A Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház 26 fős küldöttsége vett részt a Szatmárnémetiben október 3-4-én lezajlott Beteggondozás Országos Konferencián, amelyen ezúttal a Kommunikáció szerepe a beteggondozásban – avagy a szívből szóló szavak művészete címmel zajlottak előadások. Dr. Konrád Judit kórházmenedzser szerint számos olyan gyakorlattal ismerkedtek meg, amit a mindennapi egészségügyi ellátásban itthon is alkalmazniuk kell. A Szatmár Megyei Sürgősségi Kórház, a Szatmár Megyei Tanács, a Romániai Általános Orvosi Asszisztensek, Szülésznők és Orvosi Asszisztensek Rendje (OAMGMAMR) szatmári kirendeltségének és a Gabriel Krisztian Egyesület partnerségében szervezték meg immár második alkalommal Szatmárnémetiben a Beteggondozás Országos Konferenciát, amelynek idei témája a Kommunikáció szerepe a beteggondozásban – avagy a szívből szóló szavak művészete volt. A Szatmár megyei önkormányzat beszámolója szerint az országos rendezvényen több mint 300 romániai és külföldi egészségügyi dolgozó, 5 kórházigazgató, 6 ápolási igazgató, 15 orvos vett részt, illetve tartott előadást. A hallgatóság része volt az a 26 fős csíkszeredai küldöttség is, amelynek asszisztensek, főasszisztensek mellett dr. Konrád Judit, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház menedzsere és Szekeres Ildikó ápolási igazgató is tagja volt, ugyanakkor érdekes előadást tartott a rendezvényen dr. Sergiu Sîngeorzan, az intézmény belső kórházi fertőzéseket megelőző osztályának vezetője is. Dr. Konrád Judit úgy véli, annak, hogy a konferencián ennyien részt vettek a csíkszeredai kórházból, csapatépítő hozadéka is van, emellett jelzi, hogy van igény a tanulásra, az új ismeretekre. Jelenlétével és az ápolási igazgató jelenlétével ennek kívántak súlyt adni, hisz – mint amint a rendezvényen részt vevő Sorina Pintea egészségügyi miniszter is kiemelte – nemcsak az asszisztensek, hanem az egészségügyi intézmények vezetői is kell jelezzék, hogy mennyire fontos a tárgyalt tematika. „Sokat beszélünk arról, hogy el kell indítani Csíkszeredában a felsőfokú asszisztensképzést, de nem szabad elfeledkezni a már dolgozó egészségügyi személyzet képzéséről sem. Idén és a következő hónapokban is elsődleges lesz ez. Nemcsak az asszisztensek ismereteinek, hanem szakmai önbizalmának szintjét is növelni kell, erre nagy szükség van az orvos–asszisztens közötti párbeszéd javítása érdekében is” – mutatott rá dr. Konrád Judit. Kommunikáció és bizalom A szatmárnémeti rendezvény fő témája a kommunikáció volt, amint a szervezők felvezették, a párbeszéd jelentős tényező a beteggondozásban, a pácienseknek szükségük van arra, hogy megfelelően hallgassák meg őket és feltehessék a kérdéseiket. A konferencia számos előadása szólt az ideális orvos–beteg, asszisztens–beteg párbeszéd kialakításának metodológiájáról. A konferencia díszvendégeként Sorina Pintea egészségügyi miniszter azt mondta, mentalitásváltásra van szükség ahhoz, hogy javuljon a kommunikáció az egészségügyi dolgozók és a betegek között. Dr. Konrád Judit szerint a kommunikáció elsődleges fontosságú a beteg bizalma kialakításának szempontjából. „Az első lépés ebben a bemutatkozás. Apróságnak tűnhet, de ha az asszisztens bemutatkozik az osztályra kerülő betegeknek, aztán megmutatja, hogy a kórteremben hol az ágya, hol a fürdőszoba, elmondja, hogy hívják a többi beteget, ismerteti a belső rendszabályzatot, akkor az már megalapozza a bizalmi kapcsolat kialakulását, az a beteg később ehhez az asszisztenshez fordul, ha problémája van, vagy akkor is, ha például az orvosnak elfelejtett megmondani valamit. Mindenképpen be fogjuk vezetni a kórházban, hogy ezt az első lépést az asszisztensek megtegyék a betegek irányába” – összegezte dr. Konrád Judit. Hozzátette, a mindennapi gyakorlatban az asszisztensek gyakran elfelejtik, hogy egyik elsődleges feladatuk a betegekkel való kommunikáció, így az újonnan alkalmazott személyzet sem ezt sajátítja el, ezért fogják ezt intézményi szinten bátorítani. Megvalósítható példák Szekeres Ildikó, a csíkszeredai kórház ápolási igazgatója kiemelte, a csapaton belüli kommunikáció javítására is számos használható ötletet ismertek meg, ugyanakkor konfliktuskezelő, problémamegoldó ismereteket sajátítottak el. „Az egyik előadó azt mondta, egyszer kérünk elnézést, ha nem sikerül valami, ha másodszor is bocsánatot kérünk ugyanazért, akkor bizonyára nem oldottuk meg a problémát” – példázta. Az ápolási igazgató szerint ugyanakkor a most megismert angliai mintára a csíkszeredai kórházban is megszervezhető a reklamációs iroda, ahol az ellátás minőségének javítása érdekében kórházi alkalmazott, illetve esetlegesen a betegszervezetek képviselője fogadja és vizsgálja ki a betegek panaszait.

R. Kiss Edit

A csíkszeredai kórház csapata az egészségügyi miniszterrel a szatmári konferencián