Egy év alatt 1,3 százalékkal csökkenve kétmillió egyed alá szorult tavaly év végére a hazai szarvasmarha-állomány, míg a sertésállomány több mint 10 százalékkal apadva 448 ezer fővel fogyatkozott meg. Pozitívumok is akadnak: juhból és kecskéből több mint 200 ezer egyeddel, szárnyasokból 400 ezerrel volt több a hazai gazdaságokban, mint egy évvel korábban. [caption id="attachment_88541" align="aligncenter" width="1000"] Tízéves mélypontra csökkent tavaly a hazai szarvasmarhaállomány. Inkább vágnak, mint nevelnek Fotó: Domján Levente[/caption] Sertésből és szarvasmarhából apadt, a juhokból, kecskékből és szárnyasokból viszont gyarapodott az egy évvel korábbi szinthez képest a hazai állatállomány – derült ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) tegnap közzétett, a romániai állatállomány 2018-as adatait taglaló jelentéséből. Pusztított a pestis A legnagyobb apadást – a tavaly tetőzött afrikai sertéspestis nyomán elrendelt kényszervágások okán – a hazai sertésállományban mérték: 2018. december 1-jén a romániai egyéni gazdaságokban és kereskedelmi farmokon összesen 3 millió 957 ezer sertést tartottak számon, ami az egy évvel korábbi szinthez képest 448,7 ezer egyedes, azaz több mint 10 százalékos állománycsökkenést takar. A kocák száma ezen belül még nagyobb mértékben, egy év alatt 11,7 százalékkal csökkent. A szarvasmarha-állomány a fent jelzett időszakban 27 ezer fővel, vagyis 1,3 százalékkal csökkent: a 2017-es 2,011 millióról 1,984 millió egyedre. Az állományon belül a törzsállomány – azaz tejelő és a növendék üsző tehenek száma – 10,3 ezer fővel 1,284 millióra apadt – derül ki az INS adataiból. A hazai juh- és kecskeállomány azonban tavaly 1,8 százalékkal 11 millió 693 ezerre gyarapodott, ami a 2017-es záróadatokhoz képest több mint 208 ezer fős növekedésnek felel meg. A törzsállomány ez esetben 65 ezer egyeddel 8,899 millió fősre duzzadt. 0,6 százalékkal, 404,3 ezerrel szám szerint 73 millió 693 ezerre nőtt a romániai szárnyasállomány is. A tojóállomány azonban 0,5 százalékkal, vagyis több mint 178 ezer egyeddel csökkent. Százhektáronként 15 szarvasmarha, 92 juh A statisztikai hivatal jelentésében ugyanakkor a hazai adatok ismertetése mellett uniós kitekintés is szerepel. A szarvasmarhák kapcsán például a romániai gazdaságokban lévő szűk 2 millió egyed eltörpül a Németországban tartott 11,949 milliós vagy a Franciaországban lévő 18,563 milliós állományszám mögött. Az Egyesült Királyságban tavaly év végén 9,6 millió, Írországban 6,5 millió, Olaszországban 6,3 millió, Lengyelországban 6,2 millió, míg Hollandiában 3,7 millió szarvasmarhát tartottak a gazdák. Beszédesek és a farmok méretéről, koncentrációjáról, valamint termelékenységéről árulkodnak a hektárra kivetített állományadatok is: e téren Romániában 100 hektáronként 15,6 szarvasmarha jut, miközben Belgiumban 100 hektáronként átlagosan 183 szarvasmarhát, Hollandiában 210-et, Írországban 147 egyedet, de még Szlovéniában is több mint 100 szarvasmarhát tartanak a gazdák. A legnagyobb állománnyal rendelkező országok közül Németországban 100 hektáronként 72,5, Franciaországban 66,5, Olaszországban 60,9, Nagy-Britanniában 55,5, Lengyelországban pedig átlagosan 44 szarvasmarhát tartanak. A sertésállomány 100 hektárra kivetített koncentráltsági mutatója alapján Romániában átlagosan 46 egyed jut, miközben Hollandiában 1151, Belgiumban 737, Dániában 533, Írországban 357 sertés szerepel ugyanezen mutató alatt. Magyarországon 100 hektárnyi termőföldre 66,4 egyed, Lengyelországban viszont átlagosan 101 sertés jut. A juh- és kecsketartók viszont állományadataik alapján az uniós mérce szerint is igen előkelő helyen állnak: itthon tavaly minden 100 hektárnyi területre 91,8 juh és kecske jutott. Ennél magasabb mutatóval csak Görögország (12,2 milliós állomány, száz hektáronként 311,8 egyed), Nagy-Britannia (23 milliós állomány, száz hektáronként 132 egyed) és Spanyolország (18,6 milliós állomány, száz hektáronként átlagosan 98,7 egyed) büszkélkedhet. Domján Levente