Mi lesz az utakon elgázolt vadak tetemével? Mi történik a farmon és magángazdáknál betegségben elpusztult állatokkal és az ennek következtében emberi fogyasztásra nem alkalmas tetemekkel? Ezekre a kérdésekre próbáltunk választ keresni: hivatalos eljárásrend van, a gyakorlat azonban másként fest. Nyáron számtalan esetben találkozhattunk olyan esettel, hogy elindultunk kirándulni, és az autó ablakát kénytelenek voltunk felhúzni a többnapos vagy esetleg többhetes elhullott állati tetem bűze miatt. A téma szó szerint a földön hevert, a nyomok azonban korántsem voltak egyértelműek. Megkerestünk néhány önkormányzatot, hogy mit tesznek ők abban az esetben, ha a község területén állatok hullnak el. Volt, aki tudta, hogy mi az eljárás, a fiatalabb polgármesterek között azonban tanácstalanok is akadtak. A hivatalos eljárás gazdaságok esetében Ahol állatot tartanak, ott időnként elkerülhetetlen, hogy betegségben elpusztul a jószág, emberi fogyasztásra nem alkalmas. Felhívtam az ügyben állatorvos ismerősömet és számos olyan embert, aki valamennyire jártas ebben a kérdésben. Végül eljutottam a megyei állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági igazgatósághoz, ahol az intézmény igazgatójától, Ladó Zsolt-Dénestől kaptam részletes tájékoztatást a hivatalos álláspontról és a jelenlegi helyzetről egyaránt. Az igazgató elmondta, hogy külön kell kezelni a dolgot, hiszen vannak a magángazdák és a bejegyzett, engedéllyel rendelkező állatfarmok. Az utóbbiaknak kötelességük egy megsemmisítő céggel szerződést kötni. Ha ugyanis az állatfarmon belül pusztul el az állat, a teleptulajdonos, miután jelentette az esetet a szerződésben álló cégnek, az a gazdák saját költségén elszállítja az elhullott tetemet a megsemmisítő helyszínre. – A magángazdák esetében mostanáig úgy történt – és hozzáteszem, működött is ez a módszer –, hogy a megye összes önkormányzatának volt szerződése megsemmisítő céggel, amely az út mellett elhullt állatok elszállítására is érvényes volt. Az erre vonatkozó törvény 2016-ban változott, és azóta ennek az lenne a hivatalos eljárása, hogy Hargita Megye Tanácsának kellene szerződést kötnie egy megsemmisítő céggel, és közvetítő szolgálat segítségével, bejelentések alapján kellene a munkát végezniük. Vagyis, más szóval, ha a gazdánál elpusztul egy állat, bejelenti a szolgálatnál, az továbbítja a megyei tanácsnak, és végül onnan értesítenék az illetékes céget, amely elszállítaná az elhullott állatot. Ez viszont nem a magángazda, hanem az önkormányzat költségére történne – hívta fel a figyelmet Ladó Zsolt-Dénes. A jelenlegi helyzet – Tudomásom szerint jelenleg az a helyzet, hogy bár a megyei tanácsnak voltak ilyen célú kiírásai, árban nem tudtak megegyezni a céggel. Erre sajnos, azóta sem született megoldás – emelte ki az igazgató. Nagyjából 2016-ig működött zökkenőmentesen az eljárás, azóta nehézkesen vagy sokkal inkább elméletben zajlik, ráadásul összetett problémát takar. Hiszen az önkormányzatoknak hűtőházakat kellene létesíteniük, hogy amíg az elszállító cég megérkezik, legyen, hol tárolni a tetemet. Ugyanis nem biztos, hogy az elszállítás rögtön megtörténik, esetenként két-három nap, míg a cég alkalmazottjai a helyszínre érnek. – Ez nagy gondot jelent, főleg nyári időszakban – zárta beszélgetésünket Ladó Zsolt-Dénes. Egyelőre nincs végleges megoldás Az igazgatóval folytatott beszélgetés után Hargita Megye Tanácsához fordultam, hiszen a problémát az igazgató feltárta, és a felelős intézményt is megnevezte. A megyei tanácstól kérdéseimre levélben érkezett válasz. Az eljárás 2018 óta tartozik Hargita Megye Tanácsa hatáskörébe, elkezdtek foglalkozni a témával, a módszertan azonban nagyon sokat késett. Előtte a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartozott a feladat, szerződésben álltak szakcégekkel, amelyek képesek az állattetemek kezelésére, megsemmisítésére. Az előírás szerint a helyi önkormányzatok által kötött szerződések lejáratukig érvényben maradnak, azután térnek át a megyei tanáccsal kötendő szerződés értelmében végzett szolgáltatásra. A módszertan megjelenését követően a megyei tanács kiírta a közbeszerzést a szolgáltatásra, de a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium által meghatározott egységár annyira alacsony volt, hogy nem jelentkezett rá szolgáltató. Hargita Megye Tanácsa részéről saját költségvetésből kiegészítették volna az egységárat, erre viszont nincs törvényes lehetőség, ugyanis a minisztérium finanszírozhatja csak a folyamatot, a megyei tanács nem fordíthat erre pénzt. Kérték az egységár növelését is, ezt azonban nem hagyták jóvá. Idén ugyan emeltek az egységáron, de ez így is alulmarad. Folyamatban van az új közbeszerzés kiírása, bíznak benne, hogy lesz rá jelentkező szolgáltató. Az elképzelés szerint a megyei tanács megköti és lebonyolítja a szerződést, tartja a kapcsolatot a helyi önkormányzatokkal, amelyek jelentik az esetet, a megyei tanács pedig jelzi a szolgáltatónak, aki elviszi és megsemmisíti a tetemet. Az elhullott állatok tetemének elszállítása speciálisan erre a célra felszerelt és berendezett gépjárművekben kell hogy történjen. Ezeket a járműveket minden szállítás után tisztítják és fertőtlenítik. Sikertelen kiírások 2018-ban került át a helyi önkormányzatoktól a megyei tanácsokhoz ez a feladat. Abban az évben kétszer írták ki a direkt vásárlást, egy szakcég sem jelentkezett. Az akkori ár 900 lej/tonna volt. 2019-ben újra kiírták a szolgáltatást, szintén nem jelentkezett rá szakcég. 2020-ban nem tudták közbeszereztetni, mivel várták a minisztériumtól a beígért módosításokat az összegekre, valamint a kiegészített és módosított alkalmazási normákat. 2021 júniusában érkezett meg az átirat, amely szerint a megyei tanácsnak kiutalt áfa nélküli összeg 217 ezer lej. Folyamatban van az újbóli közbeszereztetés, a megemelt ár most már 1500 lej/tonna állattetem. Az évek alatt az ügyben számos törvénymódosító javaslatot fogalmaztak meg a megyei tanácsnál. Legutóbb idén májusban arra kérték a minisztériumot, hogy emeljék az egységárat, annak érdekében, hogy a piaci helyzetnek megfelelő kiírást tudjanak készíteni. Hargita Megye Tanácsa azt kérte, hogy ez az ár 5000 lej legyen, ennek ellenére továbbra is a fentebb írt, 1500 lejes egységáron tudják meghirdetni a versenyt, amely messze elmarad a piaci ártól. Ennek ellenére bíznak benne, idén sikerül szakcéggel szerződniük. A megyei tanács másik javaslata az volt, hogy a tevékenység teljes egészére legyen állami támogatás. Jelenleg ugyanis a begyűjtést és elszállítást fedezik, a megsemmisítést azonban csupán 75 százalékban állják, a maradék 25 százalékot a gazdáknak kell kifizetniük. A háztájon betegségben elhullott vagy olyan dolog miatt elpusztult állatokat, amelyek emberi fogyasztásra nem alkalmasak, az önkormányzat körzeti állatorvosának és az önkormányzatnak kell jelenteni az állat elhullásától számított 24 órán belül. Az önkormányzat az állat elhullását azonnal jelenti a megyei tanácsnak, a megyei tanács pedig értesíti a vele szerződésben álló szolgáltatót, hogy az állatot 24 órán belül szállítsák el és semlegesítsék. Az önkormányzat nyilvántartásba veszi az elhullott állatok elszállítását, az állati eredetű melléktermékek kategóriáit és a mennyiségeket, amelyeket semle­gesítőegységekbe küldtek, a megyei tanács pedig összesíti ezeket a nyilvántartásokat. Az elhullott állatok összegyűjtésének, szállításának, tárolásának és semlegesítésének költsége a központi költségvetésből történik, bizonyos keretösszeg rendelkezésre bocsátásával, amelyet utólag a megyei tanácsnak folyósítanak. Az elszigeteltté nyilvánított településeken az elhullott állatok eláshatók, de kizárólag speciálisan elkülönített helyeken, amelyekre állategészségügyi és vízügyi engedély van – írta válaszában Hargita Megye Tanácsa. Az állategészségügyi igazgatóval folytatott beszélgetést megerősítették a megyei tanácsnál, a probléma viszont továbbra is fennáll, az elmélet és a gyakorlat között még mindig űr tátong.

Vlaicu Lajos