szórványos felhőzet
erős felhőzet
kevés felhő
tiszta égbolt
Átadták az Orbán Balázs-díjakat
Kovászna megyéből Nt. Márkus András szentszéki tanácsos, címzetes esperes, őrkői plébános, Hargita megyéből Nagy Zoltán székelyudvarhelyi hitoktató, a Márton Áron életéről szóló filmes monográfia alkotója, Maros megyéből Ft. Oláh Dénes marosvásárhelyi főesperes-plébános vehette át idén az Orbán Balázs-díjat hétfő este Sepsiszentgyörgyön, a Krisztus Király-templomban tartott ünnepségen.
[caption id="attachment_37910" align="aligncenter" width="2000"]
Borboly Csabától veszi át a díjat Nagy Zoltán[/caption]
A Hargita, Maros és Kovászna megyei önkormányzatok által létesített Orbán Balázs-díjakat adták át hétfő este Sepsiszentgyörgyön, a Krisztus Király-templomban szervezett díjátadási ünnepségen. A három székelyföldi megyei önkormányzat elnökei mellett jelen voltak Bihar és Szatmár megye magyar tanácselnökei, Pásztor Sándor és Pataki Csaba, valamint Ráduly Róbert Kálmán és Antal Árpád, Csíkszereda és a vendéglátó Sepsiszentgyörgy polgármestere mellett részt vett az eseményen Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere is.
Elsőként Tamás Sándor szólt az egybegyűltekhez, hangsúlyozva, hogy Székelyföld szerencsés helyzetben van, hiszen mindig voltak olyanok, akik példamutatásukkal és munkájukkal világítótoronyként mutatták az utat, közöttük előkelő helyet foglal el Orbán Balázs, akit méltán neveztek a legnagyobb székelynek.
– Róla neveztük el azt a díjat, amit már hatodik alkalommal adunk át Székelyföld elismert személyiségeinek. A tömör ezüst, gyönyörű kivitelezésű érmét – a Márton Áron Emlékév jegyében – idén olyan személyiségek kapják, akik nem csak hitbéli, hanem kiemelkedő lelki és közösségi pásztorai híveiknek, egyházközségüknek. Munkájuk mellett önként vállalnak olyan hiánypótló szociális, társadalmi és ifjúsági tevékenységet, amely elismerést érdemel – mondta el a háromszéki tanácselnök.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke beszédében rámutatott: az Orbán Balázs-díjjal olyan személyiségeket tüntetnek ki, akik nem utasítják el a munkát, nem futamodnak meg a nehézségek elől, olyanokat, akik kultúránkat éltetik.
– Márton Áron arra figyelmeztet, hogy a közös származás és a közös nyelv szükséges, de nem elegendő összekovácsoló erő, társulnia kell hozzá a kultúrának is, ahhoz, hogy megtartó erő legyen. Idén majd’ mindent a Márton Áron Emlékév fényében, annak részeként végzünk, hogy ébren tartsuk legendás püspökünk emlékezetét, hogy kövessük tanítását. Mai ünnepünk is kimagasló esemény kíván lenni, ugyanis a három közigazgatási egységbe tagolt székely-magyarság közösen, együtt, közösségként kívánja figyelmével kitüntetni jeles személyiségeit – fogalmazott a Hargita megyei elöljáró.
Beszéde végén megemlékezett a múlt héten elhunyt Kovács Piroskáról, a székely kapuk Europa Nostra nagydíjas megmentőjéről, aki elsőként kapta meg az Orbán Balázs-díjat, 2011-ben.
– Sokszoros ünnep ez nekünk, hisz két olyan személyiség előtt is tisztelgünk egyben, akik mindketten hittek abban, hogy az igazság és az emberi méltóság mindenek felett való, és akik mindketten áldozatos munkával erősítették Erdélyt, erősítették Székelyföldet. Márton Áron püspök jelmondatául a »nem futamodom meg a munkától« mondatot választotta, és ehhez méltóan vezette egyházát. Tudjuk jól, hogy napjainkban hasonló kiállásra és hasonló eltökéltségre van szükségük a vezetőknek, hasonló szilárdsággal kell megvetni a lábunkat és képviselni érdekeinket, erősíteni Székelyföldet – hangsúlyozta ünnepi beszédében Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának elnöke.
Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja köszöntőjében az összefogás erejéről, az „egymásba kapaszkodás” szükségességéről beszélt, példatörténetei is az együttműködés eredményességére mutattak rá, kiemelve, hogy most, amikor üldözik a székely szimbólumokat, Sepsiszentgyörgyön a templomok udvarán húzzák fel a székely zászlót, tehát fontos nemzeti kérdésekben a politikum és egyház kölcsönös támogatása.
Elsőként Oláh Dénes marosvásárhelyi főesperes vehette át a díjat.
– 2014-ben abban a kegyelemben részesült, hogy őt kérték fel a csíksomlyói búcsú szónokának. Ebben a beszédében mondta a következőket: „Nekünk keresztényként lehet és kell magyarnak maradni, és magyarként kell a keresztény hitet megélni, mert egyébként elárultuk azt a közösséget, amely bennünket emberré formált, amely hazát, hitet, és nem is akármilyen kultúrát és civilizációt adott.” Munkáját, igyekezetét ez a vallomás fémjelzi. Papi jelmondatát Izajás prófétától kölcsönözte, és így hangzik: Itt vagyok, Uram, engem küldj! 2015 őszén, 67 évi szünet után, újraindult Marosvásárhelyen a katolikus oktatás. Dr. Tamási Zsolt igazgató következetes és tántoríthatatlan küzdelmének és Oláh Dénes imahátteret biztosító igyekezetének beért a gyümölcse – emelte ki laudátora, hozzáfűzve: – Ezt tartja élete legszebb jutalmának. Az iskoláért vívott küzdelemben folyamatosan Márton Áron püspök közbenjárását kérte. Megvalósulását, túl az emberi igyekezeten, neki tulajdonítja. Vallja, hogy az elhívás sohasem az alkalmasságot, hanem a küldő Isten kegyelmét jelenti.
Hargita megyéből Nagy Zoltán hitoktató kapta az Orbán Balázs-díjat.
– Munkássága széles körben ismert és szakmai körökben elismert, személye azonban mindvégig a háttérben maradt – hangzott el méltatásában. – Fáradhatatlan tevékenysége, időt és energiát felemésztő ténykedése, áldozatos munkája középpontjában Márton Áron püspök áll, két évtizednél hosszabb ideig végzett kitartó munkálkodásának eredménye pedig egy rendhagyó vizuális produkció: A Hegy című öt és fél órás kép- és hanganyag, amelyet DVD-n láthat a nagyközönség, és amelyet 22-23 esztendős önzetlen előkészítő munka előzött meg.
Elhangzott az is, hogy Erdély legendás püspökének egyik életrajzírója, Virt László szociológus Nagy Zoltán művét Márton Áron filmes monográfiájának tartja. Virt szerint az alkotó „hittanár, tehát világi lelkipásztor. Akiket megszólaltatott, azok jórészt maguk is lelkipásztorok. Nagy Zoltán művében a közösségét egybetartó lelkipásztor Márton Áron jelenik meg, a lelkipásztor, aki évtizedek óta – máig! – gondolkodást és életet formál Erdélyben, és már egyre inkább Erdélyen kívül is”.
Kovászna megyéből Nt. Márkus András címzetes esperes, őrkői plébános kapta az Orbán Balázs-díjat, laudációját Ft. Hajdú János főesperes-plébános olvasta fel, a következő mottóval: „Nem az a nagy, aki magát ajánlja, hanem akit az Isten ajánl!”
– Jelenleg kb. 5000 cigány hívének lelkipásztora, akiket a Szeretet Misszionáriusai nővéreivel mint munkatársakkal vezet az Istenes úton, az üdvösség felé. Az országban és a gyulafehérvári főegyházmegyében is egyedüli lelkipásztor, aki az egyetlen cigány plébániát vezeti már 20 éve – hangzott el a laudációban. – Az anyaországtól munkája elismeréseként kapta az Apor Vilmos emlékérmet. Dr. Jakubinyi György érsek címzetes esperesi címmel ismerte el áldozatos és kitartó munkáját. Jelen kitüntetés is jelezze az elismerést a nem könnyű és sokszor hálátlan lelkipásztori munka miatt. Köszönjük, hogy felfigyeltek Rá, értékelik nem látványos, de mégis nagyon fontos, hasznos és kitartó munkáját. További életéhez és munkájához Isten áldását kérjük. Adja az Úr, hogy az elhintett evangéliumi mag a cigány lelkekben is megfoganjon s bő termést hozzon – hangsúlyozta Márkus atya méltatója.
A díjátadó ünnepséget a Tiberius kvartett koncertje színesítette.
[box type="shadow" ]Márton Áron és 1956 az októberi Székelyföldben
Az egyháznak láthatóbb támogatást kellene nyújtania Márton Áron püspök román anyanyelvű kutatóinak, mert fennállhat a veszélye, hogy a szekus vádiratokra építve torz képet festenek a püspökről a rosszindulatú tanulmányok, cikkek. A görögkatolikus egyház passzivitása sem biztató – vélekedtek a Székelyföld folyóirat októberi lapszámának tegnapi bemutatóján. Az idei csíkszentdomokosi Márton Áron-konferencia újdonságnak számító anyagaiból olvashatnak a Székelyföld folyóirat októberi számában, de az 1956-os forradalom is kiemelt témája a friss lapszámnak. A szerkesztőségben tartott tegnap esti bemutatón Lázár Csilla, a szentdomokosi Márton Áron Múzeum igazgatója bemutatta azokat a kutatási eredményeket, amelyeket az idei konferencián először ismertettek az előadók. Prezentációjának legvégén Denisa Bodeanu Prahova megyei történész munkásságát méltatta, aki fáradhatatlan és hiteles kutatója Márton Áronnak. Kifejezte: a római katolikus egyháznak Bodeanut és a hozzá hasonló indíttatású román történészeket láthatóbban kellene támogatnia, mert már volt példa arra, hogy a vádiratokból kiindulva román szerzők irredenta, soviniszta jelzővel közöltek szövegeket a püspökről. „Ha kritikátlanul, rosszindulattal közelítenek a tárgyhoz, teljesen kedvezőtlen történetet alakíthatnak ki” – indokolta a helyes kontextusban közlők támogatásának fontosságát Lázár Csilla. A házigazda Lövétei Lázár Lászlóval az előadó és a hallgatóság is egyetértett abban, hogy a püspöknek oly sokat köszönhető görögkatolikus egyház is nagyobb részt vállalhatna Márton Áron népszerűsítésében, boldoggá avatásának folyamatában. Szöveg: Kovács Hont Imre, fotó: László Róbert.
[/box]
HN-összefoglaló
Borboly Csabától veszi át a díjat Nagy Zoltán[/caption]
A Hargita, Maros és Kovászna megyei önkormányzatok által létesített Orbán Balázs-díjakat adták át hétfő este Sepsiszentgyörgyön, a Krisztus Király-templomban szervezett díjátadási ünnepségen. A három székelyföldi megyei önkormányzat elnökei mellett jelen voltak Bihar és Szatmár megye magyar tanácselnökei, Pásztor Sándor és Pataki Csaba, valamint Ráduly Róbert Kálmán és Antal Árpád, Csíkszereda és a vendéglátó Sepsiszentgyörgy polgármestere mellett részt vett az eseményen Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere is.
Elsőként Tamás Sándor szólt az egybegyűltekhez, hangsúlyozva, hogy Székelyföld szerencsés helyzetben van, hiszen mindig voltak olyanok, akik példamutatásukkal és munkájukkal világítótoronyként mutatták az utat, közöttük előkelő helyet foglal el Orbán Balázs, akit méltán neveztek a legnagyobb székelynek.
– Róla neveztük el azt a díjat, amit már hatodik alkalommal adunk át Székelyföld elismert személyiségeinek. A tömör ezüst, gyönyörű kivitelezésű érmét – a Márton Áron Emlékév jegyében – idén olyan személyiségek kapják, akik nem csak hitbéli, hanem kiemelkedő lelki és közösségi pásztorai híveiknek, egyházközségüknek. Munkájuk mellett önként vállalnak olyan hiánypótló szociális, társadalmi és ifjúsági tevékenységet, amely elismerést érdemel – mondta el a háromszéki tanácselnök.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke beszédében rámutatott: az Orbán Balázs-díjjal olyan személyiségeket tüntetnek ki, akik nem utasítják el a munkát, nem futamodnak meg a nehézségek elől, olyanokat, akik kultúránkat éltetik.
– Márton Áron arra figyelmeztet, hogy a közös származás és a közös nyelv szükséges, de nem elegendő összekovácsoló erő, társulnia kell hozzá a kultúrának is, ahhoz, hogy megtartó erő legyen. Idén majd’ mindent a Márton Áron Emlékév fényében, annak részeként végzünk, hogy ébren tartsuk legendás püspökünk emlékezetét, hogy kövessük tanítását. Mai ünnepünk is kimagasló esemény kíván lenni, ugyanis a három közigazgatási egységbe tagolt székely-magyarság közösen, együtt, közösségként kívánja figyelmével kitüntetni jeles személyiségeit – fogalmazott a Hargita megyei elöljáró.
Beszéde végén megemlékezett a múlt héten elhunyt Kovács Piroskáról, a székely kapuk Europa Nostra nagydíjas megmentőjéről, aki elsőként kapta meg az Orbán Balázs-díjat, 2011-ben.
– Sokszoros ünnep ez nekünk, hisz két olyan személyiség előtt is tisztelgünk egyben, akik mindketten hittek abban, hogy az igazság és az emberi méltóság mindenek felett való, és akik mindketten áldozatos munkával erősítették Erdélyt, erősítették Székelyföldet. Márton Áron püspök jelmondatául a »nem futamodom meg a munkától« mondatot választotta, és ehhez méltóan vezette egyházát. Tudjuk jól, hogy napjainkban hasonló kiállásra és hasonló eltökéltségre van szükségük a vezetőknek, hasonló szilárdsággal kell megvetni a lábunkat és képviselni érdekeinket, erősíteni Székelyföldet – hangsúlyozta ünnepi beszédében Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának elnöke.
Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja köszöntőjében az összefogás erejéről, az „egymásba kapaszkodás” szükségességéről beszélt, példatörténetei is az együttműködés eredményességére mutattak rá, kiemelve, hogy most, amikor üldözik a székely szimbólumokat, Sepsiszentgyörgyön a templomok udvarán húzzák fel a székely zászlót, tehát fontos nemzeti kérdésekben a politikum és egyház kölcsönös támogatása.
Elsőként Oláh Dénes marosvásárhelyi főesperes vehette át a díjat.
– 2014-ben abban a kegyelemben részesült, hogy őt kérték fel a csíksomlyói búcsú szónokának. Ebben a beszédében mondta a következőket: „Nekünk keresztényként lehet és kell magyarnak maradni, és magyarként kell a keresztény hitet megélni, mert egyébként elárultuk azt a közösséget, amely bennünket emberré formált, amely hazát, hitet, és nem is akármilyen kultúrát és civilizációt adott.” Munkáját, igyekezetét ez a vallomás fémjelzi. Papi jelmondatát Izajás prófétától kölcsönözte, és így hangzik: Itt vagyok, Uram, engem küldj! 2015 őszén, 67 évi szünet után, újraindult Marosvásárhelyen a katolikus oktatás. Dr. Tamási Zsolt igazgató következetes és tántoríthatatlan küzdelmének és Oláh Dénes imahátteret biztosító igyekezetének beért a gyümölcse – emelte ki laudátora, hozzáfűzve: – Ezt tartja élete legszebb jutalmának. Az iskoláért vívott küzdelemben folyamatosan Márton Áron püspök közbenjárását kérte. Megvalósulását, túl az emberi igyekezeten, neki tulajdonítja. Vallja, hogy az elhívás sohasem az alkalmasságot, hanem a küldő Isten kegyelmét jelenti.
Hargita megyéből Nagy Zoltán hitoktató kapta az Orbán Balázs-díjat.
– Munkássága széles körben ismert és szakmai körökben elismert, személye azonban mindvégig a háttérben maradt – hangzott el méltatásában. – Fáradhatatlan tevékenysége, időt és energiát felemésztő ténykedése, áldozatos munkája középpontjában Márton Áron püspök áll, két évtizednél hosszabb ideig végzett kitartó munkálkodásának eredménye pedig egy rendhagyó vizuális produkció: A Hegy című öt és fél órás kép- és hanganyag, amelyet DVD-n láthat a nagyközönség, és amelyet 22-23 esztendős önzetlen előkészítő munka előzött meg.
Elhangzott az is, hogy Erdély legendás püspökének egyik életrajzírója, Virt László szociológus Nagy Zoltán művét Márton Áron filmes monográfiájának tartja. Virt szerint az alkotó „hittanár, tehát világi lelkipásztor. Akiket megszólaltatott, azok jórészt maguk is lelkipásztorok. Nagy Zoltán művében a közösségét egybetartó lelkipásztor Márton Áron jelenik meg, a lelkipásztor, aki évtizedek óta – máig! – gondolkodást és életet formál Erdélyben, és már egyre inkább Erdélyen kívül is”.
Kovászna megyéből Nt. Márkus András címzetes esperes, őrkői plébános kapta az Orbán Balázs-díjat, laudációját Ft. Hajdú János főesperes-plébános olvasta fel, a következő mottóval: „Nem az a nagy, aki magát ajánlja, hanem akit az Isten ajánl!”
– Jelenleg kb. 5000 cigány hívének lelkipásztora, akiket a Szeretet Misszionáriusai nővéreivel mint munkatársakkal vezet az Istenes úton, az üdvösség felé. Az országban és a gyulafehérvári főegyházmegyében is egyedüli lelkipásztor, aki az egyetlen cigány plébániát vezeti már 20 éve – hangzott el a laudációban. – Az anyaországtól munkája elismeréseként kapta az Apor Vilmos emlékérmet. Dr. Jakubinyi György érsek címzetes esperesi címmel ismerte el áldozatos és kitartó munkáját. Jelen kitüntetés is jelezze az elismerést a nem könnyű és sokszor hálátlan lelkipásztori munka miatt. Köszönjük, hogy felfigyeltek Rá, értékelik nem látványos, de mégis nagyon fontos, hasznos és kitartó munkáját. További életéhez és munkájához Isten áldását kérjük. Adja az Úr, hogy az elhintett evangéliumi mag a cigány lelkekben is megfoganjon s bő termést hozzon – hangsúlyozta Márkus atya méltatója.
A díjátadó ünnepséget a Tiberius kvartett koncertje színesítette.
[box type="shadow" ]Márton Áron és 1956 az októberi Székelyföldben
Az egyháznak láthatóbb támogatást kellene nyújtania Márton Áron püspök román anyanyelvű kutatóinak, mert fennállhat a veszélye, hogy a szekus vádiratokra építve torz képet festenek a püspökről a rosszindulatú tanulmányok, cikkek. A görögkatolikus egyház passzivitása sem biztató – vélekedtek a Székelyföld folyóirat októberi lapszámának tegnapi bemutatóján. Az idei csíkszentdomokosi Márton Áron-konferencia újdonságnak számító anyagaiból olvashatnak a Székelyföld folyóirat októberi számában, de az 1956-os forradalom is kiemelt témája a friss lapszámnak. A szerkesztőségben tartott tegnap esti bemutatón Lázár Csilla, a szentdomokosi Márton Áron Múzeum igazgatója bemutatta azokat a kutatási eredményeket, amelyeket az idei konferencián először ismertettek az előadók. Prezentációjának legvégén Denisa Bodeanu Prahova megyei történész munkásságát méltatta, aki fáradhatatlan és hiteles kutatója Márton Áronnak. Kifejezte: a római katolikus egyháznak Bodeanut és a hozzá hasonló indíttatású román történészeket láthatóbban kellene támogatnia, mert már volt példa arra, hogy a vádiratokból kiindulva román szerzők irredenta, soviniszta jelzővel közöltek szövegeket a püspökről. „Ha kritikátlanul, rosszindulattal közelítenek a tárgyhoz, teljesen kedvezőtlen történetet alakíthatnak ki” – indokolta a helyes kontextusban közlők támogatásának fontosságát Lázár Csilla. A házigazda Lövétei Lázár Lászlóval az előadó és a hallgatóság is egyetértett abban, hogy a püspöknek oly sokat köszönhető görögkatolikus egyház is nagyobb részt vállalhatna Márton Áron népszerűsítésében, boldoggá avatásának folyamatában. Szöveg: Kovács Hont Imre, fotó: László Róbert.
[/box]
HN-összefoglaló
.jpg)
.jpg)
