Amit sejteni lehetett kedden, az beigazolódni látszott a szerdai kormányülésen és megerősítést nyert a parlamenti pártok képviselői között lezajlott csütörtöki, technikai jellegű konzultáció során. Az általános áfa­kulcsnak a sorsáról van szó, nevezetesen annak nem 19, hanem 20 százalékra való mér­sékléséről a jelenlegi 24 százalékról. Emlékeztetnénk: a parlament által már megszavazott új adótörvénykönyvben 19 százalék szerepel, de a vonatkozó törvényt az államelnök nem hirdette ki, hanem visszaküldte a parlamentnek, s annak újratárgyalása ma délután kezdődik a szenátusban. [dropcap]R[/dropcap]egényt lehetne írni arról, mi történt azt követően, hogy az államelnök az új adótörvénykönyv kihirdetése helyett azt konkrét kifogások megfogalmazása nélkül újratárgyalás végett visszaküldte a parlamentnek. A kormánykoalíció és az ellenzéki pártok között kínos és értelmetlen szócsata bontakozott ki, el egészen a vádaskodásig, de bőven kijutott a bírálatból az államelnöki hivatalnak is, az onnan érkezett, az adótörvénnyel kapcsolatos, sokak által „fajsúlytalannak” tartott közlemények okán. S ebbe a nyilatkozatháborúba időközben belekapcsolódott a Jegybank, annak elnöke is, a költségvetési tanács, továbbá egyes tekintélyes gazdasági elemzők, de nem éppen hízelgő álláspontot fogalmaztak meg a nemzetközi pénzintézetek is, mindenekelőtt a Nemzetközi Valutaalap. A történésekről menet közben lapunk is rendszeresen beszámolt. Most csupán csak a legfájóbbnak tűnő pontra utalnánk: az új adótörvénykönyv előírásainak, mindenekelőtt a 19 százalékos áfakulcsnak a hatásmechanizmusa nyomán igen sokak szerint lehetetlen lesz tartani a 3 százalékos költségvetési hiánycélt, sőt még az is előfordulhat, hogy 2016 folyamán az súrolni fogja az 5 százalékot. Ugyanakkor a szakmai vitának óhatatlanul volt és van egy politikai vonulata is, a liberális párt – bár számára kényelmetlen volt – valamilyen módon ki kellett álljon Klaus Johannis államelnök mellett, azaz szükségesnek tartotta az adótörvénykönyv egyes előírásának oly módon való módosítását, hogy lehetővé váljon a költségvetési bevételek viszonylagos szinten tartása, illetve a bevételi kiesések mérséklése. Amikor azt állítjuk, hogy a liberálisok számára kínos volt ez az ügy, akkor arra gondolunk, hogy tulajdonképpen nekik volt „köszönhető” a 19 százalékos áfakulcs, hiszen a kormánypárt által benyújtott törvénytervezetben még 20 százalék szerepelt. Kormányzati engedmény Múlt kedden már sejteni lehetett, hogy valami történni fog az áfakulcs vonatkozásában, mert az egészségügyi szektor számára kilátásba helyezett viszonylag jelentős arányú béremelés olyan pluszkiadást fog jelenteni, amelyre fedezetet kell teremteni. A szerdai kormányülésen beigazolódni látszott az a feltételezés, miszerint maga a kormányfő is rugalmasabbá vált az áfakulcs tekintetében. Amúgy a kormányülést megelőzően a Cotroceni-palotában találkozott az államelnökkel, az ott elhangzottakról nem nyilatkozott, de az aznapi kormányülésen azt sugalmazta, hogy letárgyalta, azaz megegyezett a dolgokról. Az államelnöki hivatal néhány soros közleményében viszont csak annyi áll, hogy a megbeszéléseken az őszi törvényhozási prioritásokat vették számba, a találkozóra intézményi szinten került sor, s a megbeszélések felölelték az adótörvénykönyv témakörét is. De nézzük, mit is mondott Victor Ponta a kormányülésen. Nos, többek között arra utalt, hogy be kellene fejezni a politikai harcot, és mielőbb jóvá kellene hagyni az adótörvénykönyvet és ki kellene hirdetnie az államelnöknek. Továbbá azt is hangoztatta, hogy a kormány számára fontos a 20 százalékos áfakulcs és nem a 19 százalékos, s az előbbiről tárgyalt mind az államelnökkel, mind pedig a Jegybank elnökével, Mugur Isărescuval. Ezek szerint a kormányfő, a kormány részéről már megszületett a döntés, úgymond elejébe mentek a parlamenti pártok közötti technikai jellegű konzultációnak. Nem született meglepetés A technikai jellegű, múlt csütörtöki konzultációkon a kormánypárt, az UNPR, a liberális párt, az RMDSZ és a liberális-konzervatív csoportosulás, az ALDE képviselői vettek részt egy-két küldöttel, kivételt képezett az RMDSZ, amely 3 tagú küldöttséggel jelentkezett a megbeszélésen. Minden jel arra mutat, hogy különösebb nézeteltérések nem mutatkoztak, nem is sokat vitáztak, hanem rábólintottak a 20 százalékos áfakulcsra. Ez azt jelenti, hogy január 1-jétől 20 százalékra csökkenne az általános áfakulcs, majd 2017. január 1-jétől 19 százalékra. Az elfogadott egyezményben az is szerepel, hogy az üzemanya- gokra kivetett 7 eurócentes különleges jövedéki adó a jövő esztendőben érvényben marad, annak kivetésére csak 2017. január 1-jétől kerül sor. Ez a döntés a kívülállók számára némileg meglepő, mert előzetesen arról lehetett hallani, hogy esetleg az építményadó, valamint az 5 százalékos osztalékadó maradna érvényben 2016-ban. Azok viszont jobbára az üzleti köröket érintették volna, s így a maga nemében akár szerencsésnek is nevezhető kompromisszumos döntés született, lévén, hogy a különleges jövedéki adó jelentette terhek megoszlanak a járműtulajdonosok között, legyen szó jogi személyiségű entitásokról vagy magánszemélyekről. A konzultáción aláírt egyezményben az is szerepelt, hogy a GDP-arányos költségvetési hiány szintje 2 százalék alatt fog maradni. A konzultációkat követően elhangzott nyilatkozatokból az hámozható ki, hogy az utóbbira garanciát a már említett 2 intézkedés jelentené. Teodorovi­ci pénzügyminiszter szerint azok együttes hatása nyomán az előzetes számításokon alapuló költségvetési hiányt a két intézkedés 0,5-0,6 százalékkal fogja csökkenteni, s így mindenképp lehetséges lesz a már említett 2 százalékos szint tiszteletben tartása. Az utóbbi másfél hónap történései kapcsán csak azt mondhatjuk, hogy nincs új a nap alatt, s ez vonatkoztatható az új adótörvénykönyvre is, hisz abban eredetileg 20 százalék szerepel, s több mint bizonyos, hogy annál fog kikötni az e heti parlamenti döntés is. Hecser Zoltán