Országszerte több oltóközpontot bezárnak, illetve átszerveznek, így Hargita megyében is lesznek változások. A legfontosabb tudnivalókról, illetve az eddig tapasztalt oltási hajlandóságról kérdeztük dr. Tar Gyöngyit, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetőjét. Az intézményvezető hangsúlyozta: mindenki felelős a saját egészségéért, és a járványhelyzet súlyosbodása előtt kellene élni az oltás nyújtotta lehetőséggel. Valeriu Gheorghiţă, a Covid-19 elleni oltáskampányt koordináló bizottság vezetője kedden bejelentette: országszerte több oltóközpontot bezárnak, máshol pedig csökkentik a munkaprogramot. A Hargita megyét érintő változásokról dr. Tar Gyöngyit, a megyei egészségügyi igazgatóság vezetőjét kérdeztük, aki elmondta: nem tervezik az itteni központok megszüntetését, átszervezésekre viszont számítani kell. – Sajnos nem jellemző a prevenció térségünkben, így arra számítunk, hogy mindazok, akik még különböző okok miatt nem igényelték az oltást, a járvány súlyosbodásával hirtelen érdeklődni kezdenek. Fel kell készülnünk egy esetleges kríziskezelésre, szükség lesz még az oltóközpontokra – jelentette ki dr. Tar Gyöngyi. Hozzátette: Hargita megyében a központok hatékonyságának elemzése nem most kezdődött el, erre példa Szentegyháza, ahol kezdetben kizárólag AstraZeneca vakcinát lehetett igényelni, mára viszont már Pfizer oltóanyag érhető el. – Folyamatosan egyeztetünk az oltóközpontok vezetőivel és reagálunk az aktuális helyzetekre. Azt szeretnénk, ha minél többen igényelnék a vakcinát, de tudjuk azt, hogy vidéken alacsony az átoltottság, így mozgó oltópontokat indítunk el megyeszerte. Ezen a héten például Csíkszentgyörgyön lehetett igényelni a Pfizer-BioNTech és Johnson&Johnson vakcinát, a hétvégén Tusnádfürdő, jövő héten pedig Dánfalva következik – részletezte a megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője. Elmondta: amíg a városi központok munkatársai vidéken oltják be az embereket, ideiglenesen felfüggesztik az adott központot, azaz nem tart addig nyitva. A változásokat az igazgatóság honlapján, valamint az online programálási felületen is közzéteszik. Máig sok a félreértés Dr. Tar Gyöngyi arra számít, hogy lesznek félreértések, hiszen sokak számára máig sem világosak az oltáskampány többször közzétett és elismételt részletei. – Számomra megdöbbentő az, hogy az emberek még mindig nem tudják azt, hogy nem kötelező a programálás, ha valaki oltást szeretne. Ahogy azzal sincsenek tisztában, hogy már a 12. életévüket betöltöttek is jogosultak a vakcinára. Ezek alapján eléggé valószínű, hogy sokakhoz nem jut majd el az a hír sem, hogy bizonyos oltóközpontok ideiglenesen bezárnak, amíg a munkatársaink vidéken dolgoznak – közölte. Egyébként, az eddigi tapasztalatok alapján egy helységben jellemzően naponta 100-120 embert lehet beoltani ezzel a módszerrel. Ugyanakkor a családorvosok jóval kevesebb, körülbelül napi tíz embernek adják be a vakcinát megyeszerte. – A családorvosi rendelőkben nemcsak az oltás, de a napi betegellátás is működik. Ezzel tisztában vagyunk, és emiatt nem elég hatékony ez a módszer. Ki lehet számolni, hogy egy hatezer lelkes községben mennyi időbe telne, amíg egy családorvos tízesével beoltja Covid-19 ellen a pácienseit. Világos, hogy más opciókra is szükség van – avatott be dr. Tar Gyöngyi. Kiemelte: az emberek széles körű távolmaradása több lépcsőben magyarázható. Az egészségügyi műveltség a kulcs A vakcinára jogosult romániai lakosság 25 százaléka kapott ez idáig koronavírus elleni oltást, a társadalom jelentős része azonban nem élt a lehetőséggel. A Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője szerint az elmúlt hónapokban jellemző volt az állandó kifogáskeresés a lakosság részéről. Rámutatott: csak az nem olttatja be magát, aki nem akarja. – Többféle vakcina is elérhető, ráadásul többféleképpen is lehet igényelni ezeket. Minden előzetes kritikára reagáltunk, és kialakítottuk azt a rendszert, amelyre a legnagyobb igény volt. Sajnos azt tapasztaljuk, hogy a megelőzést csak nagyon kevesen tartják fontosnak, és ennek oka az alacsony szintű egészségügyi műveltség – mutatott rá dr. Tar Gyöngyi, aki leszögezte: csak nagyon kevesen értik az oltások hatásmechanizmusát, ezért népszerűbben a találgatások, és az álhírek országszerte. – A gazdasági fejlettség és az iskolázottság mértéke erős korrelációt mutat az átoltottsági aránnyal. Ezt nem lehet vitatni. Ráadásul már korábban is jellemző volt a távolmaradás a lakosság részéről az ehhez hasonló helyzetekben. Például a különböző szűrőprogramok nyújtotta lehetőséggel sem élnek azok, akik ingyenesen vehetnek részt a vizsgálatokon. Hiába tudjuk azt, hogy sok esetben életmentők – taglalta. A Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője hangsúlyozta: a következő hullám mértéke attól függ, hogy a lakosság mennyire együttműködő, és hányan élnek az oltás nyújtotta lehetőséggel. – Felelősek vagyunk egymásért, de főként önmagunkért. Amíg nem törődünk a saját egészségünkkel, és másokat hibáztatunk a saját magunknak okozott károkért, nem várhatunk változást! – hívta fel a figyelmet dr. Tar Gyöngyi.

Keresztes Bea