Gyergyószentmiklós, Marosvásárhely után Brassóban is működik már Alzheimer Café, a demens betegek és ápolóik számára szakmai segítséget nyújtó rendezvénysorozat, a sorstársakkal való találkozás színhelye. A „kávézólánc” harmadik helyszínén a Gyulafehérvári Caritas mellé partnerként csatlakozott a Máltai Szeretetszolgálat, így a két szervezet dr. Kiss Gabriella és Horváth Judit által képviselve, Friedl Beatrix Andrea klinikai pszichológus-pszichoterapeuta szakmai vezetővel együtt elkezdhette tevékenységet. Tervek szerint az Alzheimer Café megnyitóját a brassói unitárius templom konferenciatermében tartották volna, de mivel Brassó vörös zóna lett, így Fridl Beatrix Andrea rendelőjében szervezték meg az eseményt, amelyen részt vett Kirsch Gabriel Ferenc, a Brassói RMDSZ elnöke, és számos érdeklődő, akik online kapcsolódtak be. A kerekasztal-beszélgetés vitaindítóját Kiss Gabriella biztosította. A gyergyószentmikósi Szent Erzsébet Idősek Otthonának szakmai vezetője A demens beteg gondozása, amikor az erőnk véget ér címmel szólt arról, ami az egybegyűltek közös ügye, napi valósága, nehézsége. „Brassóban is beindul az Alzheimer Café-szolgáltatás” – hangzott el a BrassaÏ Magyar Adás műsorában. Horváth Judit, a BrassaÏ Máltai Szeretetszolgálat vezetője elmondta, tudomást szerzett a gyergyószentmiklósi Alzheimer Café létéről és közkedveltségéről, s mivel gyakori betegség a demencia Brassóban is, szeretetszolgálat-vezetőként egyértelmű volt számára, hogy segítséget nyújtson kapcsolatokat teremtve. Így lett Friedl Beatrix Andrea klinikai pszichológus-pszichoterapeuta szakmai vezető, dr. Kiss Gabriella pedig tudományos kutatását és tapasztalatát adta a kezdeményezéshez. A doktori disszertációból derül ki, a demens beteget gondozó családok olyan terheket hordoznak, amelyeket szakmai segítség nélkül képtelenek évekig vinni, nagy eséllyel az ápoló is megbetegszik az erőfeszítések miatt. Fontos tehát, hogy az ápolók segítséget kapjanak főként azért, hogy megértsék, mi zajlik a szellemileg leépülő szerettük testében-lelkében, honnan jön a zavaró viselkedése, és miért létszükséglet a holland mintára épülő támogatócsoport. Az alkalmak felépítése Brassóban is hasonló lesz, mint a többi Alzheimer Caféban: a tematikus előadást beszélgetések követik, ahol a beteget ápolók meg tudják kiscsoportban osztani mindennapi nehézségeiket, szakembereknek tehetik fel kérdéseiket. Azáltal, hogy gondozóként egymással megosztják megküzdéseiket, amint Kiss Gabriella fogalmazott, anonim segítőkké válnak. A BrassaÏ Magyar Adásban Scheubeck Szeréna, a Szent Erzsébet Idősek Otthonának önkéntes lelkigondozójaként arról szólt, hogy 35 éves németországi ápolói tapasztalattal a háta mögött pontosan látja az Alzheimer Cafék jelentőségét. Elmondta, házról házra járt olyan családokhoz, ahol hozzátartozót ápoltak a családtagok úgy, hogy nem is tudták, valójában mi a betegsége. Amikor a szellemi leépüléssel járó betegségekről beszélt, az ápolók kíváncsiak lettek, nyitottak arra, hogy megtudják, hogyan könnyíthetnek a beteg helyzetén, hogyan csökkenthetik a rájuk háruló terheket. Az Alzheimer Café gyergyói rendezvényeinek rendszeres résztvevői között ma már ezek a gondozók is jelen vannak. Az Alzheimer Cafét Erdélyben meghonosító Kiss Gabriella célja, hogy minél több településen lakó beteggondozónak lehetősége legyen rendszeresen járni az Alzheimer Café rendezvényeire. Hisz abban, hogy szakmai segítséggel, támogatócsoport tagjaiként nem marad magára a temérdek kérdésével, könnyebbé válik számára a gondozás, könnyebben feldolgozza a terhelődéseket, és mindenek mellett elindul egy olyan prevenció, amely a gondozó családtagok egészségmegőrzését célozza. Brassóban minden hónap első szerdáján 17–19 óra között várják az érdeklődőket az unitárius templom konferenciatermében. Amennyiben a világjárvány ennek gátat szab, a találkozók ideiglenesen az online térbe kerülnek át.

Balázs Katalin