kívánt utalni.) Nyomatékolta továbbá azt is, hogy a dolgok ilyenszerű alakulása nem jelent egyebet, mint „az ország jövőjének az elzálogosítását”. A költségvetés-végrehajtás kapcsán mindenekelőtt azt nyomatékolta, hogy a kormányzatnak nem sikerült semmiképpen sem a gazdasági növekedést belevinni a jövedelmek növekedésébe. Ezzel kapcsolatosan azzal példázódott, hogy a 2017-es esztendőben a gazdasági növekedés több mint 7%-os volt, de szinte meglepetésszerűen a bevételek 3 milliárd lejjel kisebbek voltak, mint azok, amelyek a kormánypárt saját programjában szerepeltek. Év kezdeti „üzemzavarok” Az államelnök szerint az idei esztendő első évnegyedében sem javult a helyzet: névleges értékben a költségvetési bevételek teljes összege közel 5-4,5%-kal maradt a kormány által beprogramozott értékszint alatt. Különösen aggasztónak találta azt, hogy a fiskális bevételek, amelyeknek a gazdasági növekedése közepette gyarapodniuk kellett volna, 5%-kal elmaradtak az előirányzott, azaz beütemezett szinttől. Mi több, azok nem érték el a múlt esztendő első évnegyedében realizált bevételek szintjét sem. Kitért arra is, hogy amikor a 2018-as esztendei költségvetést tárgyalták, a maga részéről azt hangoztatta, hogy túlzott optimizmusnak adta tanújelét a kormány, mármint az áfából származó várható bevételek tekintetében. Emlékeztetett arra, hogy a szóban forgó bevételek tekintetében a kormánypárt 16%-os bővüléssel számolt, de az első évnegyedben azok 9%-kal a beütemezett szint alatt maradtak. Hasonlóképpen alakultak a dolgok a jövedéki adóból származó bevételek tekintetében is, az európai alapok lehívása pedig igazi kudarcot jelentett a szociáldemokrata párt számára, ugyanis a bevételi oldalon azok 37%-kal maradtak el a beütemezett értéktől. Egy szó mint száz, a dolgok ilyenszerű alakulása okán Johannis államelnök határozottan kijelentette: „Feltétlenül le kell mondania Dăncilă asszonyságnak azért, hogy helyet csináljon egyes kompetens és felelős embereknek! És ebben az összefüggésben egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy Dragneának és az övéinek semminemű megoldásuk nincs egy jó és hatékony kormányzás végett.” Hazugságlista A kormánypárt elnöke szinte azon nyomban reagált Klaus Johannis államelnök sajtóközleményére, s az egyik kereskedelmi hírtelevíziónak adott interjúja során cáfolta a nyilatkozat tartalmát. Többek között a következőket hangoztatta: „Az összes gazdasági számadat szerint növekedésben vagyunk, a fejlődés pozitív irányú, és nem állunk itt meg. Az államelnöki botlasztások ellenére ez a kormány gyakorlatba fogja ültetni a kormányprogramot. Az elnök e kirohanásának másabb célja volt, az, hogy megindokolja Dăncilă asszonyság lemondására vonatkozó kérését, azt összekapcsolva hamis gazdasági számadatokkal és különböző hazugságokkal. Nagyon nehéz, hogy ne értsük meg az elnöknek a politikai beavatkozását, márpedig alkotmányossági szempontból Románia elnökének ezt nem szabadna magára vállalnia.” Hozzáfűzte azt is, hogy az állandóan ismételt hamis információkból kifolyólag az emberek zavarodottakká válnak. Ami pedig a kormányfő lemondását illeti, azt hangoztatta, hogy arra nem kerülhet sor az annak okán, hogy az államelnököt zavarja egy olyan kormányprogram, amelynek kedvező a hatásmechanizmusa és az komoly gazdasági növekedést generál. Dragnea pártelnök a szóban forgó interjút megelőzően is nyilatkozott a sajtó képviselőjének többször is, például a kormánypárt csúcsvezetésének kora délutáni megbeszélését követően. Arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy miként vélekedik a jegybank ügyvezető tanácsának ama aznapi döntéséről, miszerint megemelte az alapkamat szintjét, érdembeni választ ugyan nem adott, de megemlítette: ő arról már előzetesen értesült, nevezetesen annak a múlt csütörtöki találkozónak a során, amelyre a parlamentben kerül sor Dăncilă kormányfő jelenlétében közte és a jegybank csúcsvezetése között. Némileg furcsállandó a pártelnök „jólértesültsége”. Mondjuk ezt annak okán, hogy egy titkosított kormányzati memorandumról is először értesült, most pedig az alapkamat emeléséről. Ez utóbbi esetében már csak azért is furcsállandó ez az értesülés, mert az alapkamat megemeléséről nem a jegybank kormányzója és első kormányzóhelyettese dönt, hanem titkos szavazással az ügyvezető tanács. Magyarázkodás A minap hírt adtunk arról, hogy a költségvetés-végrehajtás kapcsán egy friss információ is napvilágot látott: az Országos Adóügynökség (ANAF) gyorsjelentése szerint április folyamán bizonyos tekintetekben egy kedvező tendencia következett be, s így például egyes adónemekből több folyt be, mintegy feledtetve az első évnegyedi mínuszokat. Ebben az összefüggésben utalhatunk arra is, hogy az ANAF elnöke, Ionuț Mișa elismerte, hogy márciusban a költségvetés bevételi oldalán nem sikerült teljesíteni a programot, mintegy 1,3 milliárd lejes „kiesést” jegyezve. Ezt többek között azzal magyarázta, hogy egyes dohányipari cégek és importőrök késve nyilatkoztak a jövedéki adóról és azok befizetése tekintetében is késedelmet jegyeztek. Áprilisban viszont sikerült ezt a csorbát kiküszöbölni. Ami az áfát illeti, az abból származó bevételek négy hónap viszonylatában ugyan 1%-kal növekedtek 2017 azonos időszakához viszonyítva, de ugyanakkor az abból származó bevételek 11%-kal maradtak el az előirányzott értékszinttől. Szerinte az elkövetkező hónapok során sikerül majd eleget tenni a költségvetés bevételi oldalán előirányzottaknak, s ugyanakkor nem következhet be 3%-ot meghaladó költségvetési hiány. Rovana Plumb európai alapokért felelős miniszter tegnap délelőtt azt nyilatkozta, hogy Johannis államelnök kellene hagyja dolgozni a kormányt, s nem kellene mondva csinált érvek mentén akadékoskodnia. Ami pedig az európai alapok lehívását illeti, nyomatékolta, hogy a problémák rendeződtek, s azokat illetően a közeljövőben nem lesz fennakadás, felvázolva azokat a programokat is, amelyek vonatkozásában érkezőfélben vannak a vissza nem térítendő uniós támogatások. Gabriela Firea, a kormánypárt egyik alelnöke, Bukarest főpolgármestere szemrehányást tett az államelnöknek, kifogásolva a sajtónyilatkozataiban használatos hangnemét, és rosszallta, hogy annak idején nem rosszallta azt a módot, ahogyan sor került a 2016-os esztendei költségvetés végrehajtására a technokrata kormány, az általa kedvelt Cioloș-kormány idején. A sajtótájékoztató elmaradt A már említett hétfő esti interjúja keretében jelentette be Liviu Dragnea, hogy kedden (azaz a tegnapi nap folyamán – sz. m.) Viorica Dăncilă kormányfő sajtókonferencián részletesen fogja ismertetni azokat a szám- és tényadatokat, amelyek révén bebizonyíthatja, hogy Klaus Johannis sajtónyilatkozata teletűzdelt hamis és téves adatokkal, ugyanakkor azt, hogy Johannis államelnök szándékosan ferdített. Hozzáfűzte azt is, hogy erről a sajtókonferenciáról egyeztetett a kormányfővel. Erre a sajtókonferenciára viszont végül is nem került sor, feltételezhető, annak okán, hogy a kormányfőt a tegnapi nap folyamán igen-igen lekötötte, elfoglalta az egészségügyi érdekképviseletekkel lefolytatott igen hosszas és feszült hangulatú egyeztetés. Az esti órákban viszont megszólalt a költségvetésért és közpénzügyekért felelős kormányfőhelyettes, Viorel Ștefan, aki a kormány nevében vázolta fel az érem másik oldalát, nevezetesen azokat a pozitívumokat, amelyek megmutatkoztak a kormányprogram teljesítése során. Érveket is felsorakoztatott (többé-kevésbé sikeresen), de az általa megfogalmazottak, elhangzottak tükrében sem mondhatnánk mást, hogy a dolgok sokkal bonyolultabbak, mint ahogy azt sokan elképzelik. Ilyen összefüggésben utalnunk kell arra is, hogy a most háborúskodó feleknek el kell ismerniük: az éremnek két oldala van… Hecser Zoltán