A nagy port felverő február 4-i kormányülésen elfogadott sürgősségi kormányrendeletek között van egy hangzatos és sokat ígérő megnevezésű is: az Országos Adóügynökség (ANAF) tevékenysége jobbítása és reorganizációja érdekében meghozandó egyes intézkedésekre vonatkozó 2020/24-es. Ebből a megnevezésből arra lehetne következtetni, hogy valami gyökeres változást hozó intézkedést lépett meg a kormány. A kormányrendelet – amely egyébként a Hivatalos Közlöny február 12-i számában jelent meg –, megindokolási szövegrészében többször is utalás van arra, hogy annak meghozatalát a költségvetési bevételek begyűjtése hatékonyságának a fokozása teszi szükségessé. Továbbá említést tesznek arról is, hogy a kormányprogram gyakorlatba ültetése feltételezi a költségvetési bevételek gyarapítását, s azzal egyidejűleg a kiadások csökkentését. Következésképpen azt feltételeznénk, hogy a kormányrendelet az adóhatóság tevékenységének az eredményesebbé tételét tűzte ki célul. Ebben az összefüggésben azonban azt is megjegyeznénk, hogy a hangzatos megnevezés egy kissé fura, mert általában egy cég, egy intézmény vagy egy testület tevékenységének a reorganizációjáról akkor beszélünk, amikor azt a jobbítás szándéka vezérli. Tehát fölösleges szó-, illetve jelzőhalmozással szembesülhetünk a kormányrendelet megnevezése tekintetében. De lássuk, az mit tartalmaz. Tulajdonképpen egyes „sajátságos funkciók” megszüntetéséről van szó, azokról, amelyek az Adócsalás-ellenes Vezérigazgatóság esetében fungáltak, s aminek a nyomán lehetővé válik a személyzet újraelosztása, esetleges karcsúsítása is. Ezzel kapcsolatosan, illetve ennek okán az ANAF-nak ezentúl nem lesz négy helyettes államtitkári rangú alelnöke, csak három. Természetes, hogy azoknak, akárcsak az ügynökség államtitkári rangú elnökének, meglesz a maguk kabinetje, ugyanolyan személyzeti állománnyal, mint eddig. „Akadálymentesítés”… A szóban forgó funkciók megszüntetése tehát az adóügynökség keretében működő jogi személyiség nélküli Adócsalás-ellenes Vezérigazgatóságot érinti. Azt ezentúl nem egy alelnök koordinálja, hanem másvalaki, de a sürgősségi kormányrendelet szövegéből az nem derül ki, hogy ki is lesz az a tisztségviselő. A vezérigazgatóság berkeiben vannak köztisztviselői és szerződéses (közalkalmazotti) tisztségek, a jogszabály szövegéből viszont kikerültek az olyan funkciók, mint a csalásellenes felügyelő, csalásellenes főfelügyelő és megszűntek a csalásellenes vezérfelügyelői és csalásellenes vezérfelügyelő-helyettes funkciók. Tehát felügyelő nincs, hanem csak egy ellenőrzési jogkörrel felruházott köztisztviselő, akinek továbbra is lesz egyenruhája, megkülönböztető kitűzője, esetenként fegyvere vagy egyéb önvédelmi eszköze, valamint kommunikációs eszköze. Ugyanakkor, a törvény értelmében, szolgálati feladataik teljesítése során civil öltözéket is viselhetnek. Az eddig hatályos jogszabály, nevezetesen a 2013/74-es sürgősségi kormányrendelet előírásai közül törülték azokat az előírásokat, amelyek a csalásellenes felügyelők alkalmazására, előléptetésére stb. vonatkoznak. Nem véletlenül, mert a most megjelent sürgősségi kormányrendelet értelmében ezek a funkciók megszűnnek. A kinevezés megszűnése után az érintett személyek visszakerülnek azon köztisztviselői funkciókba, amelyeket kinevezésük előtt betöltöttek. A többi csalásellenes felügyelő esetében alkalmazandók lesznek a közigazgatási törvénykönyvre vonatkozó 2019/57-es sürgősségi kormányrendelet előírásai. Besorolásukra más köztisztviselői funkciókba a vonatkozó törvényes előírásokkal összhangban és az azok megszabta határidőkig kerül sor. Bérezésük tekintetében a mérvadó a közszférai bérezési kerettörvény, a 2017/153-as törvény lesz. A fenti intézkedésekkel összhangban módosultak a fiskális eljárási törvénykönyv egyes előírásai is, így például ezentúl az operatív és a rajtaütésszerű ellenőrzéseket az adócsalásellenes vezérigazgatóság keretében tevékenykedő köztisztviselők végzik, az eddigi megfogalmazásban a csalásellenes felügyelők feladatköre volt ez, de hát ilyen funkció ezentúl nem lesz. A jövő zenéje… A minap megjelent és hatályba is lépett sürgősségi kormányrendelet megindokolási szövegrészében utalás van arra is, hogy az abban szereplő intézkedések gyakorlatba ültetése 1-4 hónapot is igénybe vehet. Ez valószínűsíthető, ha szem előtt tartjuk a jogszabálynak az V-ös szakaszát, amely értelmében az Országos Adóügynökség (beleértve a csalásellenes struktúrát is) megszervezésére, működési módozatára és létszámára vonatkozó kormányhatározatot március 13-mal bezárólag kell meghozni. Ugyanakkor a személyzet besorolására (a jóváhagyott, pontosabban jóváhagyandó létszámkeretbe és az új szervezési struktúrába) azon feltételek és határidők betartása közepette/között kerül sor, ahogy azt előírják a hatályos jogszabályok. Ezek szerint az még a jövő zenéje, hogy miként is fog festeni az Országos Adóügynökség, mert arról nem sok eligazítást ad a mostani sürgősségi kormányrendelet. Egy dolog azonban biztos: február 13-tól kezdődően hatályon kívül helyeződött azon utólag módosított és kiegészített 2013/677-es kormányhatározat, amely révén jóváhagyták a sajátos köztisztviselői, a csalásellenes felügyelői funkciók elfoglalására vonatkozó versenyvizsgák vagy vizsgák lebonyolítási szabályzatát. Még egy dolog biztos: a most hatályba lépett sürgősségi kormányrendeletből nem derül ki, hogy annak előírásai gyakorlatba ültetése miként vezethet el a költségvetési bevételek fokozódásához. Lehet annak folytán, hogy a megszüntetett funkciók egyike-másika igen magas bérrel járt, és egyéb juttatásokkal is. Ugyanakkor a „sajátságos funkciók” kivezetése akadálymentesíti az utat az el- és átmozdítások előtt. Sőt, hozzásegíthet a személyzet átcsoportosításához, annak létszámbeli növelése nélkül. Emlékeztetnénk: nem egészen egy évvel ezelőtt az akkori pénzügyminiszter létszámgyarapítást tartott lehetségesnek, utódja viszont ennek ellenkezőjét.

Hecser Zoltán