Borboly Csaba az RMDSZ jelöltje Hargita Megye Tanácsa elnöki tisztségére, megpályázva egy harmadik mandátumot a megyei közigazgatás élén. Az alábbiakban megvalósításairól, terveiről kérdeztük. – Harmadszor pályázik a megyeitanács-elnöki tisztségre. Mi az, amit kiemelne a nyolcéves mandátuma megvalósításaiból? – Az elmúlt évek újra meg újra bizonyították, hogy a székely embernek a sikerért, az előrelépésért nagyon meg kell kínlódnia, s ahhoz, hogy eredményt tudjunk elérni, bizony sokszor háromszor annyit kell tenni, küzdeni, mint a világ szerencsésebb részein. De ha a harcot megharcoljuk, akkor előrelépés is van! 2008 óta Hargita Megye Tanácsában tevékenykedve közel 100 millió euró értékben valósítottunk meg fejlesztéseket, az út- és közműhálózat, a turizmus, a kultúra, a közigazgatás, a környezetvédelem és a munkahelyteremtés területén. Uniós pénzből modernizáltuk a hegyimentő szolgálatot, javítottuk a turisztikai infrastruktúra színvonalát, Parajdon, Tusnádfürdőn és Borszéken modern wellnessközpontok beruházásait támogattuk. Arról is örömmel számolhatok be, hogy több mint duplájára emeltük a megyei kezelésű leaszfaltozott utak hosszát. Hosszas huzavona, csődbe ment cégek, elhúzódó közbeszerzések, pereskedések után végre sikerült pontot tenni az egyik legnagyobb beruházás végére: felújítottuk a 132-es, Szentegyháza – Brassó megye határa közti megyei utat európai uniós pénzből, közel 60 millió lej értékben, több mint 26 kilométer hosszú szakaszon. Az országban egyedülálló programokat valósítottunk meg az elnéptelenedés veszélyének kitett kisfalvas térségekben, aminek eredményeként számos olyan településen gyulladt fel a villany, ahol azelőtt soha nem volt vezetékes áram, ezzel pedig családok százainak életkörülményein javítottunk. Az európai uniós finanszírozású víz- és csatornahálózat programunk mellett megyei költségvetésből huszonhárom kistelepülésen építettünk ki vízhálózatot, több mint négyezer lakosnak könnyítve meg az életét. Büszke vagyok megyénk, a Székelyföld lakosságára, hogy ezeket az eredményeket közösen érhettük el, s büszke vagyok arra az RMDSZ-es megyei tanácsi csapatra, amitől a közös munkához minden támogatást megkaptam. – Mindezekből mit szeretne folytatni a következő négy évben? – Teendő akad, a megkezdett munkát minden fronton folytatni kell, és igyekezni kell újabb ügyekben is előrébb lépni. A kisfalvak fejlesztése és a városi közösségek erősítése egyik fő célunk, ezzel együtt nagyon fontos a fiatalok szülőföldön maradásához szükséges gazdaságfejlesztési, munkahelyteremtési intézkedések meghozása is. Most ezt tartom a kulcskérdésnek, s a székely ifjúság hazahozatalában és itthon tartásában látom nagy-nagy szükségét a közös munkának. A megyei tanácsnak sajnos e téren szűk keretet szabnak a törvények, de azt maximálisan ki szeretnénk használni, segítséget nyújtanánk a munkahelyteremtésben részt vevőknek. Nyolc év alatt Hargita Megye Tanácsa számos létesítményt hozott létre, így alintézményeivel együtt több mint ötszáz embernek nyújt közvetlenül megélhetést, emellett indirekt módon mintegy hatezer gazda megélhetését segítettük azáltal, hogy kedvező feltételeket biztosítottunk termékeik feldolgozására és értékesítésére. Magától értetődően folytatódik az egyik legsikeresebb kezdeményezésünk, a Székely termék mozgalom is, amellyel bővítettük a gazdák jövedelemszerzési lehetőségeit. Az értékesítésben egyebek mellett a csíkszeredai Helyi és Hagyományos Termékek Havi Vásárával segítjük őket, amelynek szintén nagy a sikere. Pályázati rendszerünkön, illetve fejlesztési társulásainkon keresztül továbbra is támogatjuk a gazdaszövetkezeteket, az általuk beindított tej- és gyümölcsfeldolgozó üzemeket. Kiemelném azt is, hogy a Hargita-hegység rendezési tervének elfogadását követően megnyílik az út arra, hogy a Hargita a turisták széles tömegeinek fogadására képes téli és nyári turisztikai célponttá váljon. A fiatal generációnak, gyermekeinknek utat próbálunk mutatni, az utóbbi időben kiemelten foglalkozunk a pályaorientáció kérdésével, a lehetőségek bemutatásával, és három és fél éve dolgozunk a szakképzés fellendítésén. – Mindemellett milyen új beruházásokra van kilátás? – Az új európai uniós támogatási időszakban készülünk újabb fejlesztési források lehívására, ami által további fejlesztésekre nyílik lehetőség, de minderről konkrétan majd a pályázatok megnyerésekor szeretnék beszélni. Az uniós pályázatoktól függetlenül folytatjuk saját beruházásainkat, mint amilyen a kisfalvak lakóit célzó Kisvíz és Kisvillany programunk, és folytatjuk az útjaink korszerűsítését, a közösségi tevékenységeket támogató pályázati programjainkat is. A közösségfejlesztés nemcsak nagy beruházásokról szól, hanem sok kisebb támogatásból, amely összeáll egy egységes egésszé. Ilyen „sok kicsi sokra megy” alapon segítünk önkéntes tűzoltóink és hegyimentőink felszerelésében, akikre nagyon büszkék lehetünk, akárcsak értékeinkre, székely kapuinkra, épített örökségünkre, amelyeket műemlékvédelmi, egyházi és régészeti programunkon keresztül támogatunk, valamint a rendezvényszervezést, különféle programokat célzó pályázataink. Ezek mind közösséget erősítő lépések. – Az idei helyhatósági választásokon nem közvetlenül szavaznak a megyei tanács elnökére, hanem az újonnan megalakuló testület választja meg. Ez min változtat a négy évvel korábbi helyzethez képest? – RMDSZ-es megyei tanácsi többség esetén az elkezdett dolgok, beruházások, folytatódnak. Eddig is csapattal dolgoztam, ezután sem leszek egyedül. Tudatosítani kell viszont a választópolgárokban, hogy fontos a helyi tanácsosi és a megyei tanácsosi listára is szavazni, mert csak erős csapattal vihetjük tovább elkezdett projektjeinket. Azokon a településeken is fontos a részvétel, amelyeken nincs ellenjelöltje a polgármesternek, mert vallom, hogy csak az erős felhatalmazás tudatában lehet jól dolgozni. Ahhoz, hogy előrébb lépjünk, meg mostanában ahhoz, hogy a kivívott jogokat, eredményeket megőrizzük, közösségünk minden tagjának oda kell tennie magát. Nem babra megy a játék, mindnyájan tudjuk, miről beszélünk. – Ha már szóba került a csapat: mi az elvárása a június 5-én mandátumot szerző megyei tanácsosoktól? – Elvárásom annyi lehet velük szemben, amennyi magammal szemben is: dolgozni, harcolni, nem lankadni, nem csüggedni. Tenni! Abban bízom, hogy ezentúl is meglesz az a térségek közti szolidaritás, amely nagyon erősen kialakult az elmúlt két ciklusban. Azt mondhatom: az RMDSZ megyei tanácsosai folytatják alázattal, a „kevesebb cirkusz, több munka” elvét követve, ahogyan eddig tették. Ehhez megtaláltuk a legmegfelelőbb jelölteket, akik Hargita megye valamennyi térségét képviselik, és közülük többen olyan szakterületeken jártasak, mint a mezőgazdaság vagy a turizmus. Tapasztalt szakemberek, tettre kész személyek szerepelnek az RMDSZ helyi és megyei jelöltlistáin egyaránt. Polgármestereink közül sokan újráznak, másutt az eddigi alpolgármester vagy egyéb téren tapasztalatot szerző energikus személy indul, akikkel folytathatjuk az elkezdett munkát. – Polgármesterjelölt is volt egy rövid ideig, az előválasztásokat megelőzően konzultált a csíkszeredai lakossággal. Mit tud abból hasznosítani vagy megvalósítani a megyei tanács élén? – Továbbra is érvényes az akkori üzenetem: a megyeszékhely húzóerőt jelent, amit együttműködéssel tovább tudunk erősíteni. A város képes befektetőket vonzani, az egyeteme révén pedig fiatalokat, ami mind pozitív hatással lehet nemcsak a környező településekre, hanem az egész megyére. A lakossági konzultációm segít abban, hogy az egész megye nyertese legyen a megyeszékhely fejlődésének. A konzultáció eredményeit átadtam Ráduly Róbert Kálmánnak, az RMDSZ csíkszeredai polgármesterjelöltjének. A megyei tanács – ahogy eddig – a jövőben is igyekszik majd kiemelten támogatni a város fejlődését. – Mit üzen a lakosságnak a részvételt illetően? Főleg, hogy több településen nincs verseny a polgármesteri tisztségért. – Minden június 4-e után van június 5-e. Nekünk a június 5-éken fel kell kelnünk, s megtennünk, amit az adott napon, az adott korban lehetséges megtenni. Nagyatyáinknak, atyáinknak is ez volt a sorsuk és lehetőségük, nekünk is ez. Nemrég írtam helyi újságokba ezzel kapcsolatban egy cikket, és azt a címet adtam: Merjünk nagyok lenni! Azt üzentem és üzenem ezúton is, hogy ne hallgassunk az örök borúlátókra, és ne hagyjuk magunkat megfélemlíteni, elbátortalanítani. Sajnos sokan próbálnak kicsinyhitűséget, pesszimizmust előidézni az emberekben a média, a közösségi oldalak által. Javában folyik a suttogópropaganda. Szerintem a pozitív dolgokra kell figyelnünk egyéni és közösségi szinten egyaránt, és a sikereinkből kell táplálkoznunk, nem a félelmeinkből, kudarcainkból. A takaros székely porták, megújuló kultúrotthonaink, gazdaszövetkezeteink, templomaink, közbirtokosságaink, falura költöző fiataljaink mind azt üzenik, hogy képesek vagyunk jobb életkörülményeket teremteni térségünkben, szülőföldünkön. Persze még sokat kell ennek érdekében dolgozni, de a felsoroltak jeleznek egy pozitív folyamatot, amelyet tovább kell erősíteni az elkövetkező években, hogy fiataljaink itthon maradjanak, vagy ha elmentek, hazatérjenek, és itt lássanak jövőt. Nagyok tehát akkor lehetünk, ha június 5-én elmegyünk arról dönteni, ki és hogyan alakítsa tovább környezetünket, ki és hogyan szervezze, igazgassa településünk, megyénk életét. Az a helyes döntés, ha senki nem hagyja, hogy mások döntsenek helyette. Hozzáteszem: az erős csapatot az RMDSZ jelöltjei alkotják, akik helyi, megyei és országos együttműködéssel előre tudják vinni nemzeti közösségünk ügyét. Ha emelt fővel, büszke közösségként akarunk ezen a földön boldogulni, akkor tudnunk kell június 5-én a dolgunkat. Borbély Edit